Főmenü megnyitása

Kraszna (folyó)

folyó Magyarországon és Romániában

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a szláv krasna melléknévből való, és «szép vizet» jelent.[1]

ElhelyezkedéseSzerkesztés

A folyó Romániában, az Erdélyi-középhegységben, a Meszes-hegység nyugati szélén, 565 méter magasságban ered Kraszna mezőváros közelében és Magyarországon a Szamos torkolatának közelében ömlik a Tiszába (annak bal partján) Vásárosnamény és Kisvarsány között. Hossza 193 km (147 km Romániában, 46 km Magyarországon), vízgyűjtő területe 3142 km2 (2255 Romániában, 887 Magyarországon). Románia területén a Krasznába ömlő patakok a Meszes- és a Bükk-hegységben eredő Balkány, Homoród, Tálna és Terep patak.

Legnagyobb mellékvize a jobbról érkező Homoród, amelynek egyik ága magyar területen az egykori lápot megkerülő Keleti övcsatornában folytatódik. Magyarországon több kisebb csatorna mellett az Ecsedi-láp vizét fogadja magába a Lápi főcsatornán keresztül. A Kraszna az 1890-es évekig a Szamosba torkollott. Alsó szakaszát ekkor helyezték át oly módon, hogy napjainkban a Szamos torkolat alatt mintegy 3,5 km-nyire közvetlenül a Tiszába ömlik. (é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 22° 19′ 08″)

Települések a folyó menténSzerkesztés

ForrásvidékeSzerkesztés

Börvely (Berveni) , Csizér (Cizer), Perje (Pria), Palicka (Pleșca), Bagolyfalu (Hurez), Bogdánháza (Stârciu), Krasznahorvát (Horoatu Crasnei), Krasznatótfalu (Sârbi), Felsőszék (Sâg), Ballaháza (Mal), Krasznafüzes (Fizeș), Felsőbán (Ban), Alsóbán (Bănișor), Pecsely (Peceiu), , Krasznahosszúaszó (Huseni), Ráton (Ratin), Kraszna (Crasna), Oláhkecel (Meseșenii de Sus), Magyarkecel (Meseșenii de Jos).

A krasznai víztározó után Szilágy megye határáigSzerkesztés

Krasznarécse (Recea), Varsolc (Vârșolț), Szilágyperecsen (Pericei), Szilágysomlyó (Șimleu Silvaniei), Somlyócsehi (Cehei), Somlyóújlak (Uileacu Șimleului), Somlyógyőrtelek (Giurtelecu Șimleului), Krasznahídvég (Măcriște), Szilágylompért (Lompirt, Lampreten), Mojád (Moiad), Sarmaság (Șărmășag), Nagyderzsida (Bobota), Kisderzsida (Derșida).

Szatmár megyébenSzerkesztés

Girókuta (Giorocuța), Felsőszopor (Supuru de Sos), Alsószopor (Supuru de Jos), Ákos (Acâș), Krasznamihályfalva (Mihăieni) , Gyöngy (Giungi), Krasznacégény (Teghea), Királydaróc (Craidorolț), Kőröstelep (Crișeni), Nagymajtény (Moftinu Mare, Maitingen), Gilvács (Ghilvaci), Kismajtény (Moftinu Mic), Domahida (Domănești), Kaplony (Căpleni), Kálmánd (Cămin, Kalmandi), Börvely (Berveni).

Magyarországon (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)Szerkesztés

Ágerdőmajor, Vállaj, Mérk, Tiborszállás, Előtelek, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Kocsord, Ököritófülpös, Győrtelek, Mátészalka, Ópályi, Szamosszeg, Nagydobos, Olcsva, Vitka, Vásárosnamény, Kisvarsány.

 
A Kraszna Vásárosnaménynál

Története, jeleneSzerkesztés

A forrásvidék után, Kraszna és Varsolc között mesterségesen duzzasztva létrehozták a Kraszna-víztározót, amely a környék településeinek – köztük a megyeszékhelynek, Zilahnak (Zalău) – ivóvízellátását biztosítja. A víztározót a szilágyiak maguk közt Barázs néven (a román baraj = duzzasztógát szóból) emlegetik.

A Kraszna eredetileg az ecsedi lápon átfolyva a Szamossal egyesült, de az 1800-as évek végén, a láp lecsapolásakor, Kismajténytól kezdve a torkolatig új mederbe terelték. A folyó mentén összefüggő töltés csak a jobb oldalon van. Több csatornának a vizét is felveszi, így beleömlik a Kocsordi-főcsatorna, a Meggyes-Csaholyi főfolyás is.

Vízállása erősen ingadozó. Magyarországi szakasza nagyrészt szabályozott.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Minden szláv területen gyakori folyó- és helységnév – Kniezsa: MNépny. 4:213-5, FNESZ.

ForrásokSzerkesztés

  • Kálnási Árpád:A Mátészalkai járás földrajzi nevei
  • Petri Mór. Szilágy vármegye monográfiája
  • Erdélyi gyopár: A Kraszna folyó forrásvidéke és a Kraszna völgy [1]

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés