Főmenü megnyitása

Jakab Dezső (Biharrév,[1] 1864. november 4.Budapest, 1932. augusztus 5.[2]) zsidó származású magyar építész, Komor Marcell mellett a Lechner Ödön által kezdeményezett nemzeti szecessziós irányzat nagy alakja.

Jakab Dezső
Jakab Dezső [1]
Jakab Dezső [2]

Született 1864. november 4.
Rév
Elhunyt 1932. augusztus 5. (67 évesen)
Budapest
Munkái
Jelentős épületei Jakab és Komor téri zsinagóga (Szabadka), Közigazgatási Palota (Marosvásárhely), Szabadkai városháza
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakab Dezső témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Jakab Ármin és Held Terézia fiaként született. 1893-ban szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. Ezután tanulmányutakon járt Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában és Belgiumban. Fiatal építészként több építészirodában, szerzett gyakorlati ismereteket. Id. Francsek Imrénél dolgozott, a vele együtt végzett Komor Marcell-lel. Később a Korb- és a Pecz- irodában is megfordult. Rövidebb ideig munkatársa volt Lechner Ödönnek is. 1896-ban a Földművelésügyi Minisztérium kiállítástervezői osztályára került, ahol megtervezte az Ezredéves kiállítás több épületét.

1897-ben kezdett együtt dolgozni Komor Marcell-lel, majd 1899-ben közös irodát nyitottak. E társulás 1918-ig tartott. Első időben főként bérházakra kaptak megbízásokat (Budapest, Szondy és Csengery utca sarkán, 1899-ben; Döbrentei téren, 1902-ben.) Komor Marcell-lel közös műtermes villájukat a Budapest II., Keleti Károly utca 29-31. szám alatt 1909-ben tervezték és valósították meg.

Már városrendezési feladatokat is magában rejtő megbízásuk volt Marosvásárhely új városközpontjának megalkotása. Az ide épült Kultúrpalota – a korszak egyik legkoncepciózusabb alkotása – díszítését a Gödöllői művésztelep művészei készítették. Sok középületet terveztek Szabadkára (zsinagóga, 1902; városháza, 1908–1910; banképület, 1907; takarékpénztár, 1908; fürdőtelep, Palics, 1909–12), Budapestre Népopera (Erkel Színház), 1912–13; a Palace szálló (Rákóczi út 43., 1910–11), Pozsony (városi vigadó és zenepalota 1906).

1920-as évek elején vejével, Sós Aladárral társult. Még 1913-ban Komor Marcell-lel együtt tervezték a Munkásbiztosító pénztár (OTI) székházát a Fiumei úton, amelynek bővítésére 1930-ban került sor, ezen veje is részt vett. A Svábhegyi szanatórium már Sós Aladárral közös alkotása.

Szobor-emlékmű pályázatokon is részt vett. (Budapest, Kossuth-mauzóleum terve, 1902, Komor Marcell-lel és Vedres Márkkal; Kossuth-szobor terve, 1908, Komor Marcell-lal és Kallós Edével).

Cikkei jelentek meg Angol kertvárosok (A Ház 1909. 4–5., 81–87.); A mai korszerű építészetről (Vállalkozók Lapja, 1929. jan. 9., 3–4., 1929. jan. 16. 3–4.); Die Gefolgschaft Edmund Lechners (A Műgyűjtő 1930. 8–9., 245–247.) címmel. Munkásságáért a Magyar Mérnök és Építész Egylet nagy arany és ezüst érmét nyerte el, ahol számos előadást tartott tanulmányútjairól.

„Jakab Dezső - Komor Marcellel szövetkezve - vitte be Szabadkát Európába. Vagy Európa szédült be Szabadkára. Végeredményben mindegy. Vándor, ha erre jársz, gondolj Jakab Dezsőre (és Komor Marcellra), és állj meg a Fehér Hajó épülete előtt, a város egyik legszebb sarokháza ugyanis az ő tervei alapján épült fel, az eklektika stílusában. Uram, ne add, hogy újra barbárok rohanják le a várost, mely oly sokat köszönhet a két építésznek.”[3]

Főbb műveiSzerkesztés

Komor Marcell-lal tervezett épületei és tervpályázatai:[4]

