Krasznacégény
Krasznacégény település Romániában, Szatmár megyében.
| Krasznacégény (Țeghea) | |
 | |
| Kemény Zsigmond dohányszárítója | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Királydaróc |
| Rang | falu |
| Községközpont | Királydaróc |
| Irányítószám | 447109 |
| SIRUTA-kód | 137498 |
| Népesség | |
| Népesség | 49 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 24 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Krasznacégény
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 22° 43′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 05″, k. h. 22° 43′ 53″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FekvéseSzerkesztés
Szatmár megyében, Nagykárolytól délkeletre, Királydaróc és Krasznamihályfalva között fekvő település.
NépességSzerkesztés
TörténeteSzerkesztés
Krasznacégény nevét az oklevelek 1332 és 1337 között említették először Czégén, Chegan neveken.
1490-es években az erdélyi püspök birtokának írták.
1564-ben Báthory Istvánt iktatta be Czegen birtokába Szapolyai János Zsigmond parancsára a váradi káptalan.
1590-ben Bagosi Básty János és Krasznai Besenyei János birtoka volt.
1630-ban Katalin fejedelemasszony megerősíti itteni birtokaikban Zakariás Istvánné Básti Annát, és ezen férjétől született gyermekeit Dobokai Kakuczi Imréné Borbálát, Bagosi Károlyi Jánosné Juditot, Zakariás Zsigmondot és Bagosi Najadi Andrásné Zsuzsannát és ezek mindkét nembeli örököseit, mivel e birtokot már nevezettek ősei is bírták.
Az 1797 évi összeíráskor birtokosai voltak: Vay Mária, a kincstár, Balog család tagjai, Vass György, Dési József, Szarvadi Imre, Czégényi Mihály, Szabó György, Nagy László, Pap Ferenc, Jakab István, Vass János, Dési Klára, Kincses Pál.
Az 1805-ös összeíráskor Balog család tagjainak birtoka volt.
1847-ben 296 lakosa volt, ebből 16 római katolikus, 117 görögkatolikus, 152 református, 11 izraelita.
1890-ben 323 lakosából 178 magyar, 4 német, 141 román nyelvű volt, melyből 76 római katolikus, 142 görögkatolikus, 90 református, 15 izraelita. A házak száma ekkor 51 volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.
NevezetességekSzerkesztés
- Református templom. Anyakönyvük 1783-ban kezdődik.
- Görögkatolikus templom
Népviselet, népszokásokSzerkesztés
A férfiak ruházata egyszerű, mint más falvakban, a nők öltözete csipkés, úrias szabású: harisnyát, bőr- és brüner cipőt is viseltek.
HivatkozásokSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
ForrásokSzerkesztés
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 713–718. o. Online elérés
.svg){kind=small}
