Magyar Ifjúság (folyóirat, 1957–1989)
A Magyar Ifjúság a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) folyóirata volt 1957–1989 között. 1989. május 5. és a megszűnés előtti utolsó, május 26-i számok fejléce szerint már nem a KISZ, hanem annak utóda, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) lapjaként határozta meg magát.
| Magyar Ifjúság | |
 | |
| Adatok | |
| Típus | folyóirat |
| Ország | Magyarország |
| Alapítva | 1957. január 5. |
| Megszűnt | 1989. május 26. |
| Tulajdonos | Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség |
| Kiadó | Ifjúsági Lapkiadó Vállalat |
| Példányszám | 200 000[1] |
| Nyelv | magyar |
| Szakterület | ifjúsági |
| OCLC | 647919583 |
| ISSN | 0460-5551 |
ElőzményeiSzerkesztés
A lap közvetlen előzménye a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) lapja, a Szabad Ifjúság című napilap volt, melynek első száma 1950. március 3-án,[2] utolsó száma 1956. október 30-án jelent meg.[3][4]
Ez alatt az idő alatt két melléklapja volt A Szabad Ifjúságnak: 1952-től 1956-ig az Ifjú Levelező, 1956-ban pedig az Ifjú Építő.
Az 1956-os forradalom után a Szabad Ifjúság nem, de a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség kiadásában 1957. január 5-től újra megjelent, heti kiadásban mint Ifjúsági Hetilap. A DISZ-t újjászervezték, 1957. március 21-én megalakult a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a lap ezt követően annak központi lapjaként látott napvilágot.[5]
TörténeteSzerkesztés
A Magyar Ifjúság ugyan vitathatatlanul politikai hetilap volt, ám mivel célja az ifjúság gondolkozásának „helyes” irányba terelése, formálása, ezért olyan témákkal foglalkozott, amelyek valóban számíthattak a fiatalok érdeklődésére.[6] 1962-ben felmerült, hogy napilappá alakítsák a folyóiratot – elődje, a Szabad Ifjúság is így jelent meg, és bár évekig napirenden volt a kérdés, sőt Kádár János is támogatóan szólalt fel 1967-ben, utalva a lapnak a kormány közvetlen irányításáról mérhető relatív távolságára: „ez az a lap, amelyik a pekingi dolgokba hamarabb beleszólhat, mint a párt hivatalos lapja” (vagyis a Népszabadság), végül erre nem került sor, de csak 1972-ben mondott le a KISZ arról, hogy napilapja legyen.[7]
SzerkesztőségeSzerkesztés
A lap kiadója az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat volt, szerkesztősége évtizedekig a Blaha Lujza téri sajtópalotában, vagy a közelében volt: a VIII., Blaha Lujza tér 1-3., majd 1962-től Somogyi Béla utca 6. szám alatt, majd 1987-től a VI., Dessewfy utca 34.-ben.
Meghatározó újságírók, szerkesztők, munkatársak:
- főszerkesztők: 1964-ig szerkesztőbizottság felelt a lapért. Szabó Béla (1964–1969), Szabó János (1969–1983[8]), Gubcsi Lajos (1984–89), Pálfy G. István (1989)
- Zöldi László, Gyulai Ferenc, Böszörményi Gyula, Baranyi Ferenc, Szántó Gábor
- Földes V.ilmos, Gugi Sándor (karikatúra), Gyöngy Kálmán, Menkó László (grafika), Urbán Tamás (fotó)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Zöldi László: Szennylap volt-e a Magyar Ifjúság?
- ↑ Szabad ifjúság - OSZK-példányinformáció. nektar.oszk.hu
- ↑ Bakos Katalin: Magyar Ifjúság. iNapló (2008. nov. 28.) (Hozzáférés: 2019. feb. 17.)
- ↑ A Szabad Ifjúság utolsó számának első oldala. 1956. okt. 30.
- ↑ Zászlót bontott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Magyar Ifjúság, I. évf. 12. sz. (1957. márc. 23.) 1. o.
- ↑ Bakos Katalin: Magyar Ifjúság - Az Ifjúmunkások Forradalmi Tanácsának lapja. iNapló (2008. dec. 8.) (Hozzáférés: 2019. feb. 17.)
- ↑ Paál Vince (szerk.): A sajtószabadság története Magyarországon 1914–1989. Budapest: Wolters Kluwer. 2015.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarIfjusag_1983-3/?query=%22Szab%C3%B3%20J%C3%A1nos%22%20&pg=505&layout=s
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés