Halasi Imre

Halasi Imre (Budapest, 1951. június 24. –) Jászai Mari-díjas magyar rendező, színházigazgató, érdemes művész.

Halasi Imre
Született	Halasi Imre 1951. június 24. (68 éves) Budapest,
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Máthé Zsuzsanna (1984–1993) Tarjányi Zsuzsanna (2006–)
Foglalkozása	rendező, színházigazgató, országgyűlési képviselő
Tisztség	magyar országgyűlési képviselő
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Egyetem (1974–1979)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1995) Magyarország Érdemes Művésze díj (2010)
PORT.hu Parlament.hu

Életpályája

Halasi Imre Budapesten született Halasi Imre színész és Gróza Erzsébet színésznő gyermekeként.

1969-ben érettségizett a József Attila Gimnáziumban. 1969–1970 között a Nemzeti Színház stúdiójának tagja volt. 1974–1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, Békés András és Lengyel György tanítványaként.

1970–1974 között a debreceni Csokonai Színházban volt rendezőasszisztens. 1979–1981 között a Mikroszkóp Színpadon rendezett. 1980–1989 között az MSZMP tagja volt. 1981–1982 között a Szegedi Nemzeti Színház rendezője, ezt követően 15 évig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapító-rendezője, 1987-től tíz évig pedig a színház igazgató-főrendezője volt. 1994–1998 között országgyűlési képviselő volt (Zala megye, MSZP). 1996–1998 között a kultúr- és sajtóbizottság tagja volt. 1997–2000 között a Budapesti Operettszínház igazgatója volt, 2003–2012 között a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. Vendégrendező Debrecenben, Kassán, a Népszínházban, Egerben. 2006 óta a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.

A Jászai Mari-díjat 1995-ben, a Magyarország Érdemes Művésze díjat pedig 2010-ben kapta meg.

Magánélete

1984–1993 között Máthé Zsuzsanna volt a felesége. Egy fiuk született: Dániel (1985). 2006-tól felesége Tarjányi Zsuzsanna balettművész.

Színházi szerepei

• Eörsi István: Hordók....Ifj. Nyolcas
• Szakonyi Károly: Adáshiba....Imrus
• Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkoltatása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják De Sade úr betanításában....
• Csiky Gergely: Nagymama....Pincér
• Martos-Bródy: Sybill....Kadét
• Darvas József: Részeg eső....Hollán Béla
• Benatzky: Az esernyős király....Marcel Poussy
• Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői, vagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon....Postalegény
• Kazantzakisz: Zorba....Mimiko

Színházi rendezései

Tennessee Williams: Múlt nyáron, hirtelen (1977) Romhányi József: Hamupipőke (1977, 1986) Baum: Óz, a nagy varázsló (1979) Bródy Sándor: A medikus (1979) Csingiz Ajtmatov: Az első vadászat (1979) Vaszilij Makarovics Suksin: Energikus emberek (1979) Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok (1980) Leonid Zorin: Varsói melódia (1981) Ruzante: Csapodár madárka (1981) Bibbiena: Calandria (1981) Kálmán Imre–Julius Brammer–Alfred Grünwald: A Montmartre-i ibolya (1981, 1994, 1997) Páskándi Géza: Galváni békája (1982) Urbán Ernő: Uborkafa (1982) Dóczy Lajos: Csók (1982) Schnitzler: Körtánc (1982, 1984, 1986) Szophoklész: Antigoné (1982) Fielding: Lakat alá a lányokkal (1983, 1986) Tóth Ede: A falu rossza (1983, 1988) Csiky Gergely: A kalap (1983) Katona József: Bánk bán (1983) Csurka István: Ki lesz a bálanya? (1983) Mándy Iván: Mélyvíz (1984) Stefan Heym: A krónikás (1984) Dolce: A kölyök (1984) Gelman: Prémium (1984) Jack Popplewell: A szegény hekus esete a papagájjal (1985) William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (1985) Kisfaludy Károly: A pártütők (1985) Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (1985) Schnitzler–Kemény G.: A zöld kakadu (1986) Tömöry Péter: Síp a tökre (1986) Charles Dickens: Olivér (1986) Tennessee Williams: Üvegfigurák (1987) Gorin: Gyalog a holdsugáron (1987) Paso: Ön is lehet gyilkos (1987) Móricz Zsigmond: Sári bíró (1987) Braden: A színezüst csehó (1987) Townsend–Howard: A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója (1987) William Shakespeare: Ahogy tetszik (1988) Marsall László: Sziporka és a sárkány (1989) Victor Hugo: A Notre Dame-i toronyőr (1989) Szép Ernő: Lila ákác (1990) John Steinbeck: Egerek és emberek (1990, 2001) Szigligeti Ede: Liliomfi (1990) Klaus Mann–Mnouchkine: Mefisztó (1990) Arthur Miller: Alku (1990) Kellér Dezső–Horváth Jenő–Szenes Iván: A szabin nők elrablása (1991, 1994) Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (1991) Csiky Gergely: A nagymama (1991)

Paul Pörtner: Hajmeresztő (1992, 2000) Horváth Péter: A padlás (1992, 2009) Szirmai Albert–Bakonyi Károly–Gábor Andor: Mágnás Miska (1992) Neil Simon: Ilyen nincs! (1992) Petit: Mayflower (1993) Neil Simon: Pletykák (1993) Faragó Zsuzsa: Kalifornia blues (1993) Stein: Zorba (1993, 2005) Ariano Suassuna: A kutya testamentuma (1994) Fasori kabaré (1994) Dale Wasserman–Mitch Leigh: La Mancha lovagja (1994) Ken Kesey: Kakukkfészek (1995) Nell Dunn: Gőzben (1995) William Shakespeare: Lear király (1996) Huxley: Tea rózsával (1996) Murray Schisgal: Szerelem, Ó! (1996) Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (1996, 2001, 2004, 2005) Reginald Rose: Tizenkét dühös ember (1996) Jim Jacobs–Warren Casey: Grease (1997) Lehár Ferenc: A mosoly országa (1998, 2003, 2010) ifj. Johann Strauss–Ignaz Schnitzler: A cigánybáró (1999) Georg Kreisler: Lola Blau (2001, 2002) Gioachino Rossini: Hamupipőke (2001) Dés László–Böhm György–Korcsmáros György–Horváth Péter: Valahol Európában (2002, 2006) Szigligeti Ede: Párizsi vendég (2002) Pozsgai Zsolt: A kölyök (2002, 2004) Eisemann Mihály–Zágon István-Somogyi Gyula: Fekete Péter (2002) Kálmán Imre–Julius Brammer–Alfred Grünwald: Marica grófnő (2002, 2003) Vajda Katalin–Valló Péter–Fábri Péter: Anconai szerelmesek (2004) Victor Hugo: Quasimodo (2005) Alekszandr Szergejevics Puskin: Anyegin (2005) Rideg Sándor: Indul a bakterház (2005) ifj. Johann Strauss–Carl Hafner–Richard Genée: A denevér (2006, 2007) Jacques Offenbach: Hoffmann meséi (2007, 2008) Gioachino Rossini: A sevillai borbély (2009) Fenyő Miklós–Böhm György–Korcsmáros György: Hotel Menthol (2009) Indig Ottó: Menyasszonytánc (2010) Pietro Mascagni: Parasztbecsület (2011) Ruggero Leoncavallo: Bajazzók (2011) Topolcsányi Laura-Berkes Gábor-Geszti Péter: Csakazértis szerelem (2014)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  

További információk

• Életrajza a Soproni Petőfi Színház honlapján
• Életrajza a Parlament honlapján
• [1] Színházi adattár