Főmenü megnyitása

Szalai Pál (egyes forrásokban Szalay, 1956 után az USA-ban nevét Paul Sterlingre változtatta) Budapest, 1915. szeptember 3.Los Angeles, 1994. január 16.) könyvkereskedő, 1944–45-ben a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője. Raoul Wallenberg titkos segítője lett, megszervezte a budapesti gettó fegyveres, rendőrségi védelmét. 2008. június 24-én, posztumusz a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.[2][3][4][5]

Szalai Pál
Született 1915. szeptember 3.[1]
Budapest
Elhunyt 1994. január 16. (78 évesen)[1]
Los Angeles
Állampolgársága magyar
Foglalkozása rendőrtiszt
Kitüntetései Világ Igaza díj (2009. április 7.)

Tartalomjegyzék

Nyilas ifjúsági vezetőSzerkesztés

Szalai Pál, az az egykori nyilas ifjúsági vezető, aki 1937-ben a nyilas per egyik vádlottjaként együtt volt elítélve Szálasi Ferenccel, de csakhamar kiábrándult a mozgalomból és szakított a hungaristákkal. 1944. október 16-án Szálasi visszahívta, vezető pozícióba került a nyilas hatalomátvétel után. Mint a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője bekapcsolódott Raoul Wallenberg zsidómentő tevékenységébe.[6]

A Wallenberg-kapcsolatSzerkesztés

A gettók megmentésében jutott lényeges, sőt talán döntő szerephez Szalai Pál. Ekkor már nem utolsósorban az ukrán frontot megjárt, a háborútól megviselt iskolatársa és gyerekkori barátja, Szabó Károly hatására az a tudatos szándék vezette, hogy megpróbálja a nyilasok szélsőséges tevékenységét akadályozni.

Szabó mint írógépműszerész dolgozott a svéd követségnek. Dr. Fleischmann Ottó orvos-pszichológus a követségen meggyőzte, hogy vegyen részt az üldözöttek mentésében. Ő megszervezett egy Wallenberg-Szalai találkozót. Szalai kérte Wallenberget, ha bármiféle nyilas visszaélésről tudomást szerez, akkor azt közölje vele, és ő lehetőség szerint azt meggátolja. Ennek az együttműködésnek köszönhetően Szalai több sikeres mentőakciót hajtott végre.

A „Svéd Királyi Követség oltalma alatt álló” épületekben közel 15 000 lakó talált védelmet, a gyakran önkényesen is öldöklő nyilasok elől. 1945 januárjában, amikor Wallenberg megtudta, hogy Adolf Eichmann mindenkire kiterjedő mészárlást tervez a gettókban, a vele együttműködő Szalai közvetítésével elérte, hogy a német parancsnok, Gerhard Schmidhuber megakadályozza ezt az akciót. Két nappal később az oroszok elérték a két budapesti gettót is.[7]

1945 utánSzerkesztés

Nyilas múltja miatt Szalai kétszer került bíróság elé. Többek között Rózsahegyi Kálmán és más megmentettek is tanúskodtak az érdekében.

Domonkos István mondta róla egy 2004-es interjúban: „A háború után kétszer is megpróbáltak ellene eljárást indítani, de meg lehetett védeni. Dokumentumok voltak arról, hogy milyen módon segített, nem is ítélte el a Népbíróság.”[8]

Wallenberg-ügy koncepciós pere 1953-banSzerkesztés

Az alábbi tények és dokumentumok csak az 1990-es években, Ember Mária,[9] a Magyar Nemzet újságírója kutatásának nyomán kerültek nyilvánosságra.

1953 elején Budapesten Raoul Wallenberg halálával kapcsolatos koncepciós pert terveztek.[10]

1945. január 12-én, Wallenberg utolsó budapesti estéjén a három vacsoravendége a svéd követségen, a Gyopár utcában[11] dr. Fleischmann Ottó, Szabó Károly[12] és Szalai Pál voltak. Másnap, 1945. január 13-án Wallenberg szovjet fogságba esett.

A koncepció 1953-ban a következő volt: Wallenberg gyilkosai az 1944-es Zsidó Tanács tagjai közt, Budapesten keresendők, nem a Szovjetunióban. Ezért dr. Benedek Lászlót, Stöckler Lajost, Domonkos Miksát, Szalai Pált és Szabó Károlyt az ÁVH letartóztatta.

Sztálin halálát követően[13] a kirakatperben fogvatartott személyeket elengedték, de az iratokat titkosították. Domonkos Miksa nem élte túl, szabadlábon belehalt az elszenvedett kínzásokba.[14]

Domonkos István a már említett interjúban ezt mondta: „Szalai Pált 1952 nyarán a háza elől vitték be az ávóra. Mindenféle kínzásokkal rávették egy olyan vallomásra, hogy látta, amikor zsidó vezetők, köztük Domonkos Miksa meggyilkolták Raoul Wallenberget a pénzéért. Amikor megvolt ez a vallomás, akkor lefogták a zsidó vezetőket.”[8]

Faludy György regényében az ávós őrnagy beszéde jellemzi az 1953. szeptemberi szabadonbocsátások légkörét: „A Magyar Népköztársaság nevében bocsánatot kérek öntől azért az igazságtalanságért, jogtalanságért és méltatlanságért, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír elő, amennyiben rabságunk körülményeiről, helyéről, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdezősködőket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban.”[15]

KivándorlásaSzerkesztés

Szalai 1956 után az USA-ban telepedett le. Nevét Paul Sterlingre változtatta. Kaliforniában élt 1994-ig, haláláig.

Dokumentumok, kutatásSzerkesztés

1990 után Szalai Magyarországon kapcsolatba lépett a Magyar Nemzet újságírójával, Ember Máriával, aki az 1953-as Wallenberg-féle koncepciós perrel kapcsolatos kutatásokat végzett, könyvet írt a témáról.

Szekeres József nyugalmazott főlevéltáros kutatta fel újra az általa „magyar Schindlernek” nevezett Szalai Pálról szóló dokumentumokat és történeteket, amelyeket 1997-ben „A pesti gettók 1945 januári megmentése” című könyvében foglalt össze.[16]

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. http://www.cnbc.com/id/30091931 The Associated Press 07 Apr 2009 Archiválva 2011. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. http://www.bm.hu/web/portal.nsf/archiv_hir/CFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B?OpenDocument MTI Magyar Távirati Iroda http://www.webcitation.org/query?url=https%3A%2F%2Fwww.webcitation.org%2F5msWXwkdJ%3Furl%3Dhttp%3A%2F%2Fwww.bm.hu%2Fweb%2Fportal.nsf%2Farchiv_hir%2FCFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B%3FOpenDocument&date=2010-01-18
  4. http://www.haaretz.com/jewish-world/2.209/israel-posthumously-honors-16-europeans-who-saved-jews-from-nazis-1.273726
  5. Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
  6. Ember Mária: Wallenberg elrablása In: Budapesti Negyed, 1995/2. sz.
  7. Vajda Ildikó: Wallenberg soha nem akart hős lenni? Archiválva 2015. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Mazsihisz hírek, 2008. január 18.
  8. a b Domonkos István interjú Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben In: Centropa
  9. Hungarian Quarterly. [2007. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 27.)
  10. Lásd a kirakatperről az angol wikipédia írását. (angolul)
  11. József Szekeres: Saving the Ghettos of Budapest in January 1945, Pál Szálai „the Hungarian Schindler” ISBN 963 7323 14 7, Budapest 1997, Publisher: Budapest Archives, Page 74 (angolul)
  12. Raoul Wallenberg family archives, E-mail from Marie Dupuy (Marie von Dardel) niece of Raoul Wallenberg to en:User:Tamas Szabo February 16. 2007. (angolul)
  13. A Wallenberg-kirakatperről lásd Kenedi János: Egy kiállítás (hiányzó) képei 2. Archiválva 2007. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben In: Élet és Irodalom, 2004/42. sz.
  14. „Apámat elhurcoltak azzal, hogy csak egy kis meghallgatásra viszik…” Archiválva 2007. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – Interjú Domokos Istvánnal, In: Szombat
  15. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim Önéletrajz (Magyar Világ Kiadó, 1989) ISBN 963 7815 00 7
  16. MOL/UMKL - Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséről ISBN 9637323147, Budapest 1997 - Várostörténeti tanulmányok Szekeres József

ForrásokSzerkesztés