Főmenü megnyitása

Földes Imre (színműíró)

Író, színműíró

Földes Imre (Kaposvár, 1881. szeptember 15.Budapest, 1958. május 5.) magyar író, színműíró.

Földes Imre
Született 1881. szeptember 15.[1][2]
Kaposvár[3]
Elhunyt 1958. május 5. (76 évesen)[1][2]
Budapest[4]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Budapesten tisztviselőként dolgozott. Írói pályája verses történelmi színművek írásával indult. Első darabja, A király arája (1904) a budapesti Nemzeti Színházban került színre. Romantikus drámáival az 1900-as évek elején a Magyar Tudományos Akadémia több pályadíját nyerte el (A király arája, Dacos lelkek, Hadik-huszárok).

Közönségsikereit társadalmi színműveivel aratta, ezekben időszerű témákat dolgozott fel. A császár katonáiban (1908) az osztrák-magyar közös hadsereg magyarellenes világát ellenzéki szellemben ábrázolta. A Hivatalnok urak (1909) a magántisztviselők életét vitte színpadra; az alkalmazottak urat játszanak, miközben napi megélhetési gondjaik vannak. „Többé-kevésbé szocialista irányzatú színművei”[5] a megrázó jelenetek kiélezésével és életképszerű ábrázolásukkal zajos hatást keltettek. Különösen jó volt bennük a fővárosi zsidóság rajza. Későbbi darabjaiban a társadalombíráló hang, a valóságábrázolás igénye visszaszorult. Könnyű vígjátékokat is írt, operettek szövegkönyv-írásában is közreműködött (társszerzőkkel, pl. Viktória, Hawaii rózsája). Ezenkívül számos egyfelvonásosa és művészien kidolgozott novellája jelent meg napilapokban és folyóiratokban.

MunkáiSzerkesztés

  • A király arája (verses vígjáték, Budapest, 1907)
  • A királyné (tragédia, Budapest, 1907)
  • Daczos lelkek (verses vígjáték, Budapest, 1907)
  • A császár katonái (dráma, Budapest, 1908, Magyar Színház; a romantikus drámaíró itt már erősen realista. Katonai alakrajzaiba erős torzítások vegyülnek)
  • Hivatalnok urak (dráma, Budapest, 1909, Magyar Színház; az alapjában jóérzésű emberek elbuknak az ínség útvesztői között, a silány emberek boldogulnak)
  • A kuruzsló (színmű, Magyar Színház: 1909, az orvos és közönsége)
  • Nincs tovább (színmű, Vígszínház: 1911, iránydráma: a kártya, a szerencsejáték nyomában erkölcsi és anyagi pusztulás. A pesti kaszinói élet elfajulása)
  • Fekete ország (regény, Budapest, 1912, szatirikus irányregény a konzervatív társadalmi rend ellen. Radikális-szocialista kritikája főként az egyház ellen irányul)
  • Halló! (vígjáték, Budapest, 1913, Magyar Színház; német előadása Bécsben, horvát előadása Zágrábban)
  • A vörös szegfű (színmű, Budapest, 1914, egy szocialista agitátor története)
  • Grün Lili (vígjáték, Budapest, 1916, Magyar Színház; a pesti zsidó kispolgárság tükörképe. Az életképet Palesztinában héber nyelven is előadták)
  • Terike (színmű, 1919, Belvárosi Színház,; derűs vidéki történet)
  • Tüzek az éjszakában (dráma, 1928, Új Színház; egy magyar színtársulat vergődését mutatja be a romániai, elszakított országrészben)
  • Égő város (dráma, 1928, Új Színház; az előbbi színdarab a román, ez a dráma a cseh uralom néhány szomorú jelenetét mutatta be)
  • Ifj. Horváth Pál (színmű, Budapest, 1936, Nemzeti Színház; a diplomás fiatalok állástalanságának feldolgozása).

Operett szövegkönyvek (librettók)Szerkesztés

  • Viktória (operett 3 felvonásban, 5 képben: zene: Ábrahám Pál , versek: Harmath Imre, bemutató: 1930. február 21. Király Színház, Budapest)
  • Hawaii rózsája (operett 3 felvonásban: szövegkönyv társszerző: Alfred Grünwald, német dalszövegek: Fritz Löhner-Beda, bemutató: 