Nábrád
Nábrád község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.
| Nábrád | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Fehérgyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Soltész Ferenc Dávid (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4911 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 926 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 53,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nábrád
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 00′ 17″, k. h. 22° 26′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 17″, k. h. 22° 26′ 45″ | |||
Nábrád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
| Nábrád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nábrád témájú médiaállományokat. | |||
FekvéseSzerkesztés
Fehérgyarmat várostól 5 km-re fekszik. Három folyó közelsége is szépíti környezetét. A Szamos 200 méterre, a Túr 2 km-re és a Tisza 5 km-re található.[3]
TörténeteSzerkesztés
Nábrád, a Szamos jobb partján fekvő falu neve 1263-ban Jasztreb fia János nevében tűnt fel először.
1274-ben mint a Nábrádi család birtokát említették az oklevelekben.
1322-ben Apsa unokája János ispán jobbágyait említették, akik miatt János - Miklós nevű testvérével együtt - perben állt a Balog-Semjén nemzetségbeli Mihály fia Mihály ispánnal.
1428-ban a Nápráti család birtoka volt, s nevét ekkor Naprad-nak írták. 1433-ban Baslogsemlyén nemzetségbeli Kállói Lőkös fia Miklós perében került említésre. 1439-ben a Kistarnóczi Szaraczén család királyi adományt kapott a birtok fele részére. 1457-ben Kezy (Kézy) László kap itt részbirtokot, majd 1580-ban Császári Komoróczy János, 1583-ban Rátóti Gyulaffy András kapott itt birtokrészt.
1630-ban Nyáry István is részbirtokos volt itt királyi adomány útján, és 1656-ban Way Péter és felesége Zoltán Anna is kapott itt részbirtokot királyi adomány útján.
A 18-19. században több kisnemesi család: a Rhédey, Botka, Móricz, Szunyogh, Nábrádi, Olcsváry és Füséri családok birtoka.
A 20. század elején a Botka családé, Botka Béla örököseié, akik itt szép kúriát is építettek.
Nábrád határába olvadt az egykori Nagy-Őren település és Gáthi puszta is, melyek azonban a XV. század közepe táján elpusztultak:
Nagy-Őren helység, melyet 1452-ben Nagyewren néven említettek, de az utána következő években valószínűleg elpusztult, mivel többé nincs róla említés.
Gáthi Puszta -n 1423-ban Nábrádi János és Banki Lőrincz kaptak birtokot, melyet tőlül Pyrychei István erőszakkal elfoglalt.
Gáthi pusztáról utoljára 1426-ban van adat, ekkor még a nábrádi nemesek határát is megjáratták, majd nyoma vész, valószínűleg ez is elpusztult.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Varga Károly (független)[4]
- 1994–1998: Varga Károly (független)[5]
- 1998–2002: Varga Károly (független)[6]
- 2002–2006: Varga Károly (független)[7]
- 2006–2010: Varga Károly Attila (független)[8]
- 2010–2014: Varga Attila (független)[9]
- 2014–2019: Dán Csabáné (független)[10]
- 2019-től: Soltész Ferenc Dávid (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
2001-ben a lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,7%, református 73,8%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 5% (16,4% nem válaszolt).[12]
NevezetességeiSzerkesztés
- Református templom - középkori eredetű, tégla építésű.
Itt születtekSzerkesztés
- Balogh Péter (1792 Nábrád, 1870 Debrecen) református püspök.
Nábrádon született 1792-ben. 1821-ben Nagyszalontán volt segédlelkész, 1822-től lelkész, 1832-től esperes, 1858-tól püspök helyettes, 1860-tól pedig a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. 1870 november 23-án halt meg Debrecenben.
- Szarka József (1825–1889) tanár
ForrásokSzerkesztés
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Németh Péter:A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig ISBN 978-963-7220-63-0
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ (helyi lakos: N. György közlése)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nábrád Helységnévtár
