Buttykay Ákos
(1871-1935) magyar zeneszerző
Buttykay Ákos, Buttykay Ákos Jenő Győző (Halmi, 1871. július 22. – Debrecen, 1935. október 26.) magyar zeneszerző.
| Buttykay Ákos | |
 | |
| 1910 körül | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Buttykay Ákos Jenő Győző |
| Született |
1871. július 22. Halmi |
| Származás | magyar |
| Elhunyt |
1935. október 26. (64 évesen) Debrecen |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa | Kosáry Emmi |
| Gyermekei | Buttykay Emmi |
| Pályafutás | |
| Hangszer | zongora |
| Tevékenység | zeneszerző |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Buttykay Ákos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Buttkay Győző és Nagy Gabriella fia. Thomán István tanítványa volt, majd Weimarban tanult Bernhard Stavenhagennál. 1907 és 1922 között Zeneakadémián tanított. 1909. december 22-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Kosáry Emmi színésznőt.[1]
Művei szerkesztés
Többnyire operetteket írt, melyek közül többet külföldön is bemutattak. Kísérőzenét írt Madách Imre Az ember tragédiájához, valamint Kacsóh Pongrác János vitézét áthangszerelte az Operaház számára.
Zenekari művek szerkesztés
- Fantázia zongorára és zenekarra (1896)
- Scherzo (1898)
- Suite (1900)
- cisz-moll szimfónia (1900)
- d-moll szimfónia (Salammbo, 1905)
- Az ünneprontók (szimfonikus költemény, 1905)
Operettek szerkesztés
- A bolygó görög (1905) (regényes operett 3 felvonásban, szövegkönyv: Pásztor Árpád)
- A csibészkirály (1907) (operett 3 felvonásban, szövegkönyv: Szél Lajos]
- A harang (1907) ( legenda 3 felvonásban, társzeneszerző: Kacsóh Pongrác, szövegkönyv: Pásztor Árpád)
- Az ezüst sirály (1920) (operett 3 felvonásban, szövegkönyv: Földes Imre)
- Olivia hercegnő (1922) (operett 3 felvonásban]
- A császárné apródja (1925)
- Hamupipőke (?) (mesejáték, librettó: Bakonyi Károly, versek: Farkas Imre, Gábor Andor)
Egyéb színpadi művek:
- Itt a macska (zenés játék 1 felvonásban, hangsz. Kassár Károly)
