Főmenü megnyitása

Alexandru Mocsonyi (Mocioni, de Mocioni), foeni Mocsonyi Sándor (magyaros névalak); Pest, 1841. november 4.Birkis, 1909. április 1.) magyarországi román politikus, zeneszerző. Andrei Mocsonyi unokaöccse anyai ágon.

Alexandru Mocsonyi
Alexandru Mocioni.jpg
Született 1841. november 4.
Pest
Elhunyt 1909. április 1. (67 évesen)
Birkis
Nemzetisége román
Foglalkozása politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandru Mocsonyi témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

TanulóéveiSzerkesztés

A balkáni vlach származású foeni Mocsonyi család 1783. február 28.-án II. József magyar királytől szerzett armálist.[1] Apja foeni Mocsonyi Mihály (18111890), anyja foeni Mocsonyi Katalin (18061878) volt. A szülei harmadfokú unokatestvérek voltak. A pesti piaristákhoz járt gimnáziumba, apja házitanítóként Atanasie Marienescut fogadta mellé. A vakációkat a családi birtokon, a bánáti Foenben töltötte. Jogi tanulmányait Pesten, Bécsben és Grazban végezte. Tudatosan készült a politikusi pályára, körutazást tett Belgiumban és Svájcban, hogy megismerje a nyugat-európai többnemzetiségű államokat.

Aktív politikusi pályájaSzerkesztés

1865-ben Rittberg mandátumával lett országgyűlési képviselő. Felkészültsége és kiváló szónoki adottságai a huszonéves fiatalembert hamar vezérszerephez juttatták a nemzetiségi képviselők között. 1867-ben az Eötvös-féle törvényjavaslattal szembeni nemzetiségi ellenjavaslat megalkotója, amely föderatív alapon szabályozta volna a hivatalos nyelv kérdését. A magyarországi nem magyar népek sorsának kulcskérdését a nyelvi jogokban látta. Publicisztikái a Reform, a Zukunft, a prágai Politik és más lapok hasábjain jelentek meg.

1869. január 15-én megjelent programadó írásában megállapította, hogy a magyar uralkodó osztály ahelyett, hogy az ország népeinek szövetségét kereste volna, természetellenes szövetséget kötött az ausztriai német politikai osztállyal, amely a többi nép ellen irányul. A megszületett nemzetiségi törvényt a természetes jogokkal ellenkezőnek nevezte, mivel nem ismeri el a nem magyar nemzetek létét az országban.

1869. január 26-án a temesvári vigadóban megalakult Román Nemzeti Párt elnökévé választották. 18691872-ben Lugos, 1872-től Máriaradna választókerületét képviselte az országgyűlésben. 1874-ben lemondott képviselői mandátumáról, de pártelnöki tisztségét megtartotta.

Utolsó évtizedeiSzerkesztés

1874-től a teleket Budapesten, az év többi részét vlajkoveci birtokán töltötte. Lassanként a magyar politikai rendszerrel szembeni passzív ellenállás hívévé vált. Pártelnökként ellenezte a Memorandum benyújtását, ezért 18901892-ben Vincențiu Babeș-sel együtt a Tribuna célkeresztjébe került. 1893-ban a Tribuna ellensúlyozására megalapította a temesvári Dreptateát.

Feleségül vette gyöngyösi Somogyi Ilona (1839-1915) úrnőt, az anyai nagybátyjának, foeni Mocsonyi György (1823-1887) úrnak az özvegyét.

ForrásSzerkesztés

  • Teodor Botiș: Monografia familiei Mocioni. București, 1939

JegyzetekSzerkesztés

  1. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 52. kötet - 377–380. o.

GalériaSzerkesztés