Nábrád
Nábrád község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
| Nábrád | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Fehérgyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 4911 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 859 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 53,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 00′, k. h. 22° 27′48.000000°N 22.450000°EKoordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 22° 27′48.000000°N 22.450000°E | |||
 Nábrád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Nábrád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nábrád témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
szerkesztésFehérgyarmat városától mintegy 5 kilométerre északnyugatra fekszik, a Szamos jobb partján . Három folyó közelsége is szépíti környezetét: a Szamos alig 200 méterre, a Túr 2 kilométerre, a Tisza pedig nagyjából 5 kilométerre folyik innét.
A szomszédos települések: észak felől Kisar, északkelet felől Nagyar, kelet felől Fehérgyarmat, dél felől Tunyogmatolcs, nyugat felől Szamoskér, északnyugat felől pedig Kérsemjén. Csak nagyon kicsi híja van annak, hogy észak-északnyugati irányból nem határos még Panyola közigazgatási területével is.
Megközelítése
szerkesztésCsak közúton érhető el, Fehérgyarmat vagy Kérsemjén felől a 4118-as úton.
Története
szerkesztés1274-ben mint a Nábrádi család birtokát említették az oklevelekben.
1322-ben Apsa unokája János ispán jobbágyait említették, akik miatt János – Miklós nevű testvérével együtt – perben állt a Balog-Semjén nemzetségbeli Mihály fia Mihály ispánnal.
1428-ban a Nápráti család birtoka volt, s nevét ekkor Naprad-nak írták. 1433-ban Baslogsemlyén nemzetségbeli Kállói Lőkös fia Miklós perében került említésre. 1439-ben a Kistarnóczi Szaraczén család királyi adományt kapott a birtok fele részére. 1457-ben Kezy (Kézy) László kap itt részbirtokot, majd 1580-ban Császári Komoróczy János, 1583-ban Rátóti Gyulaffy András kapott itt birtokrészt.
1630-ban Nyáry István is részbirtokos volt itt királyi adomány útján, és 1656-ban Way Péter és felesége Zoltán Anna is kapott itt részbirtokot királyi adomány útján.
A 18-19. században több kisnemesi család: a Rhédey, Botka, Móricz, Szunyogh, Nábrádi, Olcsváry és Füséri családok birtoka.
A 20. század elején a Botka családé, Botka Béla örököseié, akik itt szép kúriát is építettek.
Nábrád határába olvadt az egykori Nagy-Őren település és Gáthi puszta is, melyek azonban a XV. század közepe táján elpusztultak:
Nagy-Őren helység, melyet 1452-ben Nagyewren néven említettek, de az utána következő években valószínűleg elpusztult, mivel többé nincs róla említés.
Gáthi Puszta -n 1423-ban Nábrádi János és Banki Lőrincz kaptak birtokot, melyet tőlük Pyrychei István erőszakkal elfoglalt.
Gáthi pusztáról utoljára 1426-ban van adat, ekkor még a nábrádi nemesek határát is megjáratták, majd nyoma vész, valószínűleg ez is elpusztult.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Varga Károly (független)[2]
- 1994–1998: Varga Károly (független)[3]
- 1998–2002: Varga Károly (független)[4]
- 2002–2006: Varga Károly (független)[5]
- 2006–2010: Varga Károly Attila (független)[6]
- 2010–2014: Varga Attila (független)[7]
- 2014–2019: Dán Csabáné (független)[8]
- 2019–2024: Soltész Ferenc Dávid (független)[9]
- 2024– : Soltész Ferenc Dávid (Fidesz-KDNP)[10]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 911 | 894 | 926 | 891 | 836 | 857 | 859 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,7%, református 73,8%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 5% (16,4% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 96,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% cigánynak, 1,6% ukránnak, 0,4% németnek, 0,1% szerbnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,5% volt római katolikus, 68,4% református, 2,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,2% ortodox, 5,1% felekezeten kívüli (19,5% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztés- Református templom – középkori eredetű, tégla építésű.
Itt születtek
szerkesztés- Balogh Péter (1792 Nábrád, 1870 Debrecen) református püspök.
Nábrádon született 1792-ben. 1821-ben Nagyszalontán volt segédlelkész, 1822-től lelkész, 1832-től esperes, 1858-tól püspök helyettes, 1860-tól pedig a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. 1870 november 23-án halt meg Debrecenben.
- Szarka József (1825–1889) tanár
Források
szerkesztés- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Németh Péter:A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig ISBN 978-963-7220-63-0
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Nábrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nábrád Helységnévtár
- ↑ Nábrád Helységnévtár
