Federico García Lorca

spanyol költő, drámaíró, festő, zeneszerző

Federico García Lorca (Fuente Vaqueros, 1898. június 5.Víznar (Granada), 1936. augusztus 19.) népszerű spanyol költő, drámaíró, festő, zeneszerző. A legnagyobb 20. századi drámaírók egyike.

Federico García Lorca
Született Federico del Sagrado Corazón de Jesús García Lorca
1898. június 5.[1][2][3][4][5]
Fuente Vaqueros[2][6][7][8]
Elhunyt 1936. augusztus 19. (38 évesen)[5][9][10][11][12]
Víznar[7]
Állampolgársága spanyol[13][14]
Élettársa
  • Rafael Rodríguez Rapún (1935–1935)
  • Emilio Aladrén (1925–1927)
SzüleiVicenta Lorca Romero
Federico García Rodríguez
Foglalkozása
Iskolái
  • Facultad de Filosofía y Letras (Universidad de Granada) (1915–, irodalomtudomány)
  • University of Granada
Halál okalőtt seb
Sírhelye nem ismert[15][16]
Írói pályafutása
Jellemző műfajok
Fontosabb művei
  • Vérnász
  • Yerma
  • Libro de poemas
  • Poet in New York
  • Poema del cante jondo
  • When Five Years Pass
  • A közönség
  • Diván del Tamarit
  • Rosita leányasszony, vagy A virágnyelv
  • Bernarda Alba háza
  • Romancero Gitano
  • Seis poemas galegos
  • Noche

Federico García Lorca aláírása
Federico García Lorca aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Federico García Lorca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
García Lorca szobra, Plaza de Santa Ana, Madrid

Élete szerkesztés

1898-ban született Andalúziában, egy Fuente Vaqueros nevű kis faluban, ahonnan a család 1909-ben Granadába költözött.

1919-től filozófiát, jogot és irodalmat tanult Madridban, ahol megismerte többek között Luis Buñuelt, Salvador Dalít és Gregorio Martínez Sierrát, a madridi Teatro Eslava igazgatóját, akinek meghívására megírta és megrendezte első darabját, El maleficio de la mariposa[17] címmel, 1919-20-ban. Ez egy verses dráma volt, ami a pillangó és a csótány közötti lehetetlen szerelmet ábrázolta. Az érzéketlen közönség kinevette a darabot – emiatt később García Lorca azt mondta, hogy az 1927-es Mariana Pineda volt az első színdarabja.

A következő néhány évben egyre jobban részt vett a spanyol avantgárd-mozgalomban. Három új verseskötetet adott ki.

A második darabja, a Mariana Pineda – Dalí díszleteivel – óriási sikert aratott 1927-ben.

Az 1920-as évek végén depresszió lett úrrá rajta, amelyet tovább rontott, hogy egyre kevésbé tudta titkolni homoszexualitását barátai és családja előtt. Emilio Aladrén szobrászhoz fűződő viszonzatlan szerelme miatt[18] külföldre menekült, New Yorkba költözött. A forradalom kitörése előtt hazatért. Amikor kitört a háború, Madridból Granadába költözött. Ott azonban egy falangista kivégzőosztag agyonlőtte, és holttestét egy jelöletlen sírba helyezték. Ma Granadában múzeum őrzi emlékét.

A magyar lírában Radnóti Miklós így emlékezett a költőtárs halálára:

Mert szeretett Hispánia
s versed mondták a szeretők, -
mikor jöttek, mást mit is tehettek,
költő voltál, – megöltek ők.
Harcát a nép most nélküled víjja,
hej, Federico García! (1937, Federico García Lorca)

Munkássága szerkesztés

Költészete szerkesztés

  • Cigányrománcok (Romancero gitano, 1928, magyarul: Magyar Helikon, 1976)
  • A sötét szerelem szonettjei (Sonetos del amor oscuro, 1936, magyarul: Európa Kiadó, 1988)
  • Federico García Lorca versei (Európa Kiadó, 1975)
  • Federico García Lorca válogatott versei (Kozmosz Könyvek, 1977)
  • Federico García Lorca legszebb versei (Móra Könyvkiadó, 1995)

Drámái szerkesztés

Legismertebb remekei, a Vérnász (Bodas de Sangre), a Yerma és a Bernarda Alba háza sok országban arattak sikert.

