Krasznacégény

falu Romániában, Szatmár megyében

Krasznacégény település Romániában, Szatmár megyében.

Krasznacégény (Țeghea)
Kemény Zsigmond dohányszárítója
Kemény Zsigmond dohányszárítója
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségKirálydaróc
Rang falu
Községközpont Királydaróc
Irányítószám 447109
SIRUTA-kód 137498
Népesség
Népesség49 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság24
Földrajzi adatok
Tszf. magasság127 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Krasznacégény (Románia)
Krasznacégény
Krasznacégény
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 22° 43′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 22° 43′ 53″
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

Szatmár megyében, Nagykárolytól délkeletre, Királydaróc és Krasznamihályfalva között fekvő település.

NépességSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

Krasznacégény nevét az oklevelek 1332 és 1337 között említették először Czégén, Chegan neveken.

1490-es években az erdélyi püspök birtokának írták.

1564-ben Báthory Istvánt iktatta be Czegen birtokába Szapolyai János Zsigmond parancsára a váradi káptalan.

1590-ben Bagosi Básty János és Krasznai Besenyei János birtoka volt.

1630-ban Katalin fejedelemasszony megerősíti itteni birtokaikban Zakariás Istvánné Básti Annát, és ezen férjétől született gyermekeit Dobokai Kakuczi Imréné Borbálát, Bagosi Károlyi Jánosné Juditot, Zakariás Zsigmondot és Bagosi Najadi Andrásné Zsuzsannát és ezek mindkét nembeli örököseit, mivel e birtokot már nevezettek ősei is bírták.

Az 1797 évi összeíráskor birtokosai voltak: Vay Mária, a kincstár, Balog család tagjai, Vass György, Dési József, Szarvadi Imre, Czégényi Mihály, Szabó György, Nagy László, Pap Ferenc, Jakab István, Vass János, Dési Klára, Kincses Pál.

Az 1805-ös összeíráskor Balog család tagjainak birtoka volt.

1847-ben 296 lakosa volt, ebből 16 római katolikus, 117 görögkatolikus, 152 református, 11 izraelita.

1890-ben 323 lakosából 178 magyar, 4 német, 141 román nyelvű volt, melyből 76 római katolikus, 142 görögkatolikus, 90 református, 15 izraelita. A házak száma ekkor 51 volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

NevezetességekSzerkesztés

  • Református templom. Anyakönyvük 1783-ban kezdődik.
  • Görögkatolikus templom

Népviselet, népszokásokSzerkesztés

A férfiak ruházata egyszerű, mint más falvakban, a nők öltözete csipkés, úrias szabású: harisnyát, bőr- és brüner cipőt is viseltek.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

ForrásokSzerkesztés

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 713–718. o. Online elérés