Főmenü megnyitása

Jászberényi Főtemplom

Nagyboldogasszony templom

A Jászberényi Főtemplom Jászberény egyik kiemelkedő műemléke a főtéren álló Nagyboldogasszony[1] vagy Nagytemplom római katolikus főplébánia temploma. A Nagytemplom tornya a kései barokk formáját viseli. A torony és a templomhajó nem egy időben, hanem két szakaszban épült fel. A templomhajó építészeti stílusa a klasszicizmus felé hajlik.

Jászberényi Főtemplom
Catholic Church Jaszbereny 1.JPG
Egyházmegye Egri főegyházmegye
Védőszent Nagyboldogasszony
Építési adatok
Stílus barokk építészet
Tervezője Mayerhoffer András (torony)
Jung József (templomhajó)
Felszentelés 1782. július 28.
Felszentelő gróf Eszterházy Károly
Település Jászberény
Elhelyezkedése
Jászberényi Főtemplom (Magyarország)
Jászberényi Főtemplom
Jászberényi Főtemplom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 54′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 54′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászberényi Főtemplom témájú médiaállományokat.

Ősi templomépület történeteSzerkesztés

A jászberényiek első templomára[mj 1] vonatkozó hiteles adat 1472-ből származik. Mátyás király kérésére IV. Szixtusz pápa megengedte, hogy Jászberényben ferences szerzetesek letelepedhessenek.

Jászberény a török megszállás alatt nagy pusztítást szenvedett.[mj 2] Annak tragédiáit még növelték a 16. századbeli vallási villongások is. A törökök az 1690-es évekbeni kiűzése után történt a régi csúcsíves templom újjáépítése.[mj 3] Első lépcsőben 1722-ben készült el a torony, majd 1735-ben a templomot is kibővítették, miután a hívők már nem fértek el. Ezt megerősítette az 1766-os Canonica Visitatio[mj 4] jegyzőkönyve is.

Mikoviny Sámuelnek – aki a magyar térképészet megteremtője volt – az 1740-es évekből fennmaradt egy rajza Jászberény látképéről, amely a csúcsíves régi nagytemplomot, a ferences templomot és a református fatornyú templomot tartalmazza.[mj 5]

Az 1722-ben épült torony alig 30 évig állt, mert 1753-ban le kellett bontani.[mj 6] A torony lebontásával a templom minden díszét elveszítette. A redemptio és a hármas kerületek visszaállítása viszont kedvezően befolyásolta a templom új tornyának az építését.

Új torony építéseSzerkesztés

A torony alapkőletétele 1759-ben volt.[mj 7] A torony építésére a megbízást Mayerhoffer András építőmester nyerte el. A hazai barokk-rokokó építészet egyik legtehetségesebb képviselője volt.[mj 8] A torony építése 1759–1761 között épült az akkor még középkori eredetű gótikus templomhoz. Az 1761. évi elkészülési időpont csak a sisak nélküli toronyra vonatkozik, a vörösréz toronyfedést később készítették el.[mj 9] Ekkor helyezték a torony csúcsára a Szent Koronát, amely kifejezte a jászok ragaszkodását mindenkori királyukhoz.

HarangokSzerkesztés

Amikor megépült a torony, akkor új harangok kerültek beszerzésre. A mai toronyban jelenleg 3 harang lakik. A legnagyobb 1257 kg-ot nyom, cisz1 alaphangú és a Boldogságos Szűz Mária és Szent Orbán vértanú tiszteletére szentelték fel, 1762-ben Budán öntötték.[mj 10] Csak történeti érdekességképpen a legnagyobb harang 1836-ban megrepedt és ekkor Egerben átöntötték, de a neve továbbra is Szt. Orbán maradt. A két kisebb harang a 828 kg tömegű, e1 alaphangú és a 80 kg tömegű, használaton kívüli lélekharang. Előbbit 1925-ben Budapesten, utóbbit 1792-ben Egerben öntötték. A korábbi öt harangból a 354 és 161 kg-osakat (a1 és cisz2 alaphangúak voltak, 1925-ben készültek a 828 kg-ossal együtt Budapesten) a második világháborúban elvitték. Érdekes, hogy a harangokat mai napig kézzel húzva szólaltatják meg. A nagyharang az ország legnagyobb kézzel megszólaltatott harangja.

Új templomhajó építéseSzerkesztés

Az 1772-es nagy földrengés[mj 11] tönkretette az ősi nagytemplom hajóját, amely annyira megrongálódott, hogy 1774-ben le kellett bontani. Az új, Mayerhoffer által épített templomtorony viszont sértetlen maradt.