  • Don Perlimplin és Belisa szerelme a kertben: (1928, ford. András László)
  • A közönség: (1929–30, ford. András László)
  • Vérnász: (Bodas de sangre, 1932, ford. Illyés Gyula)
  • Yerma (1934, ford. Németh László)
  • Rosita leányasszony avagy a virágnyelv : (1935, ford. Benyhe László)
  • Címtelen színdarab: (1936, ford. András László)
  • Bernarda Alba háza (1936, ford. András László)

Magyarul szerkesztés

  • Cigány románcok; ford. Gyertyán Ervin; Cserépfalvi, Bp., 1947
  • Cigány románcok; ford. András László; Lux, Bp., 1947
  • Toreádorsirató. Válogatott költemények és színművek; vál., bev., jegyz. András László, Tolnai Gábor, ford. András László et al., ill. a szerző; Európa, Bp., 1957
  • Vérnász. Tragédia; ford. Illyés Gyula; Európa, Bp., 1957 (Világirodalmi kiskönyvtár)
  • Három színmű; ford., utószó András László; Európa, Bp., 1958 (Világirodalmi kiskönyvtár)
  • Federico Garcia Lorca válogatott írásai; vál., szerk. Tolnai Gábor, ford. András László, bev. Benyhe János; Gondolat, Bp., 1959 (Aurora)
  • A csodálatos Vargáné. Bohózat; ford. Benyhe János, versford. András László, rendezői utószó Nagy György; Gondolat, Bp., 1959 (Játékszín)
  • Federico Garcia Lorca válogatott művei; vál. András László, ford. András László et al., utószó Tolnai Gábor, jegyz. Benyhe János; Európa, Bp., 1963
  • Federico García Lorca összes művei, 1-2.; ford. András László et al., jegyz. András László; Magyar Helikon, Bp., 1967 (Helikon klasszikusok)
  • Két esti hold; ford. András László et al.; Móra, Bp., 1975
  • Cigányrománcok; ford. Nagy László, ill. Pablo Picasso; Magyar Helikon, Bp., 1976
  • Federico Garcia Lorca válogatott versei; vál., szerk., előszó, jegyz. Benyhe János, ford. András László et al.; Kozmosz Könyvek, Bp., 1977 (A világirodalom gyöngyszemei)
  • A közönség; ford. András László; Magyar Helikon, Bp., 1981
  • Yerma. Federico García Lorca drámája alapján készült magyar-NSZK koprodukciós film; szerk. Petényi Katalin, Vayer Tamás; ILK, Bp., 1985
  • A sötét szerelem szonettjei; ford. András László, ill. Kass János; Európa, Bp., 1988
  • Bernarda Alba háza. Asszonyok drámája Spanyolország falvaiban; ford. András László; Madách Színház, Bp., 1990 (Madách Színház műhelye)
  • Romancero gitano / Cigány románcok; ford. Nagy László, Choli Daróczi József; Orpheusz Könyvek, Bp., 1995
  • Lőrinczi László: Szezám hét költőhöz. Műfordítások Mihai Eminescu, Tudor Arghezi, Federico Garcia-Lorca, Bertolt Brecht, Giuseppe Ungaretti, Salvatore Quasimodo és Cesare Pavese verseiből; közrem. Bántó Anikó, Bántó István; Arvin Press, Bucureşti, 2003
  • Hat színjáték; vál. Upor László, ford. András László et al.; Európa, Bp., 2006

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Краткая литературная энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia, 1962
  3. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Diccionario biográfico español (spanyol nyelven). Real Academia de la Historia, 2011. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  8. World Encyclopedia of Puppetry Arts (angol, francia és spanyol nyelven)
  9. Enciclopédia Itaú Cultural (portugál nyelven). Itaú Cultural. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  11. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  12. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  13. LIBRIS, 2018. március 9. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  14. https://datos.gob.es/es/catalogo/e00123904-autores-espanoles-en-dominio-publico-fallecidos-desde-1900
  15. https://equltura.com/personajes/federico-garcia-lorca-la-eterna-busqueda-de-los-restos-del-poeta/
  16. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 14.)
  17. A cím magyarul: A lepke átka - a mű magyar címe: A halálthozó pillangó (PORT.hu: Federico García Lorca)
  18. szinház.hu: Federico García Lorca[halott link]

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Federico García Lorca témában.