Rakéta Regényújság
A Rakéta Regényújság egy 1974–1994 között Magyarországon megjelent irodalmi hetilap volt. A lapot öt kiadó gondozta: a Magvető, Európa, Gondolat, Móra, Szépirodalmi,[1] tényleges kiadója azonban a Magvető volt.
Rakéta Regényújság | |
Adatok | |
Típus | irodalmi lap |
Formátum | A4, fekete-fehér fényképekkel, ábrákkal illusztrálva |
Alapítva | 1974 |
Megszűnt | 1994 |
Kiadó | Magvető Könyvkiadó |
Példányszám | 130 000 |
Nyelv | magyar |
ISSN | 0133-1310 |
A lap
szerkesztésA lap 1974. február 26-tól[2] hetente jelent meg, keddenként. A Rakéta folytatásos regényeket, elbeszéléseket, emlékiratokat, útleírásokat, színes riportokat közölt magyar és külföldi szerzőktől.[1] Galsai Pongrác 1982-től öt évig a fő irányítójaként új műfajt teremtett Rakéta Irodalmi Kávéház rovatcímmel, afféle „folytatásos antológiát”, amelyben 186 magyar kortárs író 149 kézirata jelent.
Szerkesztői
szerkesztésMivel saját írásokat nem, csak irodalmi műveket közölt, ezért a szó hagyományos értelmében vett szerkesztősége, újságírói nem voltak, de szerkesztői igen. Legalábbis kezdetben az öt könyvkiadó munkatársaiból összeállított szerkesztőbizottság szerkesztette,[3] de szerkesztője, irányítója volt mások mellett Veress Anna (1978–1992),[4] Galsai Pongrác (1982–1987), Jovánovics Miklós (1987–1990), Zöldi László (1990–1993), M. Nagy Péter (1993–94),[5] Zsámboki Péter. Alapításától szerkesztője, majd közel egy évtizedig (1983–1989) tényleges főszerkesztője volt (helyettesi címmel) Köves Erzsébet.[6]
Főszerkesztők
szerkesztés- Galsai Pongrác (1982–1987)[7]
- Jovánovics Miklós (1987–1990)
- Zöldi László (1990–1993)
- M. Nagy Péter (1993–94)[5]
Népszerűsége, olvasottsága
szerkesztésAz indulás évében az Alföld arról számol be, hogy a Rakéta százezres példányszáma ellenére hiánycikk lett.[8] Példányszámadat a lap indulásának éveiből: 1975-ben[9] és 1976-ban[10] 130 ezer nyomtatott lapról számolt be a sajtó, 1983-ban pedig már heti 180–190 ezer megjelent példányról írnak.[11] 1992-ben azonban már csak 42, 1993-ban 21 ezer példányban jelent meg a lap.[12] Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes 1977-ben is sikeresnek nevezte a lapot. Mint elmondta: a tömegsorozatok egyre nagyobb népszerűséget élveznek, a nyomtatott betű iránti érdeklődés egyre növekszik.[13]
1982-ben a lap példányonkénti ára 7,- forint volt, de 40,- forintos feketepiaci árról számolnak be a Rakétát előállító Zrínyi Nyomdában.[14]
Források
szerkesztés- ↑ a b Rakéta címmel képes regényújság indul. Népszabadság, XXXII. évf. 45. sz. (1974. február 23.) 6. o.
- ↑ A magyar sajtóban megjelent korabeli hirdetésekben közölt dátum alapján. Lásd: Szabad Föld 1974. február 17. 8. o., Népsport 1974. február 11. 6. o.
- ↑ Az impresszum alapján: Impresszum. Rakéta Regényújság, II. évf. 12. sz. (1975. március 25.)
- ↑ Veress Anna. Színházi Dramaturgok Céhe (2007) (Hozzáférés: 2018. március 19.) arch
- ↑ a b Ki kicsoda Érden? Csuka Zoltán Városi Könyvtár, Érd (Hozzáférés: 2018. március 18.) arch
- ↑ Kenyeres Ágnes. Köves Erzsébet, Magyar Életrajzi Lexikon (1990). Hozzáférés ideje: 2018. március 29.
- ↑ Pálffy Lajos: Mindenféle nők, írók, étkek és itókák. Manda (2013. október 31.) (Hozzáférés: 2018. március 19.)
- ↑ Simon Zoltán: A kortárs írók művei és olvasói. Alföld, XXV. évf. 7. sz. (1974. július) 120. o.
- ↑ A Magyar Szocialista Munkáspárt központi bizottságának előzetes jelentése a XI. kongresszus küldötteinek. Népszabadság mellékleteként, XXXIII. évf. 63. sz. (1975. március 15.)
- ↑ Gábor István: Könyvek és olvasók. Magyar Nemzet, XXXII. évf. 167. sz. (1976. július 16.) 1. o.
- ↑ Kárpáti Miklós: Egy regénye mindenkinek van. Budapest, XXI. évf. 12. sz. (1983. december) 12. o.
- ↑ Statisztikai táblázatok. Info-Társadalomtudomány, 35. sz. (1995. december) 61. o.
- ↑ Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1977. Budapest: Népművelési propaganda Iroda. 1978. 22. o.
- ↑ Cseh János: Ahol mi készülünk. Magyar Ifjúság, XXVII. évf. 23. sz. (1983. június 10.) 11. o.