Urbán Ernő

Urbán Ernő (Sárvár, 1918. szeptember 4. – Budapest, 1974. szeptember 19.) Kossuth- (1952) és József Attila-díjas (1971) magyar költő, író, újságíró.

Urbán Ernő
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja Vahl Ottó felvétele
Született	1918. szeptember 4. Sárvár
Elhunyt	1974. szeptember 19. (56 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Urbán Ágnes Urbán Gabriella
Szülei	Urbán Lajos
Foglalkozása	újságíró költő író politikus
Tisztsége	párttitkár (1945–1945, Magyar Kommunista Párt) magyarországi parlamenti képviselő (1953. május 17. – 1962. november 5.)
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1937–1941)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1952) SZOT-díj (1969) József Attila-díj (1971)
Sírhelye	Farkasréti temető (CC-243. fülke)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Urbán Ernő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Urbán Lajos lapszerkesztő fia. A Kőszegi Szent Benedek-rendi Katolikus Ferenc József Gimnáziumban érettségizett (1936). Ezt követően 10 hónapig Pannonhalmán bencés novícius volt. 1937–1941 között – az Eötvös Collegium tagjaként – a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia szakon végzett. 1941-től házitanár, egy grófi családnál nevelő, szellemi szükségmunkás, könyvügynök, végül titkár egy vállalatnál. 1943-tól katona volt. 1945-ben részt vett a földosztásban és az MKP tagja lett. Előbb járási párttitkár, majd a párt központi vezetősége propagandaosztályának munkatársa. 1946–1950 között a Szabad Föld munkatársa, majd segédszerkesztője volt. 1947-től a Szabad Nép és a Népszabadság főmunkatársa. 1953-ban a Csillag szerkesztőségének tagja volt. 1959-ben a Falusi Vasárnap című hetilap főszerkesztője, egyidejűleg a Művészeti Alap irodalmi szakosztályának elnöke.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Munkássága

1939-ben jelentek meg első írásai a Pester Lloydban, majd az Élet, a Napkelet, az Ünnep, a Híd és a Sorsunk közölte verseit és elbeszéléseit. Újságíróként széles körű tapasztalatokat szerzett a falusi élet átalakulásáról, ezeket örökítette meg írásaiban.

Színházi munkái

Szerzőként

• Tűzkeresztség (1951-1953)
• Gál Anna diadala (1951)
• Baj van Rómeóval (1952)
• A kincs (1952-1953)
• Uborkafa (1953, 1982)
• Párviadal (1954)
• A nagy baklövés (1968)
• Fő a csomagolás! (1971)

Műfordítóként

• Gyakonov: Házasság hozománnyal (1950-1951)
• Visnyevszkij: Feledhetetlen 1919 (1952)

Művei

1974-ben, a Magvető Zsebkönyvtár sorozatban megjelent Írott malaszt könyvének hátoldalán (Csigó László felvétele)

• Ének a Dunakorzón (versek, 1942)

• Maszat Miska (mese, 1942)
• Bikk-Makk Matyi (mese, 1942)
• A piros csillag meséje (verses mese, 1945)
• Kikelet (verses elbeszélés gyermekeknek, 1946)
• Népdal és népköltészet (tanulmány, 1947)
• Móricz Zsigmond (esszé, 1947)
• Mindenttudó kicsi könyv (mese, 1948)
• A magyar nép eredete (tanulmány, 1948)
• Csillag a Rábán (elbeszélés, 1948)
• Díszparasztok árulása (politikai publikáció, 1948)
• Tündérmajor (versek, 1950)
• Tuskó Dani (verses mese, 1950)
• Ezüstkard (verses mese, 1951)
• Gál Anna diadala (dráma, 1951)
• Az igazmondó Nepomuk (elbeszélés, 1952)
• Tűzkeresztség (dráma, 1952)
• Pálfordulás (elbeszélés, 1952)
• Szén Szulimán és a három pajtás kalandjai (verses elbeszélés, 1952)
• Csete István igazsága (elbeszélés, 1952)
• Uborkafa (színmű, 1953)
• Kemény dió (elbeszélés, 1953)
• Tere-fere (elbeszélés, 1955)
• Pirkadás (önéletrajzi regény, 1955)
• Kutyaszorító (regény, 1956)
• Forgószél (kisregény, 1958)
• Szamba hercegnő (kisregény és elbeszélés, 1958)
• Földközelben (riportok, 1959)
• Jó mulatást! (kisregények, karcolatok, anekdoták, 1959)
• Aranyfüst (regény, 1960)
• Árnyék és sugarak (regény, 1961)
• A nagy kaland (regény, 1963)
• Színe és visszája, avagy a levágott ujjak esete (regény, 1964)
• A krónikás tollával (elbeszélés, 1964)
• Menyasszonytánc (filmregény, 1964-1965)
• A kazamaták titka (ifjúsági regény, 1967)
• Írott malaszt (regény, 1967, 1974)
• A láthatatlan barikád (elbeszélés, 1968)
• A Szahara szíve (úti beszámoló, 1969)
• Bumeráng (regény, 1969)
• Pörben a világgal (elbeszélés, 1970)
• Világunk varázsa (riportok, 1974)
• Eleven történelem (riportok, 1975)
• Nemcsak kenyérrel - Az 1001. kilométer (kisregény, 1976)
• Desrecendo (hátrahagyott versek, 1981)

Műfordításai

• N. M. Gyakonov: Házasság hozománnyal (dráma, Takács Tildával, 1951)

Filmjei

• Vihar (1951)
• Tűzkeresztség (1951)
• Hintónjáró szerelem (1955)
• A kazamaták titka (1971)
• Uborkafa (1971)
• Az 1001. kilométer (1972)
• Pocok az ördögmotoros (1974)

Díjai, elismerései

• Kossuth-díj (1952)
• SZOT-díj (1969)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
• Felszabadulási Emlékérem (1970)
• József Attila-díj (1971)

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• Urbán Ernő; összeáll. Tilcsikné Pásztor Ágnes; Berzsenyi Megyei Könyvtár, Szombathely, 1985 (Vasi életrajzi bibliográfiák)
• Kozák Péter: Urbán Ernő. www.nevpont.hu (2018) (Hozzáférés: 2022. március 16.)

További információk

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Kortárs magyar írók
• Urbán Ernő a PORT.hu-n (magyarul)
• Urbán Ernő az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 22.)
• Puruczki Béla: Urbán Ernő Tűzkeresztség című drámájáról; Művelt Nép, Bp., 1953 (Útmutató városi és falusi előadók számára)