Nagydobos

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Nagydobos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Nagydobos
Nagydobos, református templom
Nagydobos, református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterKovács Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4823
Körzethívószám44
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség2111 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség83,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 19′Koordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 22° 19′
Nagydobos (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nagydobos
Nagydobos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nagydobos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydobos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Nagydobosi utcarészlet

A Nyírség keleti csücskében, a Kraszna folyó bal partján helyezkedik el. Határában szelíd dombok és sík területek váltják egymást. Nyíregyházától 60 kilométerre északkeletre, Vásárosnaménytól 8 kilométerre délre, Mátészalkától 16 kilométerre északra fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Vásárosnamény, északkelet felől Olcsva, kelet felől Szamosszeg, dél felől Ópályi, délnyugat felől Nyírparasznya, nyugat felől Pusztadobos, északnyugat felől pedig Perényitanya (Vásárosnamény különálló településrésze).

Megközelítése

szerkesztés

Vásárosnaménnyal és Mátészalkával egyaránt a 4117-es út köti össze, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Az ország távolabbi részei felől az M3-as autópályán közelíthető meg a leggyorsabban, de szintén csak e két város valamelyikének érintésével. Szamosszegre a 4118-as út vezet a településről.

Vonattal a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon érhető el; Nagydobos megállóhely a belterület keleti szélén helyezkedik el, a 4118-as út vasúti keresztezésétől nem messze északra; közúti elérését az abból kiágazó 41 323-as számú mellékút teszi lehetővé.

Története

szerkesztés

A vármegye egyik legrégebbi településeként tartják számon, mely már 1219-ben említve van.

A Nyírség keleti peremén még a honfoglalás után megtelepedett lakosai gyepűőrök voltak, ahogy erről a falu foglalkozásnévből eredő (dobos) neve is tanúskodik: valószínű, hogy ezek a közeli gyepű védelmével megbízott népek dobolással adtak hírt a közelgő ellenségről, a fenyegető veszedelemről.

A falu neve elsőként 1219-ben egy odavaló poroszló nevében tűnik fel, majd első írásos említése 1287-ből való.

A 13. század végén a Hontpázmány nemzetség régi birtokai között találjuk. 1287-ben IV. László király az ellene fellázadó Hontpázmány nembeli Kozma fiaitól (Páltól és testvérétől) elvette és a Balogsemjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak és fiainak adományozta más birtokokkal együtt. 1296-ban a falunak már temploma volt, melyet Szent Márton tiszteletére építettek. Ez a mai falun kívülre esett, később rossz állapota miatt lebontották. 1294-1308 között a Hontpázmány és az Aba nemzetségbeliek között osztozkodás folyt az Aba ág leánynegyede miatt. A régi iratokban ekkor tűnt fel Várasdobos (a mai Pusztadobos) és a Hontpázmányok egykori lakóhelyét, Kokad várát is ekkor említették (castrum KOKOTH írásmóddal).[3]

A település uraiként első ízben 1317-ben a Perényiek tűntek fel, majd egy birtokvita miatt 1404-ben kapott rá új adományt Perényi Gergely. A Perényiek kezén a település gyors fejlődésnek indult, 1421-ben már vásárjogot is kapott. 1945-ig fő birtokosának a Perényi család volt tekinthető, de mellettük a 18. századtól a gróf Károlyiak, és a Dessewffyek, a 19. század derekáig a báró Perényi és a Dessewffy családokon kívül a Péchy, a Bogcha és a Lónyay, majd a Perényiek mellett a Dessewffy birtokokat öröklő Jármy, ill. a Luby, a Péchy és a Dienes családok.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Balogh József (független)[4]
  • 1994–1998: Balogh József (független)[5]
  • 1998–2002: Balogh József (független)[6]
  • 2002–2006: Fonalka István Sándor (független)[7]
  • 2006–2010: Balogh József (független)[8]
  • 2010–2012: Fonalka István Sándor (független)[9]
  • 2012–2014: Kovács Gábor (független)[10][11]
  • 2014–2019: Kovács Gábor (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019–2024: Kovács Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

A településen 2012. december 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2142
2179
2222
2262
2119
2111
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 84,5%-a magyar, 15,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 15,1% cigánynak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,1%, református 55,6%, görögkatolikus 16%, felekezeten kívüli 8,6% (13,1% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 95,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, ruszinnak, szlováknak és szlovénnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,5% volt római katolikus, 39,1% református, 12,2% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 3,2% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Perényi-kastély: 1808-ban épült a Perényi család által épült klasszicista stílusú, eklektikus díszítésű, elnyújtott alaprajzú kastély.
  • A közelébe eső dombon magasodik a Perényi Péter építtette római katolikus kápolna, mely 1868-ban épült késő romantikus stílusban, neogótikusan berendezve. A kápolnában lévő oltárképet Jakoby Károly festette, az építtető mellszobrát Kallós Endre alkotta.
  • A község főutcáján álló református templomot 1894-ben kezdték építeni, de csak 1903-ban sikerült befejezni.
  • A közelében álló görögkatolikus templomot 1813 és 1872 között építették.
  • Nagydobos nevezetességei között található még a világhírű nagydobosi sütőtök is, mely kiváltképp az 1920-as és az 1930-as években a település meghatározó terménye volt.
  • 1998 óta minden év szeptemberében megrendezik a Nemzetközi Sütőtökfesztivált. Minden évben felhívást tesznek közzé az országban található „legnagyobb tök” címért. Az eddigi legnagyobb példányok jóval meghaladták az egy mázsát. Az első évek súlyrekordja például a 116 kg-ot is elérte. A tökfesztiválra ellátogatók legnagyobb csodálatát az vívja ki, hogy mi mindenféle készíthető tökből: többek között dísztárgyak garmadája, játékok stb. De érdemes megkóstolni a tökből készített ételeket, italokat is (pl. tökös lapcsánka, tökös-mákos rétes, tökbólé stb.). A fesztiválon van tökszobor-kiállítás, tökváltó verseny, töklámpás felvonulás és a gyermekeknek tökbábszínház is.

Ismert személyek

szerkesztés

Itt születtek, itt éltek

szerkesztés

Tökfesztivál

szerkesztés
  1. a b Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szab. Szatm. 74-5
  4. Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  6. Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  9. Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  10. a b Nagydobos települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. december 2. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  11. Kovács Gábor lett Nagydobos polgármestere (magyar nyelven). hirado.hu, 2012. december 2. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  12. Nagydobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  13. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. Nagydobos Helységnévtár
  16. Nagydobos Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés