Kismajtény
Kismajtény (románul Moftinu Mic) falu Romániában, Szatmár megyében.
| Kismajtény (Moftinu Mic) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Majtény |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 447200 |
| Körzethívószám | 0261 |
| SIRUTA-kód | 138217 |
| Népesség | |
| Népesség | 1277 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 376 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 121 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 41′ 09″, k. h. 22° 36′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 09″, k. h. 22° 36′ 04″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Nagykárolytól 14 km-re keletre, a Kraszna bal partján fekvő település, mely Nagymajténytól 5 km-re nyugatra található. Észak felé 1 km-re a Majtényi-tó található.
Története szerkesztés
Kismajtény nevét az oklevelek 1417-ben említik először egy határjárási oklevélben.
1417-ben ecsedi Báthory István és fivére, Báthori Benedek Nagy- és Kismajtényra nyert adományt.
1467-ben Kismajtény határát Dománhidy (Domahidy) András és Báthory András megjáratták.
A fent említett hajdani Kismajtény azonban elpusztult, nyoma sem maradt.
1711. IV. 30.-án itt tették le II.Rákóczi Ferenc kurucai a fegyvert, s keletkezett másnap a Szatmári Béke. A kurucok szabad elvonulást kaptak a Lengyel Királyságba.
1723-ban a település református anyakönyvének feljegyzése szerint gróf Károlyi Sándor engedélyével református magyarok telepedtek le itt, az ún. Ebesfalva telkein, s a helyet Kismajténynak nevezték el, Károlyi Sándor beleegyezésével.
1787-ben építették fel a református templomukat, majd 1867-ben újat építettek.
A község áradásos helyen volt, az egykori Ecsedi-láp szélén, a Kraszna mellett, s a falu az állandó árvizek elől menekülve Károlyi Lajostól megvette a „Messzilátó dombot” örök áron, ott addig csak a „Messzilátó csárda” állt. A falu 1884-1886 között oda költözött át.
Az új helyen a görögkatolikusok 1886-ban, a reformátusok 1892-ben építettek új templomot.
A község régi helyét később Ókismajtény pusztának nevezték el. Határában egy helyet, ahol tégladarabokkal telt dombok vannak, Tagyivárnak neveznek.
Közlekedés szerkesztés
A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.
Nevezetességei szerkesztés
- Református templom, 1892-ben épült.
- Görögkatolikus templom, 1886-ban fejezték be.
- Itt, a majtényi síkon tették le a fegyvert a Rákóczi-szabadságharc katonái 1711. április 30-án.[2] Az eseményt megelőző békeszerződésre emlékeztető obeliszk Domahida vasútállomás mmögött található, a Kismajtény településtől északra. Az emlékoszlopot 1875-ben, az Észak-keleti Vasút Társaság igazgatójának, Ivánka Imrének a kezdeményezésére állították fel. Kismajtény község 1875 novemberében adta meg az engedélyt az emlékműhöz.
A dísztelen obeliszken a "Szatmári Béke" felirat látható, azonban a történelmi esemény dátuma néhány nappal korábbra, 1711 április 27-ére van jelölve. Az emlékjel átvészelte a történelem viharait és még ma is az eredeti helyén áll[3]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Rákóczi-szabadságharc emlékjelei a történelmi Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék területén. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ Szatmári béke emlékoszlopa, kozterkep.hu
- ↑ A Szatmári Béke emlékoszlopa. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
Források szerkesztés
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.