Főmenü megnyitása

Rózsahegyi Kálmán

magyar színész, egyetemi tanár

Rózsahegyi Kálmán (Endrőd, 1873. október 6.Budapest, 1961. augusztus 27.) magyar színész, színészpedagógus.

Rózsahegyi Kálmán
Rózsahegyi Kálmán 1910 körül
Rózsahegyi Kálmán 1910 körül
Életrajzi adatok
Született 1873. október 6.
Endrőd
Elhunyt 1961. augusztus 27. (87 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Hevesi Angéla
Pályafutása
Aktív évek 18921961
Díjai
Kiváló művész1960
További díjaka Nemzeti Színház örökös tagja

Rózsahegyi Kálmán az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsahegyi Kálmán témájú médiaállományokat.
Rózsahegyi Kálmán
Rózsahegyi Kálmán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-271. Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

Színészcsaládból származott, apja, Rózsahegyi Ödön vidéken játszott. Rózsahegyi Kálmán is vidéken kezdte pályafutását, de 1898-ban szerződtette a Magyar Színház. 19001935 között a Nemzeti Színház tagja volt, 1923-tól az örökös tagság birtokosaként. Feleségével, Hevesi Angélával alapította magán-színiiskoláját, melyből számos híres színész került ki.

Tartalomjegyzék

Életrajza, munkásságaSzerkesztés

Rózsahegyi a realista színjátszás egyik legjelentősebb képviselője, aki nem a szó művésze, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játéké volt. Skálája meglehetősen széles volt, szerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek.

A békés megyei Endrődön született 1873. október 6-án. Édesapja, Rózsahegyi Ödön nyomdokaiba lépve ő is a világot jelentő deszkákat választotta, és diplomás színészként végzett a Színiakadémián. Színi pályáját a Dobó Sándor társulatánál kezdte 1892-ben, majd Debrecenben és Kolozsvárott működött. 1898-ban a Magyar Színházhoz szerződött, ahol operettszerepeket játszott. A századforduló évében került a Nemzeti Színházhoz, melyhez hűségesen kötődött, és amelyet az intézmény is viszonzott számára, amikor 1923-ban örökös tagjai sorába választotta. Egyéb fellépései és vendégszereplései során sem vált meg anyaszínházától, amelynek 1935-ös nyugdíjazásáig „rendes” tagja volt.

Rózsahegyi Kálmán neve és arca az 191020-as években kabarészínészként is népszerű lett, aminek köszönhetően a határon túlra is eljutott. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt, 1935 után pedig különböző magánszínházakban lépett fel.

1903. október 7-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála 11 évvel fiatalabb Hevesi Angélával, Hevesi József és Leuchter Janka lányával.[1]

Máig híres színiiskoláját 1909-ben alapította feleségével, Hevesi Angélával, melyben később lányával együtt tanított, egészen haláláig. Kiváló színészpedagógus volt, tanítványai sorából sok jeles művész került ki. A vizsgaelőadásokat általában a MOM Kultúrházban tartották.

1930-ban áttért a katolikus vallásra.[2] Származása miatt a második világháború alatt nem léphetett színpadra, 1945 után pedig Major Tamás nem engedte, hogy visszatérjen a Nemzeti Színházba. A következő évtizedben alkalmanként játszott a Pesti, a Víg-, a Magyar, a Fővárosi Operett és a Madách Színházban. Minden műfajban otthon volt, legyen az operett, népszínmű, vígjáték, kabaré vagy klasszikus dráma.

Shakespeare Hamletjének egyik sírásóját, a Lear király bolondját, A velencei kalmár Gobbóját adta, Szigligeti Liliomfijának Szellemfije, Katona József Bánk bánjának Tiborca, Móricz Zsigmond Rokonokjának Berci bácsija volt. 193256 között sok filmben aratott sikert. 1942-ben megjelent Zörög a haraszt… című könyvében vidám vadásztörténeteit mesélte el.

A jellegzetes hanghordozású, mosolygós Kálmán bácsit tanítványai éppúgy szerették, mint a közönség. Szülővárosa sem feledte el, díszpolgárává választotta. Kitüntetései: Gyémánt diploma 1957-ben, Pro Arte-díj 1956-ban, Signum Laudis és Farkas–Ratkó-díj 1901-ben.

Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Színi-iskola alapítója, kiváló művész (1960). 1961. augusztus 27-én halt meg, Budapesten.

Főbb színpadi szerepeiSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

Magyar RádióSzerkesztés

  • Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Rádiódaljáték 2 részben. Főszereplők: Csokonai Vitéz MihályIlosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali. Szereplők: Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon Gyula, Éjjeli bakter - Rózsahegyi Kálmán és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a  "Hatvani diákjai" és a  "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu

JegyzetekSzerkesztés

 
Villája a Németvölgyben, a XII. kerület Tartsay Vilmos utca 9. szám alatt
  1. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 958/1903. folyószáma alatt.
  2. A budapest-budavári koronázó r.kat. templomi plébánia hivatal által 6/1930. sz. a. kiállított bizonyítvány szerint.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés