Fellner Sándor

(1857–1945) magyar építész

Toronyi Fellner Sándor (Pest, 1857. január 21.[1]Budapest, Erzsébetváros, 1945. január 14.)[2] zsidó származású magyar építész, a századforduló jelentős alkotója. Fő műve a Pénzügyminisztérium régi palotája a budai várban, illetve a Legfelsőbb Bíróság épülete a pesti Markó utcában.

Fellner Sándor
Született 1857. január 21.
Pest
Elhunyt 1945. január 14. (87 évesen)
Budapest VII. kerülete
Nemzetisége magyar
Munkái
Jelentős épületei Pénzügyminisztérium Budán, Frankel Leó úti zsinagóga, Gerbeaud-ház, Ritz Szálló (Budapest)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fellner Sándor témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Fellner Antal (1807–1881)[3] és Heiman Borbála (1837–1901)[4] fia.[5] A budapesti Műegyetem, a bécsi művészeti akadémia (Akademie der bildenden Künste), majd a párizsi szépművészeti iskola (École des Beaux-Arts) növendéke volt. Huszonkét éves korától Budapesten élt és alkotott. Eklektikus stílusban magánvillákat, bérházakat, és vidéken kastélyt épített. Az esztergomi Bakócz-kápolna felméréséről készült jelentését Pulszky Károllyal közösen publikálta. Halálát tüdőgyulladás okozta.

CsaládjaSzerkesztés

Első felesége Goldstein Ida (1868–1907)[6][7] volt, akitől 1895. március 4-én megszületett Kálmán nevű fia.

Második felesége Haas Zsófia (1868–1945)[8] volt, akivel 1911. március 6-án Budapesten kötött házasságot.[9]

Fia: Fellner Kálmán Antal György (1895–?). Menye 1923–1939 között: Szilassy Janka.[10]

Unokái: Fellner György és Fellner Sándor.[11]

Unokaöccse Fellner Ferenc orvos, operaénekes.

Ismert épületeinek listájaSzerkesztés

 
A Tökölyanum emléktáblája
  • 1881: Mezőtúri kaszinó és bazárépület – csak tervek készültek róla, végül nem épült meg[12]
  • 1883: Villaépület, Budapest, Rippl-Rónai utca 11.
  • 1886: Vasvári Pál utcai zsinagóga, Budapest, Vasvári Pál u. 5, 1061[13]
  • 1887: Sternthal-bérház, Budapest, Andrássy út 12., 1061[12]
  • 1887–1888: Frankel Leó úti zsinagóga, Budapest, Frankel Leó út 49, 1023[13]
  • 1889: Bulyovszky nyaraló, Budapest, Andrássy út 124., 1062[13]
  • 1890: Bérház saját használatra, Budapest, Kálmán utca 17., 1054[12]
  • 1893: Villaépület, Budapest, Lendvay utca 24., 1062 (Quittner Zsigmonddal közösen)
  • 1894: A Szobi utca 3. szám alatti Keppich-magánpalota, velencei gótikus stílusban készült el, amelyben 1956-tól évtizedekig a Mentőkórház működött,[14][15] Budapest, Szobi utca 3., 1067[13]
  • 1894/1895: Palik Ucsevni Arthúr bérpalotája, Budapest, Papnövelde utca 10., 1056[12]
  • 1896: Pasteur Intézet pavilonja, Budapest, Városliget (alkalmi épület a millenniumi kiállításra)[13]
  • 1899–1904: Az egykori Pénzügyminisztérium épülete a Budai Várnegyedben, a Szentháromság téren, gazdag díszítésű neogótikus stílusban, Budapest ostroma után átépítve, felső szintjét lebontva (a későbbi Schönherz Zoltán BME-kollégium, a Magyar Nemzeti Levéltár egyik épülete, Magyarság Háza), Budapest, Szentháromság tér 6., 1014[13]
  • 1900 körül: Gerbeaud Emil bérháza, Budapest, Duna utca 1., 1056[12]
  • 1900: Rico kötszergyár, Budapest, Váci út (2000 körül elbontva)[12]
  • 1901: Széchényi-kastély, Felsősegesd, ma: Segesd, Kanizsai u. 1, 7562[12]
  • 1906: Sváb-kastély, Diósjenő, Szociális otthon 7., 2643[12][16]
  • 1906: Lukács László és felesége palotája, Budapest, Benczúr utcai 21., 1068[12]
  • 1907–1908: Tökölyanum, szerb diákok otthona, Budapest, Veres Pálné utca 17–19., 1053[12]
  • 1909 körül: vagyontalan állami tisztviselők özvegyei és árvái segélyezésére szánt alap bérház, Budapest, Március 15. tér 8., 1056[12]
  • 1910–1913: A Ritz Szálló a Dunakorzón, Budapest, Eötvös József (ma: Széchenyi tér, a háborúban kiégett majd lebontották.)[13]
  • 1910–1911: Gross-palota, Budapest, Sütő utca 2., 1052
  • 1912: Az egykori lágymányosi Dohánygyár épülete, Budapest, Budafoki út 59-63., 1111[17]
  • 1913–1918: Igazságügyi palota, Budapest, Markó utca 16., 1055[13]

Egyéb közreműködéseiSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 55/1857. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 3826/1945. folyószáma alatt.
  3. Fellner Antal halotti bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség halotti akv. 953/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  4. Fellner Antalné halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 387/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  5. Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 4/1855. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. Fellner Sándorné Goldstein Ida halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 435/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. Fellner Sándorné Goldstein Ida gyászjelentése (1907. augusztus 20.) Az Ujság, 5. évfolyam, 198. szám, 18. oldal Online elérés
  8. Fellner Sándorné Haas Zsófia halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 6299/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 103/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. Fellner Kálmán és Szilassy Janka házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 736/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  11. 160 éve született Fellner Sándor építész
  12. a b c d e f g h i j k http://epklub.blogspot.com/2017/10/160-eve-szuletett-fellner-sandor-epitesz_18.html
  13. a b c d e f g h https://epiteszforum.hu/egy-nagyszeru-historista-fellner-sandor
  14. Zsiray-Rummer Zoltán: Egy velencei palota a Terézvárosban. Magyar Hírlap, 2015. május 7.
  15. műemlékem.hu – Mentőkórház
  16. https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=694
  17. Dohány Múzeum – Budapest-Lágymányosi Dohánygyár, képek a dohánygyárról, (Hozzáférés: 2017. december 5.)