Krasznahorvát
Krasznahorvát (románul: Horoatu Crasnei) település Romániában, Szilágy megyében.
| Krasznahorvát (Horoatu Crasnei) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Krasznahorvát |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 457185 |
| SIRUTA-kód | 141544 |
| Népesség | |
| Népesség | 918 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 367 |
| Népsűrűség | 10,88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 269 m |
| Terület | 84,39 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 07′ 33″, k. h. 22° 53′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 33″, k. h. 22° 53′ 57″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zilahtól délnyugatra, a Kraszna folyó jobb partján, Palicka és Kraszna közt fekvő település.
Története szerkesztés
Az Árpád-kori település Krasznahorváti nevét 1270-ben már említették az oklevelek, mint a krasznai várhoz tartozó helyet. Ekkor István király kivette a várjobbágyság köteléke alól és határát is megjáratta. E határjáráskor felsorolták a következő helyneveket is: Eleupatak, Berch, Bugarffyu, Serdunke, Kevesberch, Zolina, Rathun, Grazna, Pechel.
1353-ban I. Lajos király a kraszna megyei Horwat birtokot Báthori Lászlónak adta.
1471 előtt a Horváti Peres család birtokaként jegyezték.
1475-ben Mátyás király Szentannai (Czecz?) István e birtokát Keczeli Szele Mártonnak adta hű szolgálataiért.
1496-ban Keczeli Szele Márton és néhai Balázs fiai István és Demeter Horwath nevű birtokát elkülönítették.
1533-ban Horvátinak és tartozékainak egy évi tizedét Báthory Istvánnak adományozta Statilius erdélyi püspök.
1549-ben Keczeli Szele lányokat Klárát, Annát, Elenát, Magdolnát és Orsolyát iktatták be egy itteni részbirtokba.
1576-ban somlyói Báthory István lengyel király a krasznavármegyei Horváth birtok tizedét a Bánffyaknak adományozta.
1695-ben Hidi Sándor valószínűleg e Horváth erdőjét zálogosította el Guthi Farkasnak.
1710-ben Bideskuti Boldizsár birtoka volt.
1808-ban végzett összeíráskor Kraszna-Horváth gróf Teleki Lajos, a Matolcsi, Dul, Jakab, Szilágyi, Karta, Butyka?,Ujfalvi, Gyulai, Szabó, Virág, Málnási, Vajna és Szegedi családok voltak a település birtokosai.
1847-ben 796 lakosa volt, ebből római katolikus 7, görögkatolikus 415, református 364, izraelita 8 volt.
1890-ben 632 lakosa volt, ebből 248 magyar, 6 német, 378 román, melyből 13 római katolikus, 378 görögkatolikus, 1 evangélikus, 225 református, 15 izraelita. A házak száma ekkor 133 volt.
Krasznahorvát a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Nevezetességek szerkesztés
- Református temploma.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 519–524. o. Online elérés
.svg){kind=small}