A földrengés után eldöntötték, hogy új templomhajót építenek és Jung József pesti építőmester kapott illetve nyerte el a megbízást.[mj 12] Az új klasszicista templomhajót Jung József tervei alapján megépítették és gróf Eszterházy Károly egri püspök 1782. július 28-án szentelte fel.

A templom belső berendezéseit is a földrengés után készítették – a retablókat és a tabernákulumot Pollack Mihály tervei szerint – illetve vásárolták.

A főoltárképet 1884-ben Soldatits Ferenc festette Rómában, a festmény Mária mennybemenetelét ábrázolja.

OrgonaSzerkesztés

A templom orgonáját – 2800 síp és 43 regiszter - a híres Angster József pécsi cége az Angster orgona- és harmóniumgyár építette 1912-ben.[mj 13]

A főtemplom története 1956-banSzerkesztés

Az 1956-os forradalom jászberényi eseményeinek tragikus végkifejlete az volt, hogy a bevonuló barbár szovjet megszállók két gyújtógránáttal fölgyújtották a templom tornyát, amely tetőzetének egy részével együtt leégett. Az újjáépítés közel egy évtizedes, keserves, a hatóságokkal sokszor kilátástalannak tűnő küzdelem ellenére 1968-69-ben megtörtént.[mj 14]

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Az egri egyházmegye területén szedett tizedek 1333–1335 közötti jegyzékében a jász plébániák nem szerepelnek, tehát amit számos forrás megemlít, azt ez a dokumentum cáfolja 1332-ben nem állhatott még templom épület.
  2. A város 1594 és 1617 közötti években majdnem teljesen lakatlan volt a város.
  3. lásd Gyurka József forrásként megjelölt tanulmányát.
  4. plébániák - kánonjogban előírt - felkeresése felügyelet és ellenőrzés céljából
  5. A régi Jászberény látképes ábrázolása / Komáromy József. – 133-145. o. Fényképek, rajzok is. Mikoviny Sámuel 1740-es látképe. 1865-ös képek, rajzok, metszetek.
  6. Jászberény város 1753. december 27-i tanácsülés jegyzőkönyve
  7. „Protocollum” 1759. október 8. 56-57old. (Szolnok Megyei levéltár)
  8. Fő műveiben a Grassalkovich család építészeti igényeit elégítette ki.
  9. 1802-ben a torony díszes sisakot kap amelyet Karbetter József pesti ácsmester készített.
  10. A harangokról feljegyzéseket az 1805–1813-1829. évi Canonica Visitatiók jegyzőkönyveiben találunk. (Sáros András könyve)
  11. 1772. november 12-én
  12. Biztos, hogy pályázat lehetett, mert Jung versenytársának Gföller Jakab kamarai építőmester – 1770-es és 1820-as tervrajza is megmaradt. Jung elfogadott tervrajza viszont elveszett. Forrás: Művészeti Lexikon.
  13. Az Angster orgonaépítés történetének 125 éve. Baranya Történelmi közlemények IX-X. évfolyam. 1996–1997
  14. Az rekonstrukció részletes dokumentációja a forrásként mellékelt Sáros András könyvében megtalálható

HivatkozásokSzerkesztés

  1. A Nagyboldogasszony templom elnevezése régi keletű, már a török időkben keletkezett török oklevelekben is így nevezték a templomot

ForrásokSzerkesztés

  • Komáromy József: A jászberényi Nagyboldogasszony főtemplom építéstörténete 1805-ig. Jászberényi Jász Múzeum Évkönyve. Jászberény: (kiadó nélkül). 1937.  
  • Művészeti Lexikon II. kötet. Akadémiai kiadó. Budapest: (kiadó nélkül). 1966.  
  • Gyurka József: A jászberényi plébániatemplom története. Egri Egyházmegyei Közlöny 21. szám. 1878.  
  • Sáros András: A Jászberényi Főtemplom története. Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Jászberényi csoportja. Jászberény: (kiadó nélkül). 2002.  
  • Blénessy János: Jászberény természeti viszonyai és élete. Jászberény: (kiadó nélkül). 1940.  
  • Komáromy József: A régi Jászberény látképes ábrázolásai. A Jász Múzeum 1938–1943. évi évkönyvében. Jászberény: (kiadó nélkül). 1938–1943.  
  • Komáromy József: Adatok Jászberény múltjából. Jászberény: (kiadó nélkül). 1939.