Kassák Lajos-díj
A Kassák Lajos–díj (röviden: Kassák-díj) a Magyar Műhely című, egykor párizsi székhelyű emigrációs irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat,[1] valamint Kassák Lajosné és Schöffer Miklós által létrehozott irodalmi díj. Azoknak a Kassák Lajos emberi magatartása és művészi hitvallása szellemében dolgozó, sokat ígérő, tehetséges fiatal, vagy méltánytalanul mellőzött idősebb alkotóknak ítélték oda, akik az irodalomban vagy a képzőművészetben kimagasló eredményt mutattak fel. A hazai irodalmi díjak alternatíváját jelentő díj odaítélésekor a bíráló bizottság elsősorban a művészi értéket vette figyelembe.[2] Az 1970-es évek elejétől az 1980-as évek végéig a legtekintélyesebb magyar avantgárd művészeti díjnak számított.
Elnyerhette:
- Irodalomban: az a bárhol élő magyar anyanyelvű író, költő, kritikus vagy műfordító, kinek munkaterülete a modern magyar irodalom, illetve bárhol élő, idegen anyanyelvű fordító, kritikus, aki modern magyar műveket fordít vagy a modern magyar irodalom valamelyik területével foglalkozik.
- Képzőművészetben: az a Magyarországon élő fiatal művész vagy esztéta, aki a modern művészettel foglalkozik, vagy olyan idegen nyelvű kritikus, aki a modern magyar képzőművészettel foglalkozik.[3]
Első alkalommal – 1971-re is visszamenőleg – 1972 júniusában került átadásra a Magyar Műhely alapításának 10. évfordulóján. Az 1971 novemberében Párizsban bejegyzett Kassák Lajos Alapítvány alaptőkéjének kamataiból finanszírozott díjjal kötet megjelentetése, párizsi ösztöndíj, illetve eleinte pénzjutalom, később egy műalkotás adományozása járt.[4] A rendszerváltást követően az 1990-es évek közepén a díj megszűnt, mivel elvesztette alternatívát jelentő szerepét.[5]
Kitüntetettek
szerkesztés| Év | Díjazott |
|---|---|
| 1971 | Bakucz József költő |
| 1971 | Szentjóby Tamás költő |
| 1972 | Jovánovics György szobrász |
| 1972 | Oravecz Imre költő |
| 1973 | Philippe Dôme műfordító[6] |
| 1974 | Erdély Miklós író |
| 1974 | Tandori Dezső költő |
| 1975 | Harasztÿ István szobrász |
| 1976 | Nagy Károly szociológus |
| 1977 | Beke László művészettörténész |
| 1978 | Bujdosó Alpár író |
| 1979 | Új Zenei Stúdió (Jeney Zoltán, Sáry László, Vidovszky László, Wilheim András) |
| 1980 | Sipos Gyula kritikus[7] |
| 1981 | Molnár Gergely író |
| 1982 | Hegyi Lóránd művészettörténész |
| 1983 | Baránszky László költő |
| 1983 | Galántai György képzőművész |
| 1984 | Molnár Miklós író |
| 1984 | Székely Ákos író |
| 1985 | Megyik János szobrász |
| 1986 | Szkárosi Endre író |
| 1987 | Petőcz András író |
| 1988 | Maurer Dóra képzőművész |
| 1989 | Szombathy Bálint író |
| 1990 | Cselényi László költő |
| 1991 | Ladik Katalin költő |
| 1992 | Molnár Katalin költő |
| 1993 | Juhász R. József költő, performer |
| 1994 | Kelényi Béla költő |
| 1995 | Vass Tibor költő, képzőművész |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 1989-ben a folyóirat szerkesztői hazatelepítették a lapot, így az a 75. számtól kezdve Budapesten is megjelenik.
- ↑ Nagy Pál író. Kassák Lajos-díj (Katalizátor Díj 2011 alternatív díjak 3.) (videó-interjú). Budapest: tranzit.hu. A jelenet helye a filmen: 0:14. (Hozzáférés ideje: 2011-12-31.)[halott link]
- ↑ Kassák-díj. Magyar Műhely. ELTE BTK, 1997. augusztus 18. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
- ↑ Borbándi Gyula. Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia (pdf), Hága, Hollandia: Mikes International (2006). ISBN 978-90-8501-095-1. Hozzáférés ideje: 2011. december 31.
- ↑ Nagy Pál író. Kassák Lajos-díj (Katalizátor Díj 2011 alternatív díjak 3.) (videó-interjú). Budapest: tranzit.hu. A jelenet helye a filmen: 2:26. (Hozzáférés ideje: 2011-12-31.)[halott link]
- ↑ A Magyar Műhely d’atelier című, francia nyelvű avantgarde testvérlapjának társszerkesztője, Nagy Pállal és Papp Tiborral együtt.
- ↑ Albert Pál írói néven. Forrás: Borbándi id. mű.