Főmenü megnyitása

A Pasaréti téri templom (hivatalos nevén (Páduai Szent Antal-plébániatemplom) a modern magyar építészet egyik jelentős alkotása, Budapest II. kerületében, a Pasaréti téren található.

Páduai Szent Antal plébánia
Pasaréti téri templom.jpg
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
(Ferences rend)
Egyházmegye Esztergom-budapesti
Egyházközség Budapest
Budai-Északi espereskerület
Pap(ok) Kálmán Peregrin OFM (plébános)[1]
Várnai Jakab OFM (káplán)
Építési adatok
Építése 19301934
Tervezője Id. Rimanóczy Gyula
Felszentelés 1934. október 14.
Felszentelő Serédi Jusztinián
Esztergom-budapesti érsek
Elérhetőség
Település Budapest, II. kerület
Hely 1026 Budapest,
Pasaréti út 137.
Elhelyezkedése
Páduai Szent Antal plébánia (Magyarország)
Páduai Szent Antal plébánia
Páduai Szent Antal plébánia
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 27″, k. h. 18° 59′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 27″, k. h. 18° 59′ 35″
A Páduai Szent Antal plébánia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal plébánia témájú médiaállományokat.

A templom történeteSzerkesztés

A pasaréti templomra az első tervet id. Rimanóczy Gyula 1931-ben készítette, de mivel ezt nem hagyták jóvá, elkészült 1932-ben a második, majd 1933-ban a harmadik változat. A most látható templom építését – a korabeli sajtó szerint – a Városépítési Bizottság újból meg akarta akadályozni, de ez már nem sikerült. A templom vasbeton szerkezetű háromhajós épület. Az épületegyüttes részei: maga a templom, a rendház és a harangtorony. 1934. október 10-én szentelték fel. A templom melletti tér – buszvégállomás kis üzletekkel – 1937-ben épült meg. A templom felújítása, az új liturgiai tér kialakítása, valamint a rendházra készült emeletráépítés Harsányi István és Vladár Ágnes munkája.

A homlokzaton Vilt Tibor[2] szobrai láthatók. A faliképeket Leszkovszky György készítette – Unghváry Sándor festőművész kartonjai alapján – 1934-ben. Az üvegablakok Árkayné Sztehlo Lili[3] alkotásai (1934). A szószék (a négy evangélista jelképeivel) és az eredeti oltár domborművei Ohmann Béla[4] munkái (1934). A Jézus-szive oltárt (1934), a Szent József-oltárt (1939), valamint a keresztút domborműveit (1939) Lőte Éva készítette.[5] A Szűzanya-oltár és a Szent Ferenc-kápolna fafaragású reliefje a márványoltárral együtt Bicskei Karle István munkája (1935). A Szent Teréz-oltár 1942-ből való (Hallgass Jenő Zoltán alkotása),[6] és Rimanóczy adományából készült.[7] Rimanóczy Gyula megtervezte a legkisebb részleteket is, így például az összes világítótestet (a nyolc oszlopon levő, ma is látható „falikarok” középső részén az Újszövetségben leírt nyolc boldogság szövege olvasható), a szenteltvíztartót, a gyertyatartókat, áldozási kelyheket. Az oltárok ötvösművészeti munkáit Iván István és Hadina Jenő ötvösművészek készítették. A torony előtti Földre roskadt Krisztus szobrot 1931-ben a templom építése előtt Somló Sári[8] szobrászművésznő ajándékozta a ferences rendnek. A templom négy harangja 1935-ből származik (Szlezák László[9] budapesti műhelyéből).[10] Az orgona 2001-2004 között valósult meg, a Váradi és Fia Orgonaépítő cég kivitelezésében. Az építészeti tervek Cságoly Ferenc és munkatársai közreműködésével készültek.[11]

A templom előtt a Pasaréti tér található, aminek a közepén van a Szűz Mária szobor, Boldogfai Farkas Sándor szobrász alkotása.

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

 
A templom 1935-ben
 
Templompadsor
  1. https://www.esztergomi-ersekseg.hu/papsag/kalmam-peter-peregrin-ofm
  2. VILT Tibor. [2007. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 17.)
  3. Árkayné Sztehló Lili. [2011. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 17.)
  4. OHMANN Béla. [2010. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 17.)
  5. A XIV stáció dombarművei is közadakozásból készültek, belőlük kettőt a templom tervezője, egyet az alkotóművész adományozott.
  6. Hallgass Jenő Zoltán (1912-1980) szobrász.[halott link]
  7. Forrás: Harsányi-Vladár: A Pasaréti Páduai Szent Antal templom. 93. old.
  8. SOMLÓ Sári. [2008. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 25.)
  9. Szlezák László (1870-1953) A két világháború között készült harangok 60%-a az ő műve volt.
  10. Két harang a Szilfa utcai kápolna haranja volt. Kettő pedig már az új templomtoronyba került közvetlenül
  11. Forrás: Harsányi-Vladár: A PASARÉTI PÁDUAI SZENT ANTAL TEMPLOM. (185-188. old.)

ForrásokSzerkesztés

  • Harsányi István, Vladár Ágnes:. A pasaréti Páduai Szent Antal plébánia története. Kiadó: Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány (2009). ISBN 978-963-88400-4-2 
  • Harsányi István - Vladár Ágnes: A PASARÉTI PÁDUAI SZENT ANTAL TEMPLOM. (Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány. Budapest 2009.)

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés