Földes Imre (színműíró)
Földes Imre, született Fleischmann Imre (Kaposvár, 1881. szeptember 15.[6] – Budapest, Józsefváros, 1958. április 30.)[7] magyar író, színműíró.
| Földes Imre | |
 | |
| Született | Fleischmann Imre 1881. szeptember 15.[1][2][3] Kaposvár[4] |
| Elhunyt | 1958. május 5. (76 évesen)[1][2] Budapest[5] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Kaufmann Valéria (h. 1905–1957) |
| Gyermekei | Földes Péter |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Földes Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja
szerkesztésFleischmann (Földes) Jónás és Fleischmann Szidónia fia. Házastársa Kaufmann Valéria (1883–1957)[8] volt, akivel 1905. szeptember 17-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[9]
Életútja
szerkesztésBudapesten tisztviselőként dolgozott. Írói pályája verses történelmi színművek írásával indult. Első darabja, A király arája (1904) a budapesti Nemzeti Színházban került színre. Romantikus drámáival az 1900-as évek elején a Magyar Tudományos Akadémia több pályadíját nyerte el (A király arája, Dacos lelkek, Hadik-huszárok).
Közönségsikereit társadalmi színműveivel aratta, ezekben időszerű témákat dolgozott fel. A császár katonáiban (1908) az osztrák-magyar közös hadsereg magyarellenes világát ellenzéki szellemben ábrázolta. A Hivatalnok urak (1909) a magántisztviselők életét vitte színpadra; az alkalmazottak urat játszanak, miközben napi megélhetési gondjaik vannak. „Többé-kevésbé szocialista irányzatú színművei”[10] a megrázó jelenetek kiélezésével és életképszerű ábrázolásukkal zajos hatást keltettek. Különösen jó volt bennük a fővárosi zsidóság rajza. Későbbi darabjaiban a társadalombíráló hang, a valóságábrázolás igénye visszaszorult. Könnyű vígjátékokat is írt, operettek szövegkönyv-írásában is közreműködött (társszerzőkkel, pl. Viktória, Hawaii rózsája). Ezenkívül számos egyfelvonásosa és művészien kidolgozott novellája jelent meg napilapokban és folyóiratokban.
Munkái
szerkesztés- A király arája (verses vígjáték, Budapest, 1907)
- A királyné (tragédia, Budapest, 1907)
- Daczos lelkek (verses vígjáték, Budapest, 1907)
- A császár katonái (dráma, Budapest, 1908, Magyar Színház; a romantikus drámaíró itt már erősen realista. Katonai alakrajzaiba erős torzítások vegyülnek)
- Hivatalnok urak (dráma, Budapest, 1909, Magyar Színház; az alapjában jóérzésű emberek elbuknak az ínség útvesztői között, a silány emberek boldogulnak)
- A kuruzsló (színmű, Magyar Színház: 1909, az orvos és közönsége)
- Nincs tovább (színmű, Vígszínház: 1911, iránydráma: a kártya, a szerencsejáték nyomában erkölcsi és anyagi pusztulás. A pesti kaszinói élet elfajulása)
- Fekete ország (regény, Budapest, 1912, szatirikus irányregény a konzervatív társadalmi rend ellen. Radikális-szocialista kritikája főként az egyház ellen irányul)
- Halló! (vígjáték, Budapest, 1913, Magyar Színház; német előadása Bécsben, horvát előadása Zágrábban)
- A vörös szegfű (színmű, Budapest, 1914, egy szocialista agitátor története)
- Grün Lili (vígjáték, Budapest, 1916, Magyar Színház; a pesti zsidó kispolgárság tükörképe. Az életképet Palesztinában héber nyelven is előadták)
- Terike (színmű, 1919, Belvárosi Színház,; derűs vidéki történet)
- Tüzek az éjszakában (dráma, 1928, Új Színház; egy magyar színtársulat vergődését mutatja be a romániai, elszakított országrészben)
- Égő város (dráma, 1928, Új Színház; az előbbi színdarab a román, ez a dráma a cseh uralom néhány szomorú jelenetét mutatta be)
- Ifj. Horváth Pál (színmű, Budapest, 1936, Nemzeti Színház; a diplomás fiatalok állástalanságának feldolgozása).
Operett szövegkönyvek (librettók)
szerkesztés- Viktória (operett 3 felvonásban, 5 képben: zene: Ábrahám Pál, versek: Harmath Imre, bemutató: 1930. február 21. Király Színház, Budapest)
- Hawaii rózsája (operett 3 felvonásban: zene: Ábrahám Pál, szövegkönyv társszerző: Alfred Grünwald, német dalszövegek: Fritz Löhner-Beda, bemutató: 1931. július 24. Neues Theater, Lipcse Németország, magyar dalszövegek: Harmath Imre, magyar bemutató: 1932. január 28. Király Színház)
- Szerelmes királynő (operett, zeneszerző: Brodszky Miklós, librettó társszerzők: Alfred Grünwald, német versek: Fritz Löhner-Beda, magyar versek: Harmath Imre, bemutatva: 1936. Városi Színház, Budapest)
- Őnagysága nem hajlandó (operett 3 felvonásban , zene: Földes Ferenc; versek: Harmath Imre)
- Két hippolit (operett 3 felvonásban, zene: Hűvös Iván)
- Júlia (nagyoperett 3 felvonásban, zene: Ábrahám Pál, versek: Harmath Imre, bemutatva: 1937. december 23., Városi Színház, Budapest)
- Fehér hattyú (operett 3 felvonásban 12 képben, zene: Ábrahám Pál, versek: Harmath Imre, bemutatva: 1938. december 23., Városi Színház, Budapest)
- Az ezüst sirály (operett 3 felvonásban, zene: Buttykay Ákos)
- Fekete liliom (romantikus nagyoperett 3 felvonásban) zene: Kemény Egon, szövegkönyv társszerző: Nóti Károly, versek: Halász Rudolf, bemutató: Fővárosi Operettszínház 1946. december 20. Főszereplő: Karády Katalin.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 10.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Születési bejegyzése a kaposvári izraelita hitközség születési akv. 48/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1067/1958. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Földes Imréné Kaufmann Valéria halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1005/1957. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 999/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Pintér Jenő i. m.
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 285. o. Online elérés
- A magyar társadalom lexikonja. Mtdaportal.extra.hu, 1930 (165. o.)
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet. Regény és színmű / A színműirodalom / c. alfejezet (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
- szerk.: Szabolcsi Miklós: A magyar irodalom története (5. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 462. o.. ISBN 963 05 1644 6 5. kötet (1965)
