Kisderzsida
Kisderzsida település Romániában, Szilágy megyében.
| Kisderzsida (Dersida) | |
 | |
| Kisderzsida görögkatolikus fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Nagyderzsida |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyderzsida |
| Irányítószám | 457041 |
| SIRUTA-kód | 140306 |
| Népesség | |
| Népesség | 1760 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 162 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 23′ 17″, k. h. 22° 48′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 17″, k. h. 22° 48′ 06″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Szilágy megyében, Tasnádtól délkeletre, a Kraszna jobb partján, Girókuta és Sarmaság között fekvő település.
Nevének eredete szerkesztés
A Derzs régi magyar személynévből ered. Dershyida-Derzs hídja a Kraszna folyó két partján található Kis- és Nagyderzsidát összekötő hídról nevezve.
Története szerkesztés
Derzsida nevét 1205-1235 között említették először villa Dobur néven a Váradi regestrumban. Derzsida nevét a Lipszki féle térkép is Dobor-nak írta.
1349-ben Derzsida, 1423-ban Dersida, 1427-ben Dersyda, 1441-ben Dershyda, 1459-ben Dershida, 1475-ben Kis-Derzsida néven írta.
Derzsida ma kettő van: Kis-és Nagyderzsida. Kisderzsida a Kraszna jobb, Nagyderzsida a ball partján fekszik.
1423-ban Kusalyi Jakcs György fiait Zsigmond király parancsára iktatta be a váradi káptalan Derzsida birtokába.
1487-ben Mátyás király a Majádi család tagjait iktattatta be az itteni birtokba.
1526-ban II. Lajos király Budán újra a Majádi családnak adományozza a birtokot.
1572-ig Dobai János halálával per folyt Derzsida részbirtokáért Ilosvai Dobai, másként Banga Jánosné Guthy Anna és Horváth Istvánné Dobai Erzsébet között.
1641-ben Jenyczei Szunyogh Gáspáné Losonczi Bánfi Zsuzsanna birtoka volt, aki pénzszükség miatt eladta mindkét Derzsidát örök áron, visszavonhatatlanul Gyerőmonostori Kemény Jánosnak és örököseinek.
1722-ben Nagy- és Kisderzsida birtokába Rhédei Pált iktatták be, de Sarmasági Ferenc és Ádám ellentmondtak.
1797-ben végzett összeíráskor Kisderzsidának főbb birtokosai báró Kemény Miklósné, báró Kemény Farkas voltak.
Kisderzsida a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkatolikus, utóbb ortodox fatemploma 1600 és 1650 között épült. A templom figyelmet érdemel régisége mellett érdekes faliképei miatt is: A folyosón kívül az ajtó mindkét oldalán Mihály-és Gábor arkangyal képe van. Gábor után a tizenkét apostol, Péter és Pál előtt szűz Mária áll. A falat pokol- és paradicsomi jelenetek, Szent Illés tüzes szekerével, Ádám és Éva kiűzése a paradicsomból és más jelenetek borítják. A templomot a felirat szerint 1771-1772-ben festették. Az anyakönyvet 1819-től vezetik.
Források szerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 272–290. o. Online elérés
.svg){kind=small}
