Nyírparasznya

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Nyírparasznya község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Nyírparasznya
Nyírparasznya görögkatolikus temploma
Nyírparasznya görögkatolikus temploma
Nyírparasznya címere
Nyírparasznya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterSzabó János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4822
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség838 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség68,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′ 29″, k. h. 22° 15′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 29″, k. h. 22° 15′ 49″
Nyírparasznya (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírparasznya
Nyírparasznya
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírparasznya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírparasznya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Nyírség északkeleti részén helyezkedik el, Nyíregyházától 53, Mátészalkától 11, Vajától 10, Nagydobostól 5 kilométer távolságra található.

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, Nyírmada és Jármi felől a 4106-os, Vaja és Ópályi felől pedig a 4116-os úton. Nagydobossal egy jobbára szilárd burkolatú, de számozatlan, alsóbbrendű út kapcsolja össze.

Közigazgatási határai között áthalad az M3-as autópálya is, de annak itt sem csomópontja, sem pihenőhelye nincsen.

Története

szerkesztés

Nyírparasznya első írásos említése 1336-ból való Paraznya néven. Ekkor tűnik fel a Káta nemzetség-beli Csaholyiak kezén. A Csaholyiaknak a központi birtoktesttől távol eső falva volt.

Parasznyát 1387-ben Csaholyi Sebestyén fiai átengedték unokatestvérüknek, Klárának, Czudar Kis Péter országbíró özvegyének.

1403-ban Czudar Péter özvegye a Zsigmond király ellen fellázadt bárók oldalára állt.

1406-ban a király elkoboztatta birtokait, és Felcsebi Orosz Mihály fiainak adományozta, a leleszi konvent iktatta be őket a birtok tulajdonába.

Hosszú pereskedés után 1429-ben azonban a birtokok ismét a Csaholyiak tulajdonába kerültek.

Parasznya a 17. században, egészen 1696-ig a szatmári várhoz tartozott.

A 18. századtól a 19. század közepéig a gróf Teleki, Csáki, Pogány, Sulyok, Bay, Jármy, Irinyi és más családok birtokolták.

1885-ben Bogcha Ábrahám tulajdona, majd lánya, Erzsébet révén Várkony Ignácé, akinek itt várszerű kastélya volt. (Borovszky S.) A kastélyt 1703-ban építették, 1914-ben a Lubyaké lett, és 1924-ben rombolták le.

Az 1500-as évek végéről ismertek Nyirparasznya protestáns lelkészeinek nevei is: Gyarmati Fabricius Tamás 1582-ben, Makai János 1588-ban, Bagosi János 1615-ben, Óvári P. Mihály neve 1617-ben szerepelt a tizedjegyzékben.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Pethő Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Pethő Sándor (független)[4]
  • 1998–2002: Pető Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Szabó János (független)[6]
  • 2006–2010: Szabó János (független)[7]
  • 2010–2014: Szabó János (FideszKDNP)[8]
  • 2014–2019: Szabó János (FideszKDNP)[9]
  • 2019–2024: Szabó János (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
982
990
986
887
818
838
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 19,2% cigánynak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,9%, református 32,7%, görögkatolikus 31,1%, felekezeten kívüli 4,4% (18,6% nem válaszolt).[10]

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,4% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% németnek, románnak, ruszinnak, ukránnak és szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,6% volt római katolikus, 39,6% református, 24,8% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 8,1% felekezeten kívüli (15,2% nem válaszolt).[11]

Itt született

szerkesztés

Nevezetességei

szerkesztés
  • Görögkatolikus temploma a 18. század végén épült.
  • Tájháza 2002-ben nyílt meg.
  1. a b Nyírparasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Nyírparasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyírparasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Nyírparasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Nyírparasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Nyírparasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Nyírparasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Nyírparasznya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  10. Nyírparasznya Helységnévtár
  11. Nyírparasznya Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés
  • Szirmay A.: Szatm. vm. 1809.
  • Maksai F.: A középk. Szatm. m. Bp. 1940.
  • [1]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés