Wikipédia

Kerényi Miklós Gábor

(1950-) magyar rendező, színigazgató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 9.

Kerényi Miklós Gábor (Budapest, 1950. november 10. –) Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar rendező, színigazgató, kiváló művész. Gyermekei: Dávid, Máté, Sára.

Kerényi Miklós Gábor
Kerényi Miklós Gábor (KERO) a Magyar Operett Napján (2009. 09. 24.)
Kerényi Miklós Gábor (KERO) a Magyar Operett Napján (2009. 09. 24.)
Született1950. november 10. (74 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFrankó Tünde
GyermekeiDávid, Máté, Sára[2]
SzüleiKerényiné Kéri Margit
Kerényi Miklós György
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1978)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Miklós Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés

Szülei Kéri Margit (1921–2000) és Kerényi Miklós György (1913–1988) énekmesterek voltak. Beszédtanárként végzett a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán,[3] majd 1976-ban a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatórium ének szakát végezte el. 1975–1976-ban a kiskőrösi „Periszkóp” társulatot igazgatta, mely során a honvédség rendelkezésére bocsátott sorkatonákat, akikkel musicaleket adtak elő. 1978-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet-szakán. Két évadot rendezett a Kecskeméti Katona József Színházban. 1980–1981-ben a Honvéd Művészegyüttes rendezője volt. 1981–1989 között pedig a Budapesti Operettszínház rendezője volt. 1985–1988 között vendégként rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban is. A Szegedi Szabadtéri Játékokon olyan musicalek rendezései fűződnek nevéhez, mint a Rómeó és Júlia, a Miss Saigon, a Rudolf és a Szentivánéji álom. 1989-ben lett a Magyar Állami Operaház rendezője. Verdi, Mozart, Puccini operák mellett kortárs magyar operákat rendezett. Franciaországban, Svájcban, az USA-ban, Oroszországban, Romániában, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban is rendezett. 2001-2014 között a Budapesti Operettszínház igazgatója, 2014 novembertől pedig művészeti vezetőként folytatta munkáját a teátrumnál 2017-ig. 2014–2015-ben a Rising Star énekes tehetségkutató show-műsor zsűritagja. 2017 novemberében, miután neve – állítása szerint „közös megegyezés alapján történő”[4] – zaklatási ügyben felmerült, nyugdíjba kényszerült.[5] A sajtóban megjelent nyilatkozatában visszautasította mindazon állításokat, amelyek megjelentek róla.[6] Az Operettszínháznál 2017 novemberében felmentették a munkavégzés alól,[7] majd 2018. április 13-án, miután tiltakozott az Operettszínház vele szemben alkalmazott eljárásai ellen, rendkívüli felmondással a munkaviszonyát is megszüntették. Ebben az ügyben pert is indított. 2018 májusában 14 év után levették műsorról ikonikus darabját a Rómeó és Júliát.[8] Két évig Angliában és Oroszországban dolgozott, Monte Cristo című musicalrendezése Moszkvában 2019-ben „Arany Medve” díjban részesült. 2019. szeptember 13-án Baján A szabadság vándorai c. Demjén-musical, szeptember 14-én pedig az Arénában, a felújított Rómeó és Júlia rendezőjeként tért vissza a magyar színházi életbe, miközben novemberben megrendezte A csárdáskirálynőt Eszéken, decemberben pedig az Átrium Színházban (magánprodukció gyanánt) a Gyilkos ballada c. musicalt.[9] 2020 karácsonyára jelent meg a „Rómeó diadalútja” című könyve.

Színházi rendezései

szerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 88.[10]

Díjai, elismerései

szerkesztés

Származása

szerkesztés
Kerényi Miklós Gábor
(Budapest, 1950. nov. 10.) 		Apja:
Kerényi Miklós György[11]
(Budapest, 1913. febr. 7.–
Budapest, 1988. aug. 15.)
operaénekes, énektanár 		Apai nagyapja:
Kerényi Ede[12]
(Arad, 1879. febr. 21.–
Budapest, 1956. aug. 13.)
serfőzdei tisztviselő 		Apai nagyapai dédapja:

Kohn Dávid
(1824 – Arad, 1903. jan. 12.)

Apai nagyapai dédanyja:
Kohn Laura
(1843 – Arad, 1911. márc. 8.)
Apai nagyanyja:
Eisler Alice
(Budapest, 1890. febr. 28.–
1972) 		Apai nagyanyai dédapja:
Eisler Sándor
(Zsámbék, 1851. máj. 1.–
Budapest, 1935. aug. 22.)
Apai nagyanyai dédanyja:
Engel Róza
(Pest, 1865. aug. 23.–
Budapest, 1928. jan. 20.)
Anyja:
Kéri Margit
(szül. Ilkovics Margit)[13]
(Budapest, 1921. márc. 23.–
Budapest, 2000. nov. 24.)
énekművész, énektanár 		Anyai nagyapja:
Ilkovits Izidor Jakab
(Újcsanálos, 1889. ápr. 23.–
Tel Aviv, 1949. szept. 15.)
vendéglős 		Anyai nagyapai dédapja:
Ilkovits Simon
(Bacsava, 1863 –
Budapest, 1944. jan. 8.)
vendéglős
Anyai nagyapai dédanyja:
Markovics Záli
(Bacsava, 1863–
Budapest, 1919. júl. 21.)[14]
Anyai nagyanyja:
Klein Sára
(1896–?) 		Anyai nagyanyai dédapja:
n.a.
Anyai nagyanyai dédanyja:
n.a.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ 27206, https://port.hu/jump/person-27206, 2020. július 1.
  2. ↑ [1] Blikk-sztárvilág
  3. ↑ Magyar színházművészeti lexikon, mek.oszk.hu
  4. ↑ Kerényi az ATV-nek: „Ez egy közös megegyezés alapján történő valami volt”, atv.hu
  5. ↑ https://444.hu/2017/11/13/kerenyi-szeretem-a-piros-pacsit
  6. ↑ Lemond az Operettszínház visszaélésekkel vádolt művészeti vezetője,index.hu
  7. ↑ Belső vizsgálat indul az Operettnél, Kerényi Miklós Gábor nem dolgozhat Archiválva 2018. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  8. ↑ Györgyi, Kalas. „Végleg levetette a műsorról az Operettszínház Kero darabját” (Hozzáférés: 2018. május 29.) (magyar nyelvű) 
  9. ↑ „Külföldön épít karriert KERO, már nyelveket tanul a rendező”, Blikk.hu, 2018. május 26. (Hozzáférés: 2018. május 29.) (hu-HU nyelvű) 
  10. ↑ 2017. június 20.-i lekérdezés
  11. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi születési akv. 999/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. március 15.)
  12. ↑ Kerényi Ede és Eisler Alice házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári akv.. 1332/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. március 15.)
  13. ↑ jewishgen.org
  14. ↑ Ilkovits Simonné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1435/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 27.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kerényi_Miklós_Gábor&oldid=27047048”