Sáry László

(1940–) magyar zeneszerző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 9.

Sáry László (Győr, 1940. január 1. –) többszörösen kitüntetett magyar zeneszerző és zenetanár, az Új Zenei Stúdió alapító tagja.[1][2]

Sáry László
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Életrajzi adatok
Született1940. január 1. (84 éves)
Győr
GyermekeiSáry Bánk
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1966)
Pályafutás
Hangszerzongora
Díjak
Tevékenység
  • zeneszerző
  • zongorista
  • zenetudós
  • zenepedagógus
  • egyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáry László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Eddigi életútja

szerkesztés

Szervánszky Endre tanítványaként 1966-ban szerzett zeneszerzői diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1966–1974-ig a Zenei Alap ösztöndíjasa volt. 1970-ben Jeney Zoltánnal és Vidovszky Lászlóval létrehozták az Új Zenei Stúdiót, amelynek azóta is tagja.

Alkotói módszerére nagy hatással volt Christian Wolff zenéje és gondolkodásmódja, melyet Darmstadtban ismert meg. 1972-ben komponált műve – a Hangok (Sounds for…) – már egy új időszak kezdetét jelzi.

Az 1980-as évek eleje óta rendszeresen ír zenét színházak számára is. 1990-től a budapesti Katona József Színház zenei vezetője, ahol többek között rendezőként jegyezte a Színház- és Filmművészeti Egyetemen frissen végzett hallgatóival a Tyukodi pajtás című interaktív előadást.[3]

1996-ban három hónapot töltött Tokióban a Japán Alapítvány ösztöndíjasaként, ahol a hagyományos japán színházat, táncot és zenét tanulmányozta.

Az 1970-es évek közepétől kezdte el Kreatív zenei gyakorlatok néven egy – a hangszeres és énekes gyakorlatra egyaránt építő – új pedagógiai módszer kidolgozását („Sáry-módszer”), amellyel fejleszti az improvizációs készséget és a koncentrációt, megismertet bizonyos zeneszerzői módszerekkel. Módszerét nem csak zeneiskolás gyerekeknek, hanem a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói számára is tanítja. Számos kurzust tartott eddig zenetanárok számára Japánban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban és Észtországban.

1999-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Főbb művei

szerkesztés
  • Kreatív zenei gyakorlatok. Jelenkor, Pécs, 1999 (2000 angolul, 2006 németül)
  • Kreatív zenei gyakorlatok; 2. jav. kiad.; Jelenkor, Pécs, 2000

Zeneművek

szerkesztés
  • Psalmus – a 139. zsoltár szövegére, szoprán hangra és egy dallamhangszerre (1972)
  • Csigajáték – hat vagy több játékosra (1973)
  • Variációk 14 hang fölött – John Cage szövegére, szoprán hangra és zongorára (1974)
  • Diana búcsúja – nyolc hegedűre és nyolc brácsára (1976)
  • Kotyogó kő egy korsóban – egy-négy egynemű hangszerre (1978)
  • Kánon a felkelő naphoz – Weöres Sándor versére, négy vagy hatszólamú egynemű karra vagy hangszeregyüttesre (1982)
  • Egy akkordsor forgatókönyve – zongorá(k)-ra és fuvolá(k)-ra (1982)
  • Magnificat – szoprán hangra és egy vagy három fuvolára (1982)
  • Telihold – nyolc vonós hangszerre és gongra (1986)
  • -és a nap? – vonósnégyesre (1986)
  • Emlék – zongorára (és füttyre) (1987)
  • Az idő szava – Weöres Sándor szövegére, két énekesre és tizenegy hangszerre (1988)
  • Napraforgó – zongorára vagy három marimbára (1989)
  • Néhány szó mindig eltűnik, majd ismét előkerül – Petőcz András versére (1990)
  • In Sol – zenés misztériumjáték egy felvonásban, szibériai népi szövegekre, Diószegi Vilmos magyar fordításában (1991)
  • El viaje definitivo (A végső utazás) – Juan Ramón Jimenez versére, szoprán hangra és három hangszerre (1992).
  • Concerto – szaxofonra, hárfára, ütőkre és vonószenekarra (1993)
  • Élőképek – kamaraopera egy felvonásban, Pilinszky János színműve alapján (1993)
  • Adorjánok és Jenők – kamaraopera egy felvonásban, szövegét Jósika Miklós színműve alapján a szerző állította össze (1994)
  • Tranquillity (Reminiscences of a Japanese garden) – tizenegy hangszerre (1996)
  • Három madrigál – Francis Jammes és Gil Vincente verseire és francia népi versekre, öt szólóhangra vagy kamarakórusra (1996)
  • Tánczenék – gyűjtemény különböző szólóhangszerekre és együttesekre (1989-től)
  • Remek hang a futkosásban – félig komoly opera 12 képben, elő- és utójátékkal, Weöres Sándor Téma és variációk című költeményére (2004)
  • Finnugor Oratórium – Napcsalogató – Ősi észt-setu népdalszövegekre, Zenekarra, vegyeskarra és énekszólóra (2016) (az oratórium másik két tétele fia, Sáry Bánk alkotása)

Diszkográfia

szerkesztés
  • 1979 Snail Play etc. Hungaroton, SPLX 12060
  • 1987 Amadinda. Hungaroton, HCD 12855
  • 1990 Petőcz András–Sáry László: Közeledések és távolodások. Hungaroton, SLPX 31392
  • 1997 Kortárs magyar zene fagottra és zongorára Hungaroton, HCD 31725
  • 1998 Lokomotív Szimfónia. BMC Records, BMC CD 010
  • 2001 Szálkák. BMC Records, BMC CD 046
  • 2001 Psy: A cimbalom varázsa. Hungaroton, HCD 32015
  • 2002 Kurtág, Szőllősy, Sáry, Serei, Sári, Gyöngyössy. BMC Records, BMC CD 074
  • 2002 Dervistánc. BMC Records, BMC CD 059
  • 2003 Tánczene (Dance Music). BMC Records, BMC CD 069
  • 2003 Trio Lignum: Offertorium. BMC Records, BMC CD 090
  • 2005 Sáry László–Sáry Bánk: Kassák és a MADI. Nemzetközi Mobil MADI Múzeum, MADICD05