Főmenü megnyitása

Szabó Károly (műszerész)

magyar műszerész

Szabó Károly (Budapest, 1916. november 17.Budapest, 1964. október 28.) műszerész, 1944-ben a svéd követségen Raoul Wallenberg munkatársa. 1953-ban a Wallenberg halálával kapcsolatos koncepciós perben jogellenesen fogságban volt.

Szabó Károly
Karoly-Szabo-1944.jpg
Született 1916. november 17.
Budapest
Elhunyt 1964. október 28. (47 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása műszerész
Kitüntetései Világ Igaza díj (2012)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Károly témájú médiaállományokat.

2012. október 29-én a Világ Igaza kitüntetést kapta.[1]

Szabó Károly és Wallenberg kapcsolataSzerkesztés

 
Svéd Királyi Követség

Szabó Károly 1944 elején írógépműszerészként dolgozott a svéd követségnek. Előtte két évig az ukrán fronton volt sorkatona. A háború testileg és lelkileg is megviselte. A svéd követségen dr. Fleischmann Ottó orvos-pszichológussal került kapcsolatba, aki meggyőzte, hogy vegyen részt az üldözöttek mentésében.[2]

Szabó Károly iskolatársa, gyerekkori barátja Szalai Pál vezető pozícióba került a nyilas hatalomátvétel után. Szalai a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője lett. Ellátta barátját rendőrségi igazolványokkal az embermentő munkákhoz. 1944. december 24-én a Gyopár utcai svéd követséget egy nyilas csoport lefoglalta, fosztogattak, a követség munkatársait elhurcolták a gettóba. Szabó Károly visszafoglalta a követség épületét, az elhurcolt munkatársakat visszahozta,[3] ezzel felhívta magára Raoul Wallenberg figyelmét. Az eseményt követően megszervezett egy Wallenberg-Szalai találkozót.[4] Szalai Pál bekapcsolódott Wallenberg zsidó-mentő tevékenységébe.[5] A gettólakók megmentésében lényeges, talán döntő szerephez jutott. Szalai Pál posztumusz, 2009. április 7-én a Világ Igaza kitüntetést és a Bátorság érdemjelet kapta.[6][7][8]

1945. januári svéd mentőakció a Duna-partonSzerkesztés

1945. január 8-án a svéd követség Üllői úti épületéből a nyilasok 154 embert elhurcoltak a Duna-part irányába (Cipők a Duna-parton). Fegyveres rendőrök a svéd követség alkalmazottjának, Szabó Károlynak a vezetésével kiszabadították az üldözötteket. A Jakobovits család tanúvallomása 1947-ben: „A Duna-parton arccal a víz felé álltak amikor a felmentés megérkezett”.[9]

A 154 megmentett között volt Stöckler Lajos és nyolc tagú családja,[10] a Jakobovits család, Ernster Edit[11] és László, Forgács Gábor, Steiner Jakob valamint édesanyja és testvérei, Löw Éva és Klaber Anna. Steiner Jakob apját nem sikerült megmenteni, már 1944. december 25-én a nyilasok a Dunába lőtték. Steiner Jakob apja magyar tiszt és 4 évig hadifogoly volt az első világháborúban az orosz fronton.[12]

Később Stöckler Lajos 1945-1948 között a budapesti Izraelita Hitközség elnöke lett, 1953-ban pedig a Wallenberg kirakatper egyik vádlottja. Ernster László[13] kémikus később Svédországban a Nobel-bizottság és a Nobel Alapítvány Igazgató Tanácsának tagja lett, Steiner Jakob biológus a jeruzsálemi egyetemen tanított, Löw Éva és Klaber Anna orvosok Baselben.

Korányi Erwin 2006-ban megjelent életrajzi könyvében megemlékezik 1945. január 8. éjszakájáról amikor megmenekült a nyilasoktól, a Dunába lövéstől. „Váratlanul megjelent rendőrök fegyvert fogtak a nyilasokra. Az egyik magas rangú rendőr Szalai Pál volt, aki Wallenberggel együttműködött. A másik rendőrtiszt a bőrkabátos Szabó Károly.” „A megmenekült csoportban láttam Stoeckler Lajost is.”[14]

Brunsviga 1945-1949 és államosításSzerkesztés

Szabó Károly és Plachy Vilmos 1940 körül munkatársak[15] voltak a Brunsviga számológépek német vállalatnál Budapesten. A világháború után ők alapították újra a Brunsviga(wd) vállalat magyarországi képviseletét az 1949-es államosításig. Az államosítás rajtaütésszerűen, a kora reggeli órákban, egyidejűleg több hasonló vállalatnál, kártérítés nélkül történt. A tulajdonosokat néhány napra, vád nélküli őrizetbe vették, megfélemlítésnek. A lakásukban az őrizet idején házkutatást tartottak. A könyveket a polcokról a földre dobálták, felforgattak mindent a lakásban, terhelő anyagokat keresve.

