Fővárosi Közmunkák Tanácsa
| Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! |
| Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (röviden Közmunka-tanács vagy Közmunkatanács) Budapest főváros közmunkáinak tervezésére és felügyeletére létrehozott testület volt.
A Közmunkatanács történeteSzerkesztés
Az 1870. évi X. törvénycikk intézkedett a Dunának a főváros melletti szabályozásáról, valamint a forgalom és közlekedés érdekében Budapesten létesítendő egyéb közmunkákról. Megengedte egy 24 milliós kölcsön felvételét, egyben elrendelte külön hatóságként a Fővárosi Közmunkák Tanácsának felállítását.
Ebben a formájában a Közmunkatanács 1870–1918 között létezett (hivatalosan az 1919. évi VII. Néptörvény szüntette meg először), székhelye a Lánchíd Palota volt, majd 1919. szeptember 20-án alakult újjá – jelentősége azonban csökkent, rendszerint csak jóváhagyta a főváros által készíttetett rendezési terveket. Az FKT 1945 februárjában újjáalakult, építési hatóságként folytatta tovább tevékenységét egészen 1948. november 17-ei megszüntetéséig. Feladatait, hatásköreit részben a főváros, részben a Budapesti Építés- és Közmunkaügyi Főigazgatóság kapta meg.
A Közmunkatanács feladataiSzerkesztés
A Közmunkatanács feladatai a törvény szerint a következők voltak:
- a Lánchíd megváltása,
- egy, vagy szükség esetén két új híd építése,
- a Duna szabályozása,
- fővárosunkban nagy közlekedési fővonalak nyitása,
- a szükséges technikai és kisajátítási előmunkálatok költségeinek megállapítása.
Egyéb hatásköreiSzerkesztés
Közvetlen teendőin kívül felügyeletet gyakorolt a főváros területén minden építési és építésrendészeti ügyben úgy a városi hatóság, mint az egyes lakosok felett, egyben fellebbviteli hatóságként működött.
SzervezeteSzerkesztés
A Közmunkatanács egy elnökből és 18 rendes tagból állt; ezeken kívül tanácskozási joggal tagjai voltak még a városi tanácsosok, a középítési bizottsági tagok és a főmérnökök közül két-két képviselő.
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információkSzerkesztés
|
Ez a Budapesttel kapcsolatos szócikk egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |