Borsodivánka

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Borsodivánka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Borsodivánka
A község Keresztelő Szent János nevére szentelt római katolikus templom
A község Keresztelő Szent János nevére szentelt római katolikus templom
Borsodivánka címere
Borsodivánka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterBogdán József (független)[1]
Irányítószám3462
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség629 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 42′ 04″, k. h. 20° 39′ 26″47.701189°N 20.657150°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 04″, k. h. 20° 39′ 26″47.701189°N 20.657150°E
Borsodivánka (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Borsodivánka
Borsodivánka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Borsodivánka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodivánka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vármegye déli széle közelében helyezkedik el, Mezőkövesdtől és Tiszafüredtől egyaránt 15-15, a megyeszékhely Miskolctól mintegy 60 kilométerre délre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Szentistván, kelet felől Négyes, dél felől Poroszló, északnyugat felől pedig Egerlövő. A környező települések közül Egerlövő és Négyes 4-4, Poroszló 7 kilométerre fekszik, Szentistvánnal viszont nincs közvetlen közúti kapcsolata.

Megközelítése

szerkesztés

Nyugat-keleti irányban a 3302-es út halad rajta végig, amelybe a központban torkollik bele a Poroszlótól idáig vezető 3301-es út.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal Poroszló vasútállomása kínálja, a központtól néhány kilométerre délre.

 
Borsodivánka–Nagyhalom egykori földvárának maradványai légi fotón

Története

szerkesztés

A terület már a honfoglalás idején is lakott volt, a község határában földvár nyomaira bukkantak. A község régi neve Iván volt. Első írásos említése a Váradi regestrumban történik, Louan néven. Birtokosa a Sártivánvecse nemzetség volt, majd a 13. század végétől a Rátold nemzetségé lett. A település a török időkben sem halt ki; a fosztogató csapatok elől a közeli Tisza szigeteire menekült a lakosság.

A falu lakossága nagyrészt mezőgazdaságból él. Teljes foglalkoztatottság van, a tucatnyi közmunkást is beleértve.

Jó hetven fő tanulóval, kis létszámú osztályokban 1970 óta általános iskola működik itt.

A településen orvosi-, fogorvosi rendelő, posta, ABC-áruház működik.

Nevének eredete

szerkesztés

A település régi neve Iván volt. A Sártivánvecse nemzetség birtoka volt. A név ennek a nemzetségnek a nevéből származik.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Csató Flórián (független)[3]
  • 1994–1998: Csató Flórián (független)[4]
  • 1998–2002: Csató Flórián (független)[5]
  • 2002–2006: Körösi László (független)[6]
  • 2006–2010: Bogdán József (független)[7]
  • 2010–2014: Bogdán József (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Bogdán József (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Bogdán József (független)[1]
  • 2024– :

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
732
716
708
704
633
629
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,8%, református 9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 22% (27,1% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,3% volt római katolikus, 3,8% református, 1,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 6,8% felekezeten kívüli (69,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés

Itt született

szerkesztés
  1. a b Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. június 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  6. a b Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  7. Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  9. Borsodivánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  10. A nemzetiségi népesség száma 2001
  11. Borsodivánka Helységnévtár
  12. Borsodivánka Helységnévtár

További információk

szerkesztés