Páneurópai folyosók

transzeurópai közlekedési hálózat kiterjesztése Kelet-Európa irányába
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2019. április 6.

A páneurópai közlekedési folyosókat (más néven: Helsinki-folyosókat[1]) az 1994-es és 1997-es európai közlekedési miniszteri konferenciákon jelölték ki. A tíz kijelölt folyosó a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiterjesztése Kelet-Európa (az akkori Európai Unió szomszédos államai) irányába. A folyosók kijelölésének célja jó közlekedési kapcsolatok kiépítése volt az EU és szomszédai között, a hatékony és biztonságos közlekedési rendszer révén, segítve az utasok és áruk hatékony szállítását, és ezáltal a versenyképességet és a gazdasági növekedést.

Páneurópai közlekedési folyosók térképe

Az Európai Unió bővítése révén ezek a folyosók ma már nagyrészt az EU területén haladnak, így a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részét képezik.[2]

Történelem

szerkesztés

Az 1990-es évek elején, a rendszerváltás után egy sor pán-európai közlekedési konferenciát tartottak azzal a céllal, hogy azonosítsák Kelet-Európa infrastruktúra-fejlesztési szükségleteit, és kidolgozzanak egy stratégiát Európa összes közlekedési hálózatának integrálására.

Az első, 1991-ben Prágában megrendezett konferencia eredményeként egy közlekedési folyosókon alapuló megközelítésben állapodtak meg. A második konferencián (1994, Kréta) kilenc páneurópai közlekedési folyosót jelöltek ki: ezek Kelet-Európa fő közlekedési tengelyei, és ezekre kívánták összpontosítani a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat. A harmadik konferencián (1997, Helsinki) a balkáni államok lobbizásának köszönhetően egy tizedik folyosót is kijelöltek. (Ugyanitt négy „páneurópai közlekedési területet” is kijelöltek, amelyek tengeri medencéket foglalnak magukba.)[3]


Összesen tíz páneurópai közlekedési folyosót jelöltek ki. Ezek közúti-vasúti folyosók, kivéve a VII-es számút, amely vízi folyosó.[3]

# Útvonal Hossz (km)
I HelsinkiTallinnRigaKalinyingrádGdańsk és VilniusVarsó 550
II BerlinPoznańVarsóBresztMinszkSzmolenszkMoszkvaNyizsnyij Novgorod 1830
III Berlin/DrezdaWrocławKatowiceKrakkóLvivKijev[4] 1640
IV Drezda/NürnbergPrágaBrnoPozsonyGyőrBudapestAradCraiovaSzófiaPlovdivIsztambul[5] 3258
V VelenceTrieszt/KoperLjubljanaMariborBudapestUngvárLvivKijev 1600
VI GdańskGrudziądzToruńZebrzydowiceZsolna 1800
VII A Duna[5] és elérhető az Északi-tenger a Rajna–Majna–Duna-csatornán keresztül

Magyar kikötői : Győr-Gönyű, Komárom, Budapest-Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács Teljes szakasz: Rotterdam - Mainz - Frankfurt - Bamberg - Regensburg - Passau - Linz - Bécs - Pozsony - Győr-Gönyű - Budapest-Csepel - Dunaújváros - Baja - Mohács - Belgrád - Silistra - Konstanca - Galat - Izmail

2415
VIII DurrësTiranaSzkopjeBitolaSzófiaPlovdivDimitrovgradBurgaszVárna[5] 1300
IX HelsinkiViborgSzentpétervárMoszkvaKijevLjubasevkaChișinăuBukarestDimitrovgradOrmenioAlexandrúpoli[5] 6500
X SalzburgLjubljanaZágrábBelgrádNišSzkopjeSzaloniki. 2360

Páneurópai folyosók Magyarországon

szerkesztés
  • A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz.
  • Az V. folyosó a délnyugati országhatártól északkeleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B és V/C ág Horvátország felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú.
  • A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km.
  • A X. folyosó X/B ága Budapestről indul, Szerbia határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km.
  1. angolul Helsinki corridors
  2. Transeuropäisches Verkehrsnetz und Paneuropäische Verkehrskorridore (német nyelven). Szászország. [2011. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  3. a b The Pan-European Corridors (angol nyelven). TRACECA National Secretariat from Romania. [2010. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  4. EU-Sekretariat für den PanEuropäischen Verkehrskorridor III (német nyelven). Szászország. (Hozzáférés: 2012. április 2.)[halott link]
  5. a b c d e Elena Ilie: Bulgaria focuses on pan-European transport corridors (angol nyelven). Railway Pro, 2011. július 20. (Hozzáférés: 2012. április 2.)

További információk

szerkesztés