Hübner Tibor
Hübner Tibor (Budapest, 1897. április 5. – Budapest, 1964), magyar építész. Egy régi, székesfehérvárhoz kötődő építész család sarja. Nagyapja,Hübner Nándor Ybl Miklós barátja volt, a székesfehérvári Vörösmarty Színház épületének tervezője. Apja, Hübner Jenő (1863–1929) az eklektikus győri Városháza alkotója.
Hübner Tibor | |
Született |
1897. április 5. Budapest |
Elhunyt |
1964. Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Hübner Jenő |
Foglalkozása | építész |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hübner Tibor témájú médiaállományokat. |
MunkásságaSzerkesztés
Hübner Tibor korai építészeti tevékenysége a neobarokk kompozíciókon alapszik. Egyik legjelentősebb ilyen jellegű alkotása a Magyar Nemzeti Bank szombathelyi fiók székháza (1928-1929) a mai Savaria út mentén fekvő, a mellékutcához lesarkítással csatlakozó telken. A hivatali helyiségek az első emeleten vannak, a földszinten és a második emeleten négy lakás (ebből három négyszobás) épült. A neobarokk architektúra különös gondossággal megoldott részlete a középrizalit és a kapubejáró, továbbá a lépcsőház.
Építészeti megjelenésben a szombathelyi bankházhoz hasonló a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókintézete (1927-1928), mely szintén saroktelken épült, egyoldali főhomlokzattal. A lakások és a hivatali helyiségek elrendezése az előbbihez hasonló.
Szerényebb építészeti külsővel, „Z” alakú alaprajzi megoldással tervezte a dombóvári reálgimnáziumot. A háromszintes középső tömbhöz az egyik végén az igazgatói lakás, a másikon a tornaterem csatlakozik. Az épületben tíz különféle méretű tanterem, rajzterem, szertárak és mellékhelyiségek helyezkednek el. Az épület díszítése eklektikus, neobarokk. A lakás és a tornaterem kissé szervetlenül illeszkednek az együtteshez.
Hübner Tibor a harmincas évek elején az új építészet követőihez csatlakozott.
Fontosabb építészeti munkáiSzerkesztés
- – szombathelyi székháza (1929),
- – ceglédi székháza,
- – székesfehérvári székháza,
- – veszprémi székháza,
- – bajai székháza,
- – gyöngyösi székháza,
- – debreceni székháza (1933),
- – érsekújvári (Nové Zámky) székháza.
- A Szabadság tér déli oldalának beépítésére 1930-ban hirdetett pályázaton az I. díjat kapta.
- A nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű (1934).
- A nagykanizsai Törvényház-Igazságügyi palota (1936).
- Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest (társtervező Weichinger Károly, 1936).
- A dombóvári reálgimnázium.
- A Madách tér kötött homlokzatú épületei közül a volt OTI bérháza (Janáky Istvánnal, 1940).
- A volt Székesfővárosi Segítőalap székháza.
- A volt MAC margitszigeti sporttelep (1941).
- A táborhegyi elemi iskola (1942).
- A Tétényi úti kórház (1947-1949).
Lásd mégSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Enciklopédia Hungarica (Britannica) 2005. CD vers.
- Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
- Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. ISBN 963-10-1780-X
- Szentkirályi Z.: Az építészet világtörténete 2. kötet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-336-121-4
- Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között - Műszaki K. Bp. 1986 - ISBN 963-10-6505-7
- Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
- Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
- Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
- Művészeti lexikon. Péczely Béla, Akadémiai Kiadó, Bp. 1984.
- Művészeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1973.
- Kanizsai enciklopédia. B.Z. Lapkiadó Kft., 1999.