Ököritófülpös

magyarországi nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ököritófülpös nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Ököritófülpös
Műemlék református parókia
Műemlék református parókia
Ököritófülpös címere
Ököritófülpös címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállás nagyközség
Polgármester Kukucskáné Laboncz Márta (független)[1]
Irányítószám 4755
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség1821 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség53,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ököritófülpös (Magyarország)
Ököritófülpös
Ököritófülpös
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 06″, k. h. 22° 30′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 06″, k. h. 22° 30′ 34″
Ököritófülpös (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ököritófülpös
Ököritófülpös
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Ököritófülpös témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A megye keleti felében, a Szatmári-síkságon található, a Holt-Szamos partján fekvő település. Győrtelek 5 km, Kocsord 12 km, Mátészalka 19 km, Fehérgyarmat 11 km, Porcsalma 5,5 km, Csenger 19 km távolságra található.

Elérhető a 49-es főúton; vonattal a Mátészalka–Csenger-vasútvonalon.

Nevének eredeteSzerkesztés

Ököritó neve határrész nevéből vált településnévvé. Eredetileg olyan helyet jelölt, ahol az ökröket itatják: ökör+itó (itató). Az utólag az iszik ige i- csonka tövének (vö. i-ttak) egyszerű -t műveltető képzős alakjából való melléknévi igenév. Mások helytelenül az itató összevonásának tekintik. 1908-1950 között a település hivatalos neve Szatmárököritó volt, a névben az előtag a megyéhez tartozást fejezte ki.

A Fülpös helynév puszta személynévből ered. Az egyházi latin Philippus személynévből fejlődött ki a községnév mai alakja: Filippüs, Filipüs> Fipüs> Fülpös.

TörténeteSzerkesztés

A mai település három falu összeolvadásából keletkezett, ezért a történetüket külön-külön tárgyaljuk.

ÖköritóSzerkesztés

Ököritó nevét a cégényi monostor határjárásakor említik először az oklevelekben, mint Tyukod határának része. Nevét ekkor ad Ocokur (Ökör), …de campo Ekewr (Ökörmezö) alakban írták. A falu a 13. században keletkezett a Kölcseyek telepítő akciójának eredményeként. 1344-ben a hűtlenségbe esett Kölcsey Máté fia Dénes fiainak Károly Róbert[forrás?] király e birtokot is visszaadta. A 15. században a falunak egy melléktelepülése is kialakult, amelyeket egymástól Alsó- és Felső-, később Ó- és Új- jelzőkkel különítettek el.

A két településrész kialakulása után röviddel mindkettő – fejváltságképpen – a Domahidy családhoz került, és hosszas pereskedés után a családé is maradt. Ököritó az eredeti település nem sokkal élte túl a birtokosváltást, 1373-ban már mint népességétől elhagyott birtokot említik a testvérfalu mellett.

1399-ben a Domahidyek mellett a Csaholyiaké lett a falu fele része, majd 1423-ban a Báthori-család is részt kaptak benne. 1449-ben a Domahidy családbeliek új királyi adományt kaptak itteni birtokukra.

1580-ban Báthori Miklós zálogbirtoka lett, aki a szinéri uradalomhoz csatolta, a birtok még 1592-ben is oda tartozott.

A faluban később több család is részbirtokot szerzett. 1945 előtt a báró Uray, Kende és Németh családok voltak a fő birtokosai. A falu a 17. század zűrzavarai és a pestisjárvány miatt majdnem kipusztult.

A falu viszonylagos fejlettségére utal, hogy a 20. század elején a településnek már cserép- és betongyára, gőzmalma, körjegyzősége és postahivatala is volt.

A falu egyik leggyászosabb eseménye, az ököritói tűzvész tragédiája országos sőt egy időre világhírűvé is tette a település nevét: 1910. március 27-én húsvétkor a Fő utcán álló csűrben – amely a fuvarosok állomáshelyéül szolgált a NyírbátorSzatmárnémeti útvonalon – bált rendeztek. Az előző évi rendezvény díszítéséül szolgáló száraz gallyak, levelek meggyulladtak, és az elharapódzó lángokban és a nagy pánikban 312 helybeli fiatal meg idősebb ember lelte halálát. A tömeges halálozás oka az volt, hogy a csűr ajtaját bezárták, hogy a nem fizető vendégek ne juthassanak be. Móricz Zsigmondnak a tűzvészről írt tanulmánya a Nyugat 1910. április 16-i számában jelent meg, később pedig A fáklya című regényében is megörökítette a tragédiát. A szomorú eseményre a csűr helyén álló parkban emlékoszlop emlékeztet.

