Főmenü megnyitása

A Frankel Leó úti neológ zsinagóga, vagy másik nevén Újlaki zsinagóga Budapest II. kerületében, Felhévíz Duna-parti részén, a Frankel Leó út 49. alatt fekszik, melyet egy lakóház ölel körül. 1888-ban, 400 ember befogadására készült.

Frankel Leó úti zsinagóga
Synagogue de Frankel Leó utca.jpg
Korábbi nevek: Újlaki zsinagóga
Település Budapest
Ország Magyarország
Vallás zsidó
Irányzat neológ
Névadó elhelyezkedése alapján kapta nevét
Építési adatok
Építés kezdete 1887
Építés befejezése 1888
Rekonstrukciók évei 2000
Tervező Fellner Sándor
Alapadatok
Hosszúság21,5 m
Magasság8 m
Szélesség19 m
Elhelyezkedése
Frankel Leó úti zsinagóga (Magyarország)
Frankel Leó úti zsinagóga
Frankel Leó úti zsinagóga
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 18″, k. h. 19° 02′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 18″, k. h. 19° 02′ 14″
A Frankel Leó úti zsinagóga hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankel Leó úti zsinagóga témájú médiaállományokat.
A Holokauszt 70. évfordulójára, 2014-ben felavatott emléktábla az udvaron


TörténetSzerkesztés

A zsinagóga alapkövét 1887-ben tették le. Fellner Sándor tervezte neogótikus stílusban. Eredetileg szabad térbe építették, egy 100 éves zsinagóga helyére. 1888. augusztus 8-án szentelték fel. Bejárata a Zsigmond utcából (ma Frankel Leó út) nyílt. A zsinagógát földszintes házak, kóser mészárszék és hitközségi lakások vették körül, majd az 1920-as években köré építettek egy lakóházat, azóta az utca felől árkádos, hármas kapuzaton át lehet megközelíteni, amit vasrács zár el. 1928-ban magát a zsinagógát is átépítették, vasbetonfödémmel bővítették ki és egybeépítették a lakóházzal.

A második világháború végén istállónak használták. A szocializmus alatt ismét imaházként funkcionált. 2000-ben teljesen felújították. Ekkor emeltek emléktáblát a cserkészcsapatnak is.

Az épületSzerkesztés

A bejárati rész a homlokzatból előreugrik, a kapu fából készült, vasdíszítménnyel. A kapuhoz szélesebb, terasszá öblösödõ lépcsők vezetnek, a karzati oldallépcsők kapui (női kapuk) előtt is teraszos kiképzés van. Felettük nagy méretû, kétosztásos, csúcsíves ablakok láthatók.

A neogótikus homlokzat háromtengelyes, klinkertéglával borított, a tagozatok vakoltak. A főhomlokzat középső részét jobbról és balról ál-támpillérek fogják közre. Fölötte lépcsõzetes oromzat magasodik. A két támpillér között a főpárkány csúcsíves ívmezőt alkot, csúcsán a mózesi kõtáblákkal. A párkány vonalát a két oldalbejárat fölött félköríves, romantikus mintázat emeli ki.

Bent loggiás-jellegű, oszlopos függőfolyosók vannak. Az előcsarnokon keresztül az imaterembe lépve középen fából készült bima, két oldalán hétágú gyertyatartó található, szemben a frigyszekrény fülkéje, benne a gótizáló, csúcsíves keretezésû, lépcsőzetes oromzatú, Dávid-csillaggal és kőtáblákkal díszített frigyláda. Jobbra és balra, szintén gótikus jellegű, festett ablakok teszik teljessé a látványt. A hármas keresztboltozattal épült belső térbe mélyen benyúló három női karzatot csúcsíves ablakok világítják meg. A boltozat ívei díszes konzolokban végzõdnek.

Az oldalfalakon márványtáblák idézik a holokauszt mártírjainak, illetve a hitközség nagy rabbijainak emlékét.

A zsinagóga mellé épült lakóházSzerkesztés

Az 1928. augusztus 1-jén átadott lakóházat – Beer Berthold egykori hitközségi elnök kezdeményezésére – a hitközség tagjai és intézményei számára építtették. Jakab Dezső és veje Sós Aladár tervezte. Az Árpád fejedelem útja felől nézve a zártsoros beépítésű ház U-alakot formáz. Az U két szára a Dunára néz, így belátást biztosít a zsinagóga apszisára, amihez a Frankel Leó út felől az épület közepén elhelyezkedő háromárkádos kapun át lehet bejutni. Felettük kiugró párkányzat látható, e felett zsidó vallási jelképek: Dávid csillagok és menóra relief, legfelül Mózes kőtáblái. Az épület belső kialakítása is igényesen történt, a Tér és Forma című folyóirat korabeli száma ezt mondja: „A lakások jól kialakítottak, a mellékhelyiségek dúsan csempézettek. A házban központi fűtés van, amely egyúttal a templom fűtését is ellátja.”

LakóiSzerkesztés

 
A „Vörösmarty” cserkészcsapat emléktáblája

Az első lakó, Iczkovits Mór előimádkozó volt, aki a bérház első emeletére költözött be az átadás napján. Sok gazdag zsidó polgár lakott itt: a Popper család, a közeli fatelep, Krámer Jakab, a szegedi kendergyár tulajdonosa, és itt volt lakása Dumaczer Rezsőnek, a Nivea gyár hamburgi igazgatójának is. A hitközségen belül működő 311. sz. „Vörösmarty” cserkészcsapat tagjai közé tartozott pl. Erdély Miklós, Szabolcsi Miklós, Eörsi Gyula és István.

Az 1930-as évek végén sokuk elhagyta az országot, így a hitközségre egyre nehezebb körülmények vártak. A második világháború végén még itt lakókat elhurcolták. Emléküket a 70. évfordulóra az udvari falon elhelyezett fekete márványtábla őrzi. A lakóház és a zsinagóga szinte sértetlenül vészelte át az ostromot.

Vallási életSzerkesztés

A Budai Zsidó Hitközség égisze alatt az askenázi imarendet követi. Rabbija dr. Verő Tamás, 400 fő befogadására alkalmas. A hitközséghez tartozik az első emeleti közösségi terem, a Micve-klub.

ÉrdekességSzerkesztés

Szabó István A napfény íze című 1999-ben bemutatott filmjének sok jelenetét itt forgatták.

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés