Főmenü megnyitása

Horváth Jenő (színművész, 1921–1994)

magyar színész, rendező, forgatókönyvíró

Horváth Jenő (Budapest, 1921. május 16.1994. december 21.) színművész, rendező, forgatókönyvíró, Érdemes művész.

Horváth Jenő
Született 1921. május 16.
Budapest
Elhunyt 1994. december 21. (73 évesen)
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa

Szentirmay Éva

Gyermek. = Horváth Péter
Foglalkozása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem (–1944)
Kitüntetései Érdemes művész (1990)
Sírhely Farkasréti temető (17/1-1-557)[2]

ÉletpályájaSzerkesztés

1921. május 16-án született Budapesten. Színművészeti tanulmányait a Színházművészeti Akadémián 1944-ben fejezte be. Színészi pályáját Debrecenben kezdte 1945-ben, ezután Pécsre került. Igazgató-rendezőként működött 1947-től Szegeden. 1949-ben ismét Debrecenben folytatta pályáját, immár az államosított színház igazgatójaként. Miskolcon, Győrött, Egerben és Kaposvárott is rendezett darabokat. Nevéhez kötődik a – kezdeti időkben jelentős kulturális eredményeket hozó - tájelőadások rendszere.

Felesége Szentirmay Éva színésznő, akinek az ’56-os események után a Szegedi Nemzeti Színházból szintén távoznia kellett. „Konkrét tevékenysége nem bizonyosodott be”, de az is elég volt, hogy a férje akkori magatartásával egyetértett. A szegedi színházból való eltávolítása mellett, a mellékkeresetétől is eltiltották 6 hónapra.[3] Két fiuk született, az idősebbik Horváth Péter író, rendező és Horváth András, leányuk Horváth Emese.[4]

Szegedi évekSzerkesztés

1955-től rendezőként dolgozott Szegeden, egészen 1957-ig a szegedi társulat tagja volt. Az 1956–57-es szezonra Ádám Ottó a korábbi főrendező Pestre távozott, így ezt a posztot Horváth Jenő kapta meg. Merész darabválasztásaival tűnt ki, névjegye az október 6-án bemutatott Shaw színmű, a Szent Johanna c. darab volt, Papp Teri főszereplésével. A színház 1956 őszi műsorára „nyugati” darabokat is tűzött, többek közt Pirandello és Anouilh műveit. A Szegedi Nemzeti Színház igen aktív volt az október 23-ai eseményekben, azon az estén is a Szent Johannát játszották. A darabot megszakították, amíg a Klauzál térről a színházhoz vonuló tömegnek Bicskey Károly színházi kosztümében elszavalta a Nemzeti dalt.[5] A forradalom eseményei miatt október 24-től az előadásokat szüneteltették. A városi egyetemi értelmiség tiltakozásához csatlakozott Horváth Jenő is. A városházán a katonai közigazgatás által tartott gyűlésen a színház küldöttjeként is részt vett és az ekkor megalakuló Ideiglenes Városi Munkástanács tagja lett, valamint a Szegedi Néptanács (október 31-től Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottság) titkára lett. A nov. 2-án induló Széchenyi Rádió adásainak felelőse lett, mely művelődési szerepet is vállalt a közéleti hírek tudósítása mellett, valamint klasszikus zenét is sugárzott. Az forradalomban való részvétele miatt bíróság elé állították, 5 év börtönbüntetésre ítélték, de az ügyész 10 évért fellebbezett, végül 3 és félévet töltött börtönben.[6]

Művészi pályája a 60-as évektőlSzerkesztés

Pályájának főbb állomásai szabadulása után: Eger, Kaposvár, Veszprém (1967-1969), Debrecen (1974), Szolnok (1975-1981), Kecskemét (1986-1989) és a budapesti 25. Színház. 1990-ben „érdemes művész” címmel tüntették ki. Az utóbbi években betegsége miatt csak színészként, kisebb szerepekben lépett fel. Elsősorban mint rendező alkotott jelentőset a 20. századi magyar színházművészetben. „Rendezéseit gondos elemzés után, kristálytiszta logikával építette fel. A színre állítandó darabok lényegét tárta fel és elképzelését kíméletlen következetességű színészvezetéssel valósította meg.[7]

Színházi munkái/rendezéseiSzerkesztés

RendezőkéntSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

SzínészkéntSzerkesztés

  • Bécsi ezüst (1991 tévéfilm)
  • Isten veletek, barátaim (1987 Az őrnagy)
  • Nyolc évszak (1987 tévésorozat)
  • Szerelem első vérig (1986)
  • Linda (tévésorozat) (1986 Macskatenyésztő - Rebeka (1986))
  • Ember és árnyék (1985 tévéfilm)
  • Hány az óra, Vekker úr? (1985)
  • Az ördögmagiszter (1985 tévéfilm - Bartholomeus Wagner szenator)
  • Te rongyos élet (1984)
  • Megbízható úriember (1984 tévéfilm)
  • Bajuszverseny (1983 tévéfilm - Vacila király)
  • Klapka légió (1983 tévéfilm)
  • Elveszett illúziók (1983)
  • Nagyvárosi kanyarok (1981 tévéfilm)
  • Tüzet viszek (1981 tévéfilm - Valér)
  • Vereség (1980 tévéfilm)
  • Imre (1979 tévéfilm)
  • Deliver Us from Evil (1979 - Szívem Pál)
  • 1979 Áramütés (1979 - Tanár)
  • Tiszteletem, főorvos úr (1979 tévéfilm)
  • A kétfenekű dob (1978 - Somló - tanácselnök)
  • Zokogó majom (1978 tévésorozat Epizód #1.2, #1.1)
  • A nagy kék jelzés (as Horvát Jenő 1970 )
  • Egri csillagok (1968)
  • Kincskereső kisködmön (1968 tévésorozat - Titulász dr. A csodakalap, A körtemuzsika, A kincskereső)
  • Büdösvíz (1967 - Vetró)
  • Az első esztendő (1966 - Endre főnöke)
  • A kőszívű ember fiai (1965)
  • Örökre eltiltva (1963)
  • A vak (1962 tévéfilm - A professzor)
  • Életmentő véradók (1961)
  • Félelem (1960)
  • Égre nyíló ablak (1960)
  • Születésnapi ajándék (1960)
  • Szegény gazdagok (1959 - Pópa)
  • Különös ismertetőjel (1956)
  • A harag napja (1955)
  • Rokonok (1954)
  • Semmelweis (1952 - Professor Hebra)
  • Erkel (1952 - Petőfi Sándor)
  • Nyugati övezet (1952)
  • Becsület és dicsőség (1951)
  • Kis Katalin házassága (1950)
  • Úri muri (1950)
  • Forró mezők (1949 - főorvos)
  • Tűz (1948 - Börzsöny, államtitkár)

ÍrókéntSzerkesztés

  • Anyámasszony katonája (1943)

ForgatókönyvírókéntSzerkesztés

  • Cserebere (1940)
  • Pénz áll a házhoz (1939)

RendezőkéntSzerkesztés

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://resolver.pim.hu/auth/PIM58570, Horváth Jenő, 2019. június 20.
  2. 2019. szeptember 1., http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-g.htm
  3. Bálint László: A megtorlás Szegeden. Szeged: Belvedere, 2004. 68-69 p.
  4. http://www.aziro.hu/csalad.php
  5. Péter László: 1956 Szegeden. In: 1956-os szabadságharc és utóélete. Szeged: Belvedere Meridionale, 2007. p. 77.
  6. https://www.vasarnapihirek.hu/izles/oktober_23_forradalmi_szerepek
  7. Sándor János: Igaz mesék a szegedi színházról. Szeged: Somogyi-könyvtár, 1997., 325-326 p.

ForrásokSzerkesztés

  • Bálint László: A megtorlás Szegeden. Szeged: Belvedere, 2004. 25., 68-69 p.
  • Bálint László: Ki kicsoda 1956-ban a forradalomban és megtorlásban Szegeden és Csongrád megyében. Szeged: Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, 2006. 116. p.
  • Blazovich László: Szeged rövid története. Szeged: Csongrád Megyei Levéltár, 2005. 191. p.)
  • Délmagyarország c. napilap
  • Szeged története: 1945-1990, 5. [köt.] / szerk. Blazovich László. Csongrád Megyei Levéltár, 2010.
  • A szegedi színjátszás
  • Sándor János: Igaz mesék a szegedi színházról. Szeged: Somogyi-könyvtár, 1997. 325-326. p.
  • 5. Levéltári Szemle, 56. (2006) 3. szám • 1956 MEGKÖZELÍTÉSE: LEVÉLTÁRAK, IRATTÁRAK • Farkas Csaba: Szegedi művelődési intézmények a forradalomban / 31–37. o.
  • PIM

HivatkozásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1981-1990. Összeáll. és szerk. Csapó Tamásné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1994.
  • Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. Bp., Gondolat, 1969.
  • Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.