Somlyógyőrtelek
Somlyógyőrtelek (románul: Giurtelecu Șimleului, németül: Wüst Görgen) település Romániában, Szilágy megyében.
| Somlyógyőrtelek (Giurtelecu Șimleului) | |
 | |
| A település vasútállomása | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Krasznahídvég |
| Rang | falu |
| Községközpont | Krasznahídvég |
| Irányítószám | 457238 |
| SIRUTA-kód | 142042 |
| Népesség | |
| Népesség | 795 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Népsűrűség | 39,75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 190-267 m |
| Terület | 20 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 17′ 40″, k. h. 22° 47′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 40″, k. h. 22° 47′ 30″ | |
 | |
| Somlyógyőrtelek weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somlyógyőrtelek témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Szilágysomlyótól északra, Szilágylompért és Somlyócsehi között fekvő település.
Története szerkesztés
Somlyógyőrtelek (Somlyó-Győrtelek) nevét már 1351 előtt említették az oklevelek Gyurgteluke néven. A település ekkor Medgyesi Simon birtoka volt, aki leánynegyed fejében adta nővérének Báthori Lászlónénak, Pók Annának.
1352-ben leánynegyed fejében Báthori Bereckné Medgyesi Annát is beiktatták Gyurgteluke (Győrtelek) birtokába.
1356-ban a váradi káptalan oklevele szerint a Meggyesiek megosztoztak Győrtelek birtokán.
1429-ben Csaholyi Lászlót és Csaholyi Jánost Zsigmond király megerősítette itteni birtokában.
1435-ben a somlyói vár tartozékai közé számító Győrtelekért per folyt Bélteki Drágfi János, Báthori Miklós fia István és Báthori János fia János között. A hosszan tartó pert 1519-ben még II. Lajos király is átírta.
1641-ben Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése szerint győrteleki birtokos Lónyai Zsigmond, Bodoginé Lónyai Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia szántói Becski György és leánya briberi Melith Györgyné Zsuzsánna.
1741-ben a Bánfiak tulajdonában lévő somlyói várhoz tartozó Győrteleket Somlyó városa önkényesen elvette, s birtokában tartotta, s ezért a Bánfiak bizonyító oklevelet adtak be a város ellen.
1890-ben 1059 lakosa volt, melyből 54 magyar, 996 oláh , 9 egyéb nemzetiségű volt.
A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye szilágysomlyói járásához tartozott.
Népesség szerkesztés
| Év | Lakossága | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2002 | 1055 | |||||||||||||
| 1992 | 1149 | |||||||||||||
| 1920 | 1395 | |||||||||||||
| 1910 | 1322 | |||||||||||||
| 1900 | 1216 | |||||||||||||
| 1890 | 1059 | |||||||||||||
| 1880 | 996 | |||||||||||||
| 1869 | 1190 | |||||||||||||
| 1847 | 684 | |||||||||||||
| 1750 | 231 | |||||||||||||
| 1720 | 90 | |||||||||||||
| 1715 | 72 | |||||||||||||
Nevezetességek szerkesztés
Hivatkozások szerkesztés
Források szerkesztés
- Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. Budapest. 1902-1909.
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 477–483. o. Online elérés
- Zentai László és Kósa Pál: A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Pécs: Talma. 2003. ISBN 9638568348.