Főmenü megnyitása

Hübner Tibor (Budapest, 1897. április 5. – Budapest, 1964), magyar építész. Egy régi, székesfehérvárhoz kötődő építész család sarja. Nagyapja,Hübner Nándor Ybl Miklós barátja volt, a székesfehérvári Vörösmarty Színház épületének tervezője. Apja, Hübner Jenő (1863–1929) az eklektikus győri Városháza alkotója.

Hübner Tibor
Született 1897. április 5.
Budapest
Elhunyt 1964.
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiHübner Jenő
Foglalkozása építész
A Wikimédia Commons tartalmaz Hübner Tibor témájú médiaállományokat.

MunkásságaSzerkesztés

Hübner Tibor korai építészeti tevékenysége a neobarokk kompozíciókon alapszik. Egyik legjelentősebb ilyen jellegű alkotása a Magyar Nemzeti Bank szombathelyi fiók székháza (1928-1929) a mai Savaria út mentén fekvő, a mellékutcához lesarkítással csatlakozó telken. A hivatali helyiségek az első emeleten vannak, a földszinten és a második emeleten négy lakás (ebből három négyszobás) épült. A neobarokk architektúra különös gondossággal megoldott részlete a középrizalit és a kapubejáró, továbbá a lépcsőház.

Építészeti megjelenésben a szombathelyi bankházhoz hasonló a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókintézete (1927-1928), mely szintén saroktelken épült, egyoldali főhomlokzattal. A lakások és a hivatali helyiségek elrendezése az előbbihez hasonló.

Szerényebb építészeti külsővel, „Z” alakú alaprajzi megoldással tervezte a dombóvári reálgimnáziumot. A háromszintes középső tömbhöz az egyik végén az igazgatói lakás, a másikon a tornaterem csatlakozik. Az épületben tíz különféle méretű tanterem, rajzterem, szertárak és mellékhelyiségek helyezkednek el. Az épület díszítése eklektikus, neobarokk. A lakás és a tornaterem kissé szervetlenül illeszkednek az együtteshez.

Hübner Tibor a harmincas évek elején az új építészet követőihez csatlakozott.

Fontosabb építészeti munkáiSzerkesztés

szombathelyi székháza (1929),
ceglédi székháza,
székesfehérvári székháza,
veszprémi székháza,
bajai székháza,
gyöngyösi székháza,
debreceni székháza (1933),
érsekújvári (Nové Zámky) székháza.

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. ISBN 963-10-1780-X  
  • Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-336-121-4
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - ISBN 963-10-6505-7
  • Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
  • Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
  • Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
  • Művészeti lexikon. Péczely Béla, Akadémiai Kiadó, Bp. 1984.
  • Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1973.
  • Kanizsai enciklopédia. B.Z. Lapkiadó Kft., 1999.

Külső hivatkozásokSzerkesztés