Plachy Vilmos 1956-ban az USA-ba távozott, lánya Plachy Sylvia fényképészként lett ismert New York-ban, unokája Adrien Brody pedig Oscar-díjas filmszínész Hollywood-ban.

Az államosítások légköre 1949-benSzerkesztés

Heimer Jenő államosító igazgató, 1970-ig az államosított irodagép vállalatok vezérigazgatója visszaemlékezik 1983-ban:[16] "Úgy hajtottuk végre, hogy másnap kora reggel percre azonos időpontban léptek be a kijelölt vállalatokhoz, nehogy azok egymást értesíthessék." "a szakma első számú ellenségének tartottak, úgy gondolták, hogy én találtam ki az államosítást, sőt az intézkedésemre telepítettek ki néhány irodagépes kollégát. A kitelepítéseket ma is igazságtalannak tartom." "… még vakon bíztam Rákosiban. Csak akkor döbbentem rá a valóságra, amikor a letartóztatottak között jó barátom, aki szegény a börtönben megzavarodott és meghalt."

A Wallenberg-féle koncepciós per 1953Szerkesztés

Wallenberg halálával kapcsolatos koncepciós pert terveztek[17] 1953 elején Budapesten. Csak az 1990-es években, Ember Mária[18] a Magyar Nemzet újságírója kutatásának nyomán kerültek a tények és dokumentumok nyilvánosságra.

Wallenberg három vacsoravendége utolsó estéjén Budapesten:[3] Dr. Fleischmann Ottó, Szabó Károly és Szalai Pál 1945. január 12-én a svéd követségen, a Gyopár utcában. A következő napon, 1945. január 13-án Wallenberg szovjet fogságba került.

A koncepció 1953-ban: Wallenberg gyilkosai az 1944-es Zsidó Tanács tagjai közt, Budapesten keresendők, nem a Szovjetunióban. Dr. Benedek László, Stöckler Lajos, Domonkos Miksa, Szalai Pál és Szabó Károly kerültek fogságba. Szabó Károlyt 1953. április 8-án az utcán fogták el, nyomtalanul eltűnt, családja több hónapig semmit nem tudott róla.[19]

Gerő Ernő Rákosihoz írott feljegyzésében,[20] 1953. március 1-jén: „A kihallgatások anyagából világos, hogy a két világháború közti Zsidó Tanács tagjai valamennyien Gestapo ügynökök voltak. (…) A tárgyaláson majd ki fog derülni, hogy nem antiszemitizmusért tartóztattuk le őket, hanem mert Gestapo ügynökként a szegény zsidók gyilkosai és amerikai imperialista kémek.”[21] Gerő elgondolásából eredt az a fantazmagória is, hogy (a szovjetek által 1945-ben elhurcolt) Wallenberg gyilkosai az 1944-es Zsidó Tanács tagjai közt keresendők";[22]

Sztálin halálát követően több hónap késéssel, csak Berija kivégzése után állították le a titkos pert, a kirakatperben fogvatartott személyeket elengedték, az iratokat titkosítottak, Domonkos Miksa nem élte túl, szabadlábon belehalt az elszenvedett kínzásokba.[23] Stöckler Lajos élete végéig ápolásra szorult.[24] Szalai Pál 38 évesen hófehér hajjal került szabadlábra, Szabó Károly egészsége a kínzások után többé nem állt helyre, 48 éves korában meghalt.[25]

Faludy György regényében az ávós őrnagy beszéde jellemzi az 1953 szeptemberi szabadonbocsátások légkörét: „A Magyar Népköztársaság nevében bocsánatot kérek öntől azért az igazságtalanságért, jogtalanságért és méltatlanságért, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír elő, amennyiben rabságunk körülményeiről, helyéről, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdezősködőket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban.”[26]

Posztumusz kitüntetésSzerkesztés

 
Károly Szabó "Certificate of Honour"
  • 2010. augusztus 4-én, Raoul Wallenberg születése évfordulója alkalmával a Mensch Nemzetközi Alapítvány, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, a Carl Lutz Alapítvány, a Budapesti Holokauszt Intézet és az Emlékezés 1944-2004 Közhasznú Alapítvány Szabó Károly emléklapot adott ki.

Prof. dr. Szita Szabolcs bevezetője után beszédet mondtak Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet asszony, Dr. Hóvári János nagykövet, helyettes államtitkár, prof. dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi.[27][28][29]

  • Dr. Kende György az Új Kelet izraeli hetilap munkatársának a tanúkkal kapcsolatos leveleire nem válaszolnak.[30]
  • 2012. december 6-án a Magyar Tudományos Akadémia rendezvénye, történészek megemlékezése[31]
  • 2013. december 16-án Yad Vashem, Világ Igaza oklevél és emlékérem átadása Münchenben.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
  2. https://www.amazon.com/dp/B004UB36KG Who was the man in the leather coat?
  3. a b József Szekeres: Saving the Ghettos of Budapest in January 1945, Pál Szálai „the Hungarian Schindler“ ISBN 963-7323-14-7, Budapest 1997, Publisher: Budapest Archives, Page 74
  4. MOL/UMKL - Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséről ISBN 9637323147, Budapest 1997- Várostörténeti tanulmányok Szekeres József
  5. http://epa.oszk.hu/00000/00003/00007/ember.htm Ember Mária írása
  6. http://www.cnbc.com/id/30091931 Archiválva 2011. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben The Associated Press 07 Apr 2009
  7. http://www.bm.hu/web/portal.nsf/archiv_hir/CFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B?OpenDocument http://www.webcitation.org/query?url=https%3A%2F%2Fwww.webcitation.org%2F5msWXwkdJ%3Furl%3Dhttp%3A%2F%2Fwww.bm.hu%2Fweb%2Fportal.nsf%2Farchiv_hir%2FCFFF58DD8F82C2E1C125758C0060313B%3FOpenDocument%23&date=20100118171739 MTI Magyar Távirati Iroda
  8. http://www.haaretz.com/hasen/pages/ShArt.jhtml?itemNo=1077133&contrassID=0&subContrassID=0 Haaretz
  9. Wallenberg in Budapest: http://www.spacetime-sensor.de/wallenberg.htm Archiválva 2008. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
  10. Magyar Országos Levéltár. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 11.)
  11. Edith Ernster (itt a név tévesen Ernester). [2007. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 11.)
  12. Steiner levele 2007. február 12. User:Szabo Tamasnak
  13. Lars Ernster, Istvan Hargittai. [2008. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 11.)
  14. Dreams and Tears: Chronicle of a Life, Erwin K. Koranyi, General Store Publishing House, 2006, ISBN 1897113471, 9781897113479 Pages 89 - 90
  15. https://en.wikipedia.org/wiki/User:Tamas_Szabo/Brunsviga Plachy - Szabó, Brunsviga
  16. Cserhalmi Imre; Strassenreiter Erzsébet: Történelmi kulcsátvétel (Interjú államosító igazgatókkal) Kossuth Könyvkiadó 1983 ISBN 963-09-2160-X
  17. MOL/UMKL - Magyar Országos Levéltár dokumentumok a Budapesti Gettó megmentéséről 1997 - Várostörténeti tanulmányok Szekeres József könyve
  18. Hungarian Quarterly. [2007. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 11.)
  19. Raoul Wallenberg family archives, E-mail from Marie Dupuy (Marie von Dardel) niece of Raoul Wallenberg to en:User:Tamas Szabo February 16. 2007.
  20. Wallenberg Kirakatper Kenedi János: Egy kiállítás hiányzó képei
  21. MOL 276.f. 56/184 ö.e.
  22. Stöckler Lajos és társai ellen, 1953. május 26-án kidolgozott vizsgálati tervet az ÁSZTL 150.301/IV dossziéjában
  23. *Interview with István Domonkos, son of Miksa Domonkos who died after the show trial preparations (hungarian) Archiválva 2007. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  24. Karsai László történész közölte telefonon 2008 augusztusban
  25. The “murder” of Swedish diplomat Raoul Wallenberg
  26. Pokolbéli víg napjaim, Faludy György ISBN 963-7815-00-7 önéletrajz Budapest : Magyar Világ Kiadó, 1989
  27. https://picasaweb.google.com/113991532842050650466/Wallenberg98Eves#5812530032331649794
  28. https://archive.is/20120913044718/www.google.com/hostednews/epa/article/ALeqM5hcKEBcRm_n06m_SrVqy_oSLzShNA MTI Magyar Távirati Iroda
  29. http://mek.oszk.hu/09400/09414/index.phtml Történelmi Dokumentumok
  30. Új Kelet hetilap[halott link]
  31. Embermentés 1945, Koncepciós per 1953

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés