Bogdánháza
Bogdánháza település Romániában, Szilágy megyében.
| Bogdánháza (Stârciu) | |
 | |
| Kőkereszt a régi temetőben | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Krasznahorvát |
| Rang | falu |
| Községközpont | Krasznahorvát |
| Irányítószám | 457187 |
| SIRUTA-kód | 141562 |
| Népesség | |
| Népesség | 1001 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 302 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 05′ 15″, k. h. 22° 55′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 15″, k. h. 22° 55′ 12″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Krasznától délkeletre, Sereden, Krasznahorvát, Palicka, Bagolyfalu közt fekvő település.
Története szerkesztés
Bogdánháza nevét az oklevelek 1341-ben említették először Bogdaynháza néven. A település ekkor Valkó várához tartozott.
1481-ben Magyar Bogdánháza, Bogdaháza, 1491-ben Bodanhaza, 1553-ban Boodánfalva néven írták nevét.
1341-ben Dancs mester volt a település birtokosa.
1481-ben Losonczi Bánffy András bácsi prépost birtoka volt, aki Losonczi Bánffy Mihálynak zálogosította el.
1508-ban Szaniszlófi Báthory István kapta Bánffy János nádortól.
1550-ben I. Ferdinánd király Szénás család tagjait iktatta be a birtokba.
1564-ben Ipp tartozéka volt a Kraszna vármegyei Bogdánfalva, és II. János király Losonczi Bánffy Farkasnak adta.
1648-tól Rákóczi birtok, II. Rákóczi György és neje Báthory Zsófia birtoka volt.
1715-ben a község a fennmaradt adatok szerint lakatlan volt.
1808-ban a Bánffy családé, Bánffy György és Bánffy Ádám birtoka volt.
A falu lakossága mészégetéssel foglalkozott.
1847-ben 961 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus. 1890-ben 1245 lakosa volt. A házak száma ekkor 256 volt.
Bogdánháza a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkatolikus kőtemploma - a 18. század vége felé épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
Források szerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 142–149. o. Online elérés
.svg){kind=small}