Az Ecsedi-láp szélére épült település sokat szenvedett a Szamos és a Kraszna árvizeitől, a Szamos miatt többször költözött új helyre. Az utolsó nagy árvíz 1970-ben öntötte el a falut.

FülpösSzerkesztés

Fülpös neve szintén a cégényi monostor határjárásában tűnik fel Philipi alakban.

Középkori gazdája a Kölcseyekkel rokonságban álló Fülpösi család volt, de mellettük másoknak is volt itt részbirtokuk: 1427-ben a Báthoriak, 1590-ben Tardy Vörös Orbán is. 1525-ben és 1575-ben a Fülpös családbeliek itteni javaikra új királyi adományt kapnak.

A 17. században a Peley, Uray és Kende családok birtoka. Később az Ilosvay, Tolnay és Losoncy családoké. Később nincsenek jelentős birtokosai. A Szamos árvizeitől a falu többször elpusztult, s 1662-ben az itt átvonuló Szatmári német helyőrség is teljesen elpusztította.

A település az Ököritófülpös nevet 1950-ben történt egyesülésekor kapta. A helybeli lakosság azonban még ma is két községnek tekinti. A MátészalkaCsenger főútvonal mellett elterülő településrészt Szatmárököritónak, Ököritónak, az ettől körülbelül 1 km-re, a Holt-Szamos jobb partján fekvőt pedig Fülpösnek nevezik.

Ököritó határába olvadt az Árpád-kori Mácsa falu.

MácsaSzerkesztés

 
Ököritói református templom

Neve 1181-ben tűnik fel a cégényi monostor birtokosainak határjárása során. Ekkor határát említik: ad metum Macha usque ad Zamos (Szab.Szatm.99).

1238-ban a Kölcsey család kapja adományként IV. Béla királytól. 1344–45-ben még mindig a Kölcseyek tulajdona, a hűtlenségbe esett Kölcsey Máté fia Dénes fiának Károly Róbert király a Szamos parti birtokot is visszaadta. Később fejváltságul egy része a Domahidyakhoz került.

1373-ban még vannak jobbágylakói, és csak a következő század közepétől mondják pusztának. A pusztulásnak talán a Szirmaytól (II.122) említett erőszakos áttelepítés volt oka, mely szerint 1399-ben a Csaholyiak elfoglalták és lakosait Kocsordra és Győrtelekre vitték, melyet ekkor népesítettek be. Ezután puszta volt egész a XVII. századig, majd ismét vannak lakói, de a 18. század elején – feltehetőleg az 1709. évi pestisjárvány miatt – ismét elnéptelenedik. (Maksai 169, Borovszky 136). Helyén később egy tanya állt. Ezt az 1900-as évek elején felszámolták, de az egykori falu emlékét a határ északi részén fekvő Mácsa nevű dűlő ma is őrzi.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Kiss Dániel (FKgP-MDF-VP)[3]
  • 1994–1998: Horváth László (MSZP)[4]
  • 1998–2002: Horváth László (független)[5]
  • 2002–2006: Horváth László (független)[6]
  • 2006–2010: Horváth László (független)[7]
  • 2010–2014: Szabó Béla (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Szabó Béla (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Kukucskáné Laboncz Márta (független)[1]

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 92,5%-a magyar, 7,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Fülpös: Műemlék református templom – 1834-ben épült, klasszicista stílusban. A templom tornyát 1895-ben emelték.
  • Ököritó: Műemlék református templom – 1804-ben épült, késő barokk stílusban. Tornya 1936-ban készült el.
  • Ököritó: Műemlék református lelkészlak – a 19. század elején épült.
  • Az ököritói nagy tűzvész emlékoszlopa a református templom kertjében található.
  • A Fergeteges Táncegyesület, 1937-ben alakult, azóta országos hírre tett szert.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Ököritófülpös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Ba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Ököritófülpös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. Ököritófülpös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. Ököritófülpös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Ököritófülpös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Ököritófülpös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Ököritófülpös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Ököritófülpös témájú médiaállományokat.