A klerikalizmus az egyház befolyását jelenti a politikai rendszerben,[1] vagy a hatalmának növekedésére irányuló törekvést a politikában.[2] Egyházi tisztségviselők politikai szerepvállalása esetén is használhatják a kifejezést.[1]

A klerikalizmus különböző politikai rendszerekben éri el csúcspontját: államvallásban vagy teokráciában.

Szemben áll a szekularizmussal és az antiklerikalizmussal.

EtimológiaSzerkesztés

Összetett szó: klerikális + -izmus szavak összevonásából.

  • a klerikális a papsághoz, a klérushoz tartozó, azzal kapcsolatos;[3]
  • az -izmus toldalékszó, amely áramlatot, irányzatot jelző főnévképző latin megfelelője.[4]

TörténelemSzerkesztés

Európában a II. világháborút követően a kereszténydemokrácia felbukkanása a liberális demokráciákban a klerikalizmus végét jelentette.

Latin-Amerikában, ahol a 19. század végén és a 20. sz. elején a politikai viták középpontjában állt a klerikálisok és modernizáló szekularizáltak közti szembenállás, politikai tényezőként szintén véget ért a klerikalizmus.

A római katolikus egyházat napjainkban is gyakran klerikalizmussal vádolják. Ferenc pápa tagadta, hogy az egyháznak lenne ilyen törekvése:

A klerikalizmus, melyet akár maguk a papok, akár a világi hívők mozdítanak elő, szakadást támaszt az Egyház testében, amely sok olyan bajt okoz és segít fenntartani, amelyek ellen ma felemeljük szavunkat. A visszaélésre nemet mondani azt jelenti, hogy határozottan nemet mondunk a klerikalizmus minden formájára. [5]

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Bogdanor, Vernon. Politikatudományi enciklopédia (2001.) 
  2. Politikai kisszótár (1986, Kossuth) 
  3. klérus | Magyar etimológiai szótár | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
  4. Definíció & Jelentés Izmus. www.szotarjelentese.com. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
  5. „A sebek sosem évülnek el” – Ferenc pápa levele Isten népéhez (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2020. november 18.)