Főmenü megnyitása

Újépület

egykori laktanyaépület Pesten

Az Újépület (Aedificium Regium Novum, németül Großes ärarial Gebäude[1] (kincstári nagyépület) vagy Neugebäude) egy hírhedt erőd- és laktanyaszerű katonai épület volt, mely egykor Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén állt.

Újépület
Neugebäude
laktanya, börtön
Coquereau: A pesti Újépület (tusrajz)
Coquereau: A pesti Újépület (tusrajz)
Település Pest
Cím Szabadság tér (helyén)
Építési adatok
Építés éve 1786
Megnyitás 1793
Lebontás éve 1897
Lebontás okavárosrendezés
Tervező Isidore Canevale
Elhelyezkedése
Újépület (Budapest)
Újépület
Újépület
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 03′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 03′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Újépület témájú médiaállományokat.

ÉpítéseSzerkesztés

 
Az Újépület egy 1893-as térképen

Felépítésére II. József adott utasítást. A terveket Isidore Canevale bécsi építész készítette. Az óriási belső udvart bezáró négyszögletes épület építése 1786-ban kezdődött, Hild János vezetésével. Itt szerezte első szakmai tapasztalatait Hild József, a későbbi híres építész is. Az erődszerű épület felhasználási célját nem közölték a lakossággal, így az találgatások tárgya volt. A nagyméretű épület egyes részei fokozatosan készültek el; 1789-ben a 3. sz. pavilon már használatban volt.

Az épület négyszög alakú volt, a földszinten kívül még két emelettel rendelkezett. Négy sarkán kisebb, de egy emelettel magasabb, négyszög alakú épületrészeket emeltek, melyeket a főépülettel rövid melléképítmények kapcsoltak össze, úgy hogy a deréképület az erősségnek mintegy középfalát, a négy saroképítmény pedig annak bástyáit képezte. A nagyobb homlokfalak 100 ölnél hosszabbak, a belső főudvar majdnem 10 000 négyszögölnyi teret foglalt el. Különösebb építészeti értéke az épületnek nem volt. A rejtélyes építmény homoksivatag közepén emelkedett, ugyanis az akkori város szélső házai s a megkezdett építmény között még jókora térség terült el, melyet meg nem kötött fövény borított. II. József halálakor a munka még nem volt befejezve, s az időközben kitört napóleoni háborúk gátolták az építkezés folytatását. 1793 és 1796 között használták börtönként, az elfogott francia tisztek raboskodtak itt.

1802-ben eladni készültek az épületet, a prágai zsidók már ajánlatot is tettek rá. Széchényi Ferenc gróf akkori kamaraelnök hathatós fölterjesztéseket tett a szándékolt eladás ellen, mivel az épület a II. József által a magyar papságtól elkobzott javakért kapott pénzen készült el. Az eladására így nem került sor, azonban az építés folytatásához csak 1814-ben fogtak, s mikor az épület elkészült, az újonnan szervezett ötödik tüzérezred laktanyájává rendelték azt.

A kivégzőhelySzerkesztés

 
Batthyány Lajos kivégzése az Újépület udvarán

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után tömegével zárták ide a magyar hazafiakat. 1849. október 6-án az épület falánál végezték ki Batthyány Lajos grófot, az első független magyar kormány miniszterelnökét, az aradi vértanúk kivégzésével azonos napon. A kivégzés emlékét őrzi az egykori épület északkeleti sarkának helyén emelt Batthyány-örökmécses. Az épület mellett végezték ki 1849. október 10-én Csány László kormánybiztost, közlekedési minisztert, majd október 24-én Perényi Zsigmondot, a felsőház másodelnökét is. Október 20-án a délelőtti órákban a közeli Fa téren (maː Mezőgazdasági Minisztérium környéke) Mieczysław Woroniecki herceget, Peter Giron honvéd alezredest és Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville lengyel nemest végezték ki.[2]

A helyszín utóéleteSzerkesztés

 
A Dózsa Farkas András által 1934-ben készített, kőből faragott talapzaton álló bronzüst arra emlékeztet, hogy itt végezték ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jelentős személyiségét

A kiegyezés után felmerült az épület nyomda, majd városi árvaház céljára való hasznosítása, végül is az épületet 1897-ben lebontották. A szomszédságában időközben épülő Országház hatására a környék felértékelődött. Az épület helyén alakították ki Palóczi Antal tervei szerint a Szabadság teret.

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés