Somlyógyőrtelek (románul: Giurtelecu Șimleului, németül: Wüst Görgen) település Romániában, Szilágy megyében.

Somlyógyőrtelek (Giurtelecu Șimleului)
A település vasútállomása
A település vasútállomása
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
Rang falu
Községközpont Krasznahídvég
Irányítószám 457238
SIRUTA-kód 142042
Népesség
Népesség935 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság1
Népsűrűség46,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190-267 m
Terület20 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Somlyógyőrtelek (Románia)
Somlyógyőrtelek
Somlyógyőrtelek
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 17′ 47″, k. h. 22° 47′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 47″, k. h. 22° 47′ 15″
Somlyógyőrtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlyógyőrtelek témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szilágysomlyótól északra, Szilágylompért és Somlyócsehi között fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Somlyógyőrtelek (Somlyó-Győrtelek) nevét már 1351 előtt említették az oklevelek Gyurgteluke néven. A település ekkor Medgyesi Simon birtoka volt, aki leánynegyed fejében adta nővérének Báthori Lászlónénak, Pók Annának.

1352-ben leánynegyed fejében Báthori Bereckné Medgyesi Annát is beiktatták Gyurgteluke (Győrtelek) birtokába.

1356-ban a váradi káptalan oklevele szerint a Meggyesiek megosztoztak Győrtelek birtokán.

1429-ben Csaholyi Lászlót és Csaholyi Jánost Zsigmond király megerősítette itteni birtokában.

1435-ben a somlyói vár tartozékai közé számító Győrtelekért per folyt Bélteki Drágfi János, Báthori Miklós fia István és Báthori János fia János között. A hosszan tartó pert 1519-ben még II. Lajos király is átírta.

1641-ben Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése szerint győrteleki birtokos Lónyai Zsigmond, Bodoginé Lónyai Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia szántói Becski György és leánya briberi Melith Györgyné Zsuzsánna.

1741-ben a Bánfiak tulajdonában lévő somlyói várhoz tartozó Győrteleket Somlyó városa önkényesen elvette, s birtokában tartotta, s ezért a Bánfiak bizonyító oklevelet adtak be a város ellen.

1890-ben 1059 lakosa volt, melyből 54 magyar, 996 oláh , 9 egyéb nemzetiségű volt.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye szilágysomlyói járásához tartozott.

NépességSzerkesztés

 
Somlyógyőrtelek lakossága évenként
Év Lakossága
2002 1055
1992 1149
1920 1395
1910 1322
1900 1216
1890 1059
1880 996
1869 1190
1847 684
1750 231
1720 90
1715 72

NevezetességekSzerkesztés

  • Görögkatolikus kőtemploma 1819-ben épült. Az egyház anyakönyvét 1821-től vezetik.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. Budapest. 1902-1909.
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 477–483. o. Online elérés
  • Zentai László és Kósa Pál: A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Pécs: Talma. 2003. ISBN 9638568348.

Külső hivatkozásokSzerkesztés