Szamoskér
Szamoskér község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
| Szamoskér | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Mátészalkai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Soós Endre (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4721 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 390 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 41,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 25′Koordináták: é. sz. 48° 01′, k. h. 22° 25′ | |||
 Szamoskér
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Szamoskér weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szamoskér témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A Szatmári-síkságon fekszik, a Szamos folyó bal partján, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 78 kilométerre keletre.
A szomszédos települései: észak felől Kérsemjén, kelet felől Nábrád, dél felől Tunyogmatolcs, északnyugat felől pedig Szamosszeg.
Megközelítése szerkesztés
Csak közúton érhető el, Tunyogmatolcs vagy Szamosszeg érintésével, mindkét irányból a 4120-as úton. Az ország távolabbi részei felől a 491-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, tunyogmatolcsi letéréssel.
Története szerkesztés
Szamoskér (Kér) Árpád-kori település. Nevét 1292-ben említette először oklevél Keer néven.
1292-ben Keer (Kér), a Balogsemjén nemzetségből származó Ubul fia (Kállay) Mihály fiainak Szamos menti, annak bal partján fekvő birtoka volt.
A birtokot IV. László király halála után egy időre a Borsa nemzetségből származó Tamás fia (Kopasz) Jakab, majd az Aba nemzetségbeli Omode nádor, később pedig a Kaplon nemzetségből származó Gelénesi Jakó fia András szerezte meg.
1307-ben Ottó király visszaadta Kér birtokot Ubul fia Mihály ispán fiainak, István mesternek és testvéreinek.
1319-ben Mihály fia István mester rokonai osztoztak meg Kér birtokán.
1427-ben Keer a Szamos túlsó partján vele szemközt fekvő Kérsemjénnel együtt a Kállay család ősi birtokai közé tartozott.
1427-ben Zsigmond király a Kállay család tagjainak uj adományt adott rá, de egy részére a Zudar nembeliek is igényt támasztottak.
1494-ben a falunak már állt Szentháromság tiszteletére szentelt fatemploma is.
1548-ban Dobó Ferenc és Domokos is birtokrészt szereztek itt.
1910-ben 501 magyar lakosa volt. Ebből 33 római katolikus, 418 református, 42 izraelita volt.
A 20. század elején Szatmár vármegye Fehérgyarmati járásához tartozott.
A Kér a Szamos gyakori áradásai miatt sokat szenvedett, ezért többször is változtatta helyét.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Bíró László (független)[3]
- 1994–1998: Tóth Sándorné (független)[4]
- 1998–2002: Tóth Sándorné (független)[5]
- 2002–2006: Tóth Sándorné (független)[6]
- 2006–2010: Tóth Sándorné (független)[7]
- 2010–2014: Teremi László (független)[8]
- 2014–2019: Teremi László (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Soós Endre (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 398 | 414 | 400 | 394 | 369 | 390 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 6,7% cigánynak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,4%, református 76,9%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 8% (9,8% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 81,3%-a vallotta magát magyarnak, 8,4% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 0,8% volt római katolikus, 44,4% református, 1,9% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 18,4% felekezeten kívüli (31,4% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei szerkesztés
A református templom, mely a vármegyében egyedi építészeti stílusban épült. Sokan Napóleon-kalaphoz, mások viszont egy hal alakjához hasonlítják.[forrás?]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ Szamoskér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Szamoskér Helységnévtár
- ↑ Szamoskér Helységnévtár
