Horváth Jenő (színművész, 1921–1994)

magyar színész, rendező, forgatókönyvíró (1921–1994)

Horváth Jenő (Budapest, 1921. május 16.1994. december 21.) színművész, rendező, forgatókönyvíró, Érdemes művész.

Horváth Jenő
Született 1921. május 16.
Budapest[1]
Elhunyt 1994. december 21. (73 évesen)
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Szentirmay Éva
Gyermekei Horváth Péter
Foglalkozása
Iskolái Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1944)
Kitüntetései Érdemes művész (1990)
Sírhely Farkasréti temető (17/1-1-557)[3]

ÉletpályájaSzerkesztés

1921. május 16-án született Budapesten. Színművészeti tanulmányait a Színházművészeti Akadémián 1944-ben fejezte be. Színészi pályáját Debrecenben kezdte 1945-ben, ezután Pécsre került. Igazgató-rendezőként működött 1947-től Szegeden. 1949-ben ismét Debrecenben folytatta pályáját, immár az államosított színház igazgatójaként. Miskolcon, Győrött, Egerben és Kaposvárott is rendezett darabokat. Nevéhez kötődik a – kezdeti időkben jelentős kulturális eredményeket hozó - tájelőadások rendszere.

Felesége Szentirmay Éva színésznő, akinek az ’56-os események után a Szegedi Nemzeti Színházból szintén távoznia kellett. „Konkrét tevékenysége nem bizonyosodott be”, de az is elég volt, hogy a férje akkori magatartásával egyetértett. A szegedi színházból való eltávolítása mellett, a mellékkeresetétől is eltiltották 6 hónapra.[4] Két fiuk született, az idősebbik Horváth Péter író, rendező és Horváth András, leányuk Horváth Emese.[5]

Szegedi évekSzerkesztés

1955-től rendezőként dolgozott Szegeden, egészen 1957-ig a szegedi társulat tagja volt. Az 1956–57-es szezonra Ádám Ottó a korábbi főrendező Pestre távozott, így ezt a posztot Horváth Jenő kapta meg. Merész darabválasztásaival tűnt ki, névjegye az október 6-án bemutatott Shaw színmű, a Szent Johanna c. darab volt, Papp Teri főszereplésével. A színház 1956 őszi műsorára „nyugati” darabokat is tűzött, többek közt Pirandello és Anouilh műveit. A Szegedi Nemzeti Színház igen aktív volt az október 23-ai eseményekben, azon az estén is a Szent Johannát játszották. A darabot megszakították, amíg a Klauzál térről a színházhoz vonuló tömegnek Bicskey Károly színházi kosztümében elszavalta a Nemzeti dalt.[6] A forradalom eseményei miatt október 24-től az előadásokat szüneteltették. A városi egyetemi értelmiség tiltakozásához csatlakozott Horváth Jenő is. A városházán a katonai közigazgatás által tartott gyűlésen a színház küldöttjeként is részt vett és az ekkor megalakuló Ideiglenes Városi Munkástanács tagja lett, valamint a Szegedi Néptanács (október 31-től Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottság) titkára lett. A nov. 2-án induló Széchenyi Rádió adásainak felelőse lett, mely művelődési szerepet is vállalt a közéleti hírek tudósítása mellett, valamint klasszikus zenét is sugárzott. Az forradalomban való részvétele miatt bíróság elé állították, 5 év börtönbüntetésre ítélték, de az ügyész 10 évért fellebbezett, végül 3 és félévet töltött börtönben.[7]

Művészi pályája a 60-as évektőlSzerkesztés

Pályájának főbb állomásai szabadulása után: Eger, Kaposvár, Veszprém (1967-1969), Debrecen (1974), Szolnok (1975-1981), Kecskemét (1986-1989) és a budapesti 25. Színház. 1990-ben „érdemes művész” címmel tüntették ki. Az utóbbi években betegsége miatt csak színészként, kisebb szerepekben lépett fel. Elsősorban mint rendező alkotott jelentőset a 20. századi magyar színházművészetben. „Rendezéseit gondos elemzés után, kristálytiszta logikával építette fel. A színre állítandó darabok lényegét tárta fel és elképzelését kíméletlen következetességű színészvezetéssel valósította meg.[8]