  • 1890-1900. Szentes. Petőfi szálloda és színházterem. Pályázat: I. díj és kivitel. [3]
  • 1898. Párizsi Világkiállítás magyar pavilonja 1900. Pályázat: II. díj.
  • 1899. Szeged. Zsinagóga. Pályázat: megvétel.
  • 1899. Budapest, Áru és Értéktőzsde. Pályázat
  • 1900. Budapest VI., Csengery utca 76. Lakóház
  • 1901. Jakab és Komor téri zsinagóga (Szabadka). Pályázat: I. díj. és kivitel: 1902
  • 1901. Pécs. Postaigazgatóság. Pályázat: III. díj
  • 1902. Pozsony. Kereskedelmi és Iparkamara. Pályázat: I. díj
  • 1902. Budapest-Kossuth Mauzóleum Pályázat (Vedres Márk szobrásszal)
  • 1903. Budapest XIII., Radnóti Miklós utca 4-6. Lakóház. (átalakítva)
  • 1903. Pozsony. Vásárcsarnok pályázat
  • 1904. Kiskunfélegyháza. Központi iskola. Pályázat: II. díj. (Gesztesi Mihállyal)
  • 1905. Budapest. Sáros-fürdő. Pályázat: megvétel (Márkus Gézával)
  • 1904-1907. Kecskemét (Széchenyi tér 7.) Kossuth tér 4. Iparosotthon. Pályázat: I. díj és kivitel (ma: Ifjúsági Otthon)[4] [5]
  • 1905. Budapest. Szabadság-szobor. Pályázat (Márkus Gézával és Kallós Ede szobrásszal)
  • 1905. Kiskunhalas. Szálloda. Pályázat: Megosztott I. díj (Márkus Gézával)
  • 1905-1906 Nagyvárad. Patriotilor utca 4-6. Adorján-házak
  • 1905. Nagyszalonta. Városháza. Pályázat: II. díj
  • 1905. Marcali Zsinagóga (átépítve)
  • 1905. Marosvásárhely. Városháza. Pályázat: I. díj [6][halott link]
  • 1906-1907. Közigazgatási Palota, Marosvásárhely (1910, felépült 1911-13)
  • 1906. Nagyvárad. Kereskedelmi és Iparkamara. Pályázat: I. díj
  • 1906. Nagyvárad. Fekete Sas Szálloda. Pályázat: I. díj. Kivitel: 1907-1908
  • 1906. Nagyvárad. Takarékpénztár. Pályázat: II. díj
  • 1906. Pozsony. Városi vigadó és zenepalota [7]
  • 1907. Szabadka, Városháza. (felépült 1908–10)
  • 1907. Szabadka. Kereskedelmi Bank Rt.
  • 1907. Budapest. Munkásbetegsegélyező Székház. Pályázat: Megvétel
  • 1908. Budapest I., Döbrentei tér lakóház (elpusztult)
  • 1908. Bécs. Hadügyminisztérium. Pályázat: III. díj
  • 1908. Temesvár. Kereskedelmi Bank
  • 1908-1909. Szolnok. Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár (elpusztult)
  • 1908-1909. Nagyvárad. Stern-palota
  • 1908-1909. Budapest VI., Benczur utca 47. Liget szanatórium [8][halott link]
  • 1909. Palics. Vigadó épülete. A park, tó felőli főbejáratánál áll. [9] [10]
  • 1909-1910. Budapest VI., Szinyei Merse utca 21. Lefèvre ház
  • 1909-1910. Budapest II., Keleti Károly utca 29-31. Komor és Jakab saját irodája és lakóháza
  • 1909-1910. Budapest XIII., Hegedüs Gyula utca 94. Kislakásos bérház
  • 1910. Marosvásárhely. Maros-Torda Vármegye székháza. Pályázat: I díj [11][halott link]
  • 1910. Déva, színház (elpusztult) [forrás?]
  • 1910. Budapest VIII., Rákóczi út 43. Palace-szálló [12]
  • 1910. Budapest kerületi munkásbiztosító pénztár. Tervpályázat: I. díj [13][halott link]
  • 1911. Budapest Bank Rt. palotája. Tervpályázat: megvétel [14][halott link]
  • 1911. Budapest VII., Dózsa György út 84. Park szanatórium (lebontották)
  • 1911. a volt Népopera, (ma: Erkel Színház) Márkus Géza terveinek felhasználásával
  • 1911-1913. Budapest VIII., Fiumei út 19. Budapest Kerületi Munkásbiztosító Székháza (A tornyot 1967-ben elbontották)[15]
  • 1911-1913. Marosvásárhely Kultúrpalota
  • 1912. Budai Zsinagóga. Pályázat [16][halott link]
  • 1912-1914. Murány Ferdinánd bolgár király palotája. Pályázat: I. díj és kivitel[5]
  • 1913. Budapest Nemzeti Színház [17][halott link]
  • Tóparti nyaralók, Palics

Sós Aladárral együtt tervezet épületek:[6]

  • 1923-1927. Budapest XII., Eötvös út 11-14 Svábhegyi szanatórium (helyi védettség)
  • 1929. Budapest II., Borbolya utca 4. lakóépület
  • 1929-1931. Budapest VIII., Fiumei út 19. Budapest Kerületi Munkásbiztosító Székháza bővítés (a tornyot 1967-ben elbontották). [18]
  • 1932. Budapest II., Bimbó út 12. (Mész utca 4/a) lakóépület

KépgalériaSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ma: Rév - Bihar megye - Románia
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 1642/1932. folyószáma alatt.
  3. Idézet: "Hét Nap"-ból (Vajdasági magyar hetilap. Szabadka, 2008-11-26)
  4. Gerle-Kovács-Makovecz: A századforduló magyar építészete felsorolása szerint.
  5. Az utolsó bolgár cári család, Az első világháborúba a központi hatalmak oldalán lépett be. A vesztett háború után az antant ragaszkodott Ferdinánd lemondásához. Murányba vonult vissza, de időnként megjelent a pozsonyi Operában, és Budapestre is ellátogatott.
  6. Sós Aladár (1887-1975) építész

ForrásokSzerkesztés