Gerhard Schmidhuber

	Gerhard Schmidhuber
Született	1894. április 9.; Drezda
Meghalt	1945. február 11. (50 évesen); Budapest
Állampolgársága	német
Nemzetisége	német
Szolgálati ideje	1914–1920, 1933–1945
Rendfokozata	vezérezredes
Egysége	13. páncéloshadoszály
Csatái	első világháború ; második világháború; Budapest ostroma;
Kitüntetései	Tölgyfalombokkal ékesített Lovagkereszt; Német Arany Kereszt;
Halál oka	csatában esett el
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gerhard Schmidhuber témájú médiaállományokat.

Gerhard Schmidhuber (Drezda, 1894. április 9. – Budapest, 1945. február 11.) német vezérőrnagy, a Magyarországot 1944-ben megszálló német csapatok egyik parancsnoka. Egyes források szerint 1945. január 16-án – a szovjet csapatok megérkezése előtt néhány nappal – megakadályozta, hogy a nyilasok lemészárolják a budapesti gettóban összezsúfolt körülbelül 70 000 zsidót úgy, hogy lebombázzák vagy aláaknázzák és felrobbantják a gettót, vagy úgy hogy lelövik a gettóban lévőket. A pontos terv nem ismert és nem is rekonstruálható^[1], amitől állítólag Schmidhuber megmentette a gettót. Schmidhuber az 1945-ös budai kitörési kísérlet során elesett.

Szerepe a budapesti gettó felszámolásának megakadályozásában szerkesztés

1945 januárjában Szalai Pál a nyilasok rendőrségi összekötője tudomást szerzett arról, hogy a Royal szállóban jelentős számú német SS katona és magyar nyilas gyülekezik azzal a céllal, hogy a közeledő szovjet csapatok megérkezése előtt egy éjszakai rajtaütés keretében tömegmészárlást hajtsanak végre a budapesti gettóban. Szalai, aki kiábrándult nyilas volt, Schmidhubertől kért segítséget, mivel tudta a német tisztről, hogy távol áll a náci eszméktől. Visszaemlékezése szerint Szalai egyebek mellett azzal is érvelt Schmidhubernek, hogy amennyiben nem akadályozza meg a vérengzést, a háború után őt is felelősségre fogják vonni mint tömeggyilkost.

Schmidhuber összehívatta a tervezett tömeggyilkosság szervezésében részt vevőket és megtiltotta nekik az akciót, a szervezésben részt vevő SS tisztet pedig a helyszínen letartóztatta. Ezt követően német őrséget rendelt a gettó bejárataihoz, akik elzavarták az ott „őrködő” nyilasokat. A szovjet hadsereg néhány nappal később elérte a gettót, és ezzel körülbelül 70 000 lakóját szabadította fel.^[2]

Egy történész (Ungváry Krisztián) hitelesnek tartja Szalai ellentmondásokkal terhelt vallomását, mely szerint Schmidhuber döntött volna a gettó megvédéséről. Más történészek (Sipos Péter, Karsai László stb.) alapvetően megkérdőjelezik ezt az egész történetet, mely kapcsán egyetlen bizonyíték sem kerül elő. A német hadseregben szigorú hierarchia működött, ezért ezek szerint a vélemények szerint Schmidhuber vezérőrnagy jelentést tett feletteseinek – így Karl Pfeffer-Wildenbruchnak és rajta keresztül Heinrich Himmlernek – akik a háború várható elvesztését látva már inkább igyekeztek elkerülni a további atrocitásokat, mivel a várható felelősségre vonás során azokért is felelniük kellett volna.^[3] A történetről, amelyet Lévai Jenő terjesztett el A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története című kötetében egyre inkább az derül ki, hogy a legendák körébe tartozik, ugyanis sohasem létezett semmiféle terv a pesti nagygettó és lakóinak megsemmisítésére. Akkoriban mindez rémhírként terjedt a városban. E véleményt vallók legújabb kutatásairól lásd: Karsai László: Szalai Pál - Politikai életrajz című (2022) kötetét.^[4]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

↑ Ungváry, 2006.: Krisztián, Ungváry (2006). „A pesti gettó megmenekülése, 1945”. História 2006 (3), –. o. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN -. (Hozzáférés: 2014. június 25.)
↑ Sipos, 2006.: Péter, Sipos (2006). „Egy régi legenda „újrafelfedezése””. História 2006 (3), –. o. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN -. (Hozzáférés: 2014. június 25.)
↑ Ungváry, 2017.: Krisztián, Ungváry (2017). „Az ostromlott Budapest két titka. – Kossuth, Budapest, 2017,”, 32-33.. o. ISSN -.
Tanúk igazolják Pest 1944-45-ös német parancsnokát. Múlt-kor történelmi portál, 2006. március 1. (Hozzáférés: 2014. június 25.)
Schmidhuber tábornok, a gettómentő?. NOL, 2014. február 15. (Hozzáférés: 2014. június 25.)

További információk szerkesztés

A budapesti gettó megmentője. Hadtörténeti Könyvtár (blog), 2012. január 16. [2014. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 25.)
↑ Hingyi, 2018.: László, Hingyi (2018). „Budapest ostroma. – Etalon, Budapest, 2018,”, 32-33.. o. ISSN -.
Karsai László: A pesti gettó megmentői. Zsidó kulturális és politikai folyóirat, 2015. február 6. (Hozzáférés: 2015. május 20.)
Karsai László: A pesti gettó megmentői. NOL, 2015. február 2. (Hozzáférés: 2015. május 20.)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

[Ungváry,_2017._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Ungváry, 2017.

[Ungváry,_2006._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Ungváry, 2006.

[Sipos,_2006._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Sipos, 2006.

[4] A pesti gettó megmentői. Karsai László cikke a kötet kapcsán. NOL. Az írás a Népszabadság 2015. 02. 05. számában jelent meg.

[1]

[2]

[3]

[4]

Gerhard Schmidhuber

Született	1894. április 9. Drezda
Meghalt	1945. február 11. (50 évesen) Budapest
Állampolgársága	német
Nemzetisége	német
Szolgálati ideje	1914–1920, 1933–1945
Rendfokozata	vezérezredes
Egysége	13. páncéloshadoszály
Csatái	első világháború második világháború Budapest ostroma
Kitüntetései	Tölgyfalombokkal ékesített Lovagkereszt Német Arany Kereszt
Halál oka	csatában esett el
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerhard Schmidhuber témájú médiaállományokat.