Színházi munkái/rendezéseiSzerkesztés

RendezőkéntSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

SzínészkéntSzerkesztés

  • Bécsi ezüst (1991 tévéfilm)
  • Isten veletek, barátaim (1987 Az őrnagy)
  • Nyolc évszak (1987 tévésorozat)
  • Szerelem első vérig (1986)
  • Linda (tévésorozat) (1986 Macskatenyésztő - Rebeka (1986))
  • Ember és árnyék (1985 tévéfilm)
  • Hány az óra, Vekker úr? (1985)
  • Az ördögmagiszter (1985 tévéfilm - Bartholomeus Wagner szenator)
  • Te rongyos élet (1984)
  • Megbízható úriember (1984 tévéfilm)
  • Bajuszverseny (1983 tévéfilm - Vacila király)
  • Klapka légió (1983 tévéfilm)
  • Elveszett illúziók (1983)
  • Nagyvárosi kanyarok (1981 tévéfilm)
  • Tüzet viszek (1981 tévéfilm - Valér)
  • Vereség (1980 tévéfilm)
  • Imre (1979 tévéfilm)
  • Deliver Us from Evil (1979 - Szívem Pál)
  • 1979 Áramütés (1979 - Tanár)
  • Tiszteletem, főorvos úr (1979 tévéfilm)
  • A kétfenekű dob (1978 - Somló - tanácselnök)
  • Zokogó majom (1978 tévésorozat Epizód #1.2, #1.1)
  • A nagy kék jelzés (as Horvát Jenő 1970 )
  • Egri csillagok (1968)
  • Kincskereső kisködmön (1968 tévésorozat - Titulász dr. A csodakalap, A körtemuzsika, A kincskereső)
  • Büdösvíz (1967 - Vetró)
  • Az első esztendő (1966 - Endre főnöke)
  • A kőszívű ember fiai (1965)
  • Örökre eltiltva (1963)
  • A vak (1962 tévéfilm - A professzor)
  • Életmentő véradók (1961)
  • Félelem (1960)
  • Égre nyíló ablak (1960)
  • Születésnapi ajándék (1960)
  • Szegény gazdagok (1959 - Pópa)
  • Különös ismertetőjel (1956)
  • A harag napja (1955)
  • Rokonok (1954)
  • Semmelweis (1952 - Professor Hebra)
  • Erkel (1952 - Petőfi Sándor)
  • Nyugati övezet (1952)
  • Becsület és dicsőség (1951)
  • Kis Katalin házassága (1950)
  • Úri muri (1950)
  • Forró mezők (1949 - főorvos)
  • Tűz (1948 - Börzsöny, államtitkár)

ÍrókéntSzerkesztés

ForgatókönyvírókéntSzerkesztés

  • Cserebere (1940)
  • Pénz áll a házhoz (1939)

RendezőkéntSzerkesztés

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
  2. https://resolver.pim.hu/auth/PIM58570, Horváth Jenő, 2019. június 20.
  3. http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-g.htm, 2019. szeptember 1.
  4. Bálint László: A megtorlás Szegeden. Szeged: Belvedere, 2004. 68-69 p.
  5. http://www.aziro.hu/csalad.php
  6. Péter László: 1956 Szegeden. In: 1956-os szabadságharc és utóélete. Szeged: Belvedere Meridionale, 2007. p. 77.
  7. https://www.vasarnapihirek.hu/izles/oktober_23_forradalmi_szerepek
  8. Sándor János: Igaz mesék a szegedi színházról. Szeged: Somogyi-könyvtár, 1997., 325-326 p.
  9. Horváth, Jenő (II). Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

ForrásokSzerkesztés

  • Bálint László: A megtorlás Szegeden. Szeged: Belvedere, 2004. 25., 68-69 p.
  • Bálint László: Ki kicsoda 1956-ban a forradalomban és megtorlásban Szegeden és Csongrád megyében. Szeged: Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, 2006. 116. p.
  • Blazovich László: Szeged rövid története. Szeged: Csongrád Megyei Levéltár, 2005. 191. p.)
  • Délmagyarország c. napilap
  • Szeged története: 1945-1990, 5. [köt.] / szerk. Blazovich László. Csongrád Megyei Levéltár, 2010.
  • A szegedi színjátszás
  • Sándor János: Igaz mesék a szegedi színházról. Szeged: Somogyi-könyvtár, 1997. 325-326. p.
  • 5. Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám • 1956 MEGKÖZELÍTÉSE: LEVÉLTÁRAK, IRATTÁRAK • Farkas Csaba: Szegedi művelődési intézmények a forradalomban / 31–37. o.
  • PIM

HivatkozásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1981-1990. Összeáll. és szerk. Csapó Tamásné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1994.
  • Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969.
  • Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.