Perje (Románia)
Perje (románul: Pria) falu Romániában, Szilágy megyében.
| Perje (Pria) | |
 | |
| A Perjei Magura | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Csizér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csizér |
| Irányítószám | 457077 |
| SIRUTA-kód | 140574 |
| Népesség | |
| Népesség | 391 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 388 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Perje
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 02′ 56″, k. h. 22° 52′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 56″, k. h. 22° 52′ 50″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FekvéseSzerkesztés
A Kraszna forrásvidékén, a Meszes-hegység északnyugati végében, Zilahtól 38 kilométerre délnyugatra fekszik.
Nevének eredeteSzerkesztés
Neve a perje szóból származik. Először 1481-ben, Alsoperye és Felsewperye, majd 1614-ben Perieh, 1733-ban pedig Pereia alakban írták.
TörténeteSzerkesztés
Alsó- és Felsőperje 1481-ben és a 16. században a valkói váruradalomhoz tartozott. A két, később egyesült Kraszna vármegyei falut a 15. századtól egészen a 19. századig a Bánffy család birtokolta. A 17. század elején elpusztultak, és egységes faluként települtek újra. 1733-ban tizenkét román család, 1750-ben 247 görögkatolikus lakta, 1808-ban 53 régi és 38 új (volt zsellérek számára kiosztott) jobbágytelket és a Bánffy család öt tagját írták össze. 1876-ban Szilágy vármegyéhez csatolták.
Kazinczy Ferenc 1816-os átutazása után a következő sorokat írta a faluról: „A hely egy beszkedi faluhoz hasonlít s elfelejtett nyugalmas szegénység képét viseli. Hosszan nyúlt, noha nem nagy, s dombjairól sok apróbb patakok zuhogva ömlenek a nagyobba, mely a helységen végig fut. Feküdne Helvétiában a hely, Gessner nem pirult volna kalendáriumi része közzé felvenni s ismerné egész Európa. Az ökröket befogták anélkül, hogy mi az oláhokhoz s az oláhok mi hozzánk szólanának, mi, mert látánk képeiken, hogy nyelvünket nem értik, ők a nekik tulajdon rettegésök miatt. Szánás érzéseit támasztá bennünk látások.”[2]
1850-ben 724 görögkatolikus román lakta.
1910-ben 1228 lakosából 1192 volt román és 36 magyar anyanyelvű; 1177 görögkatolikus, 24 zsidó, 15 ortodox és 12 református vallású.
2002-ben 515 lakosából 470 volt román és 45 cigány nemzetiségű; 488 ortodox, 13 pünkösdista és 9 görögkatolikus vallású.
NevezetességekSzerkesztés
- A 997 méter magas Perjei Magura Szilágy megye legmagasabb hegycsúcsa.
- A patak bal partján, egy dombon áll 1750-ben épült fatemploma.
- Május második vasárnapján a juhbemérés ünnepe.[3]
Híres emberekSzerkesztés
- Itt született 1930-ban Victor Gaga szobrászművész.
ForrásokSzerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 248–253. o. Online elérés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek. Kolozsvár, 1944, 1. köt., 54. o.
- ↑ Leírása a Caiete Silvane oldalán Archiválva 2015. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)
KépekSzerkesztés
Kétosztatú, 1914-ben épült parasztház
Gazdasági melléképületek
Fonott kerítés
.svg){kind=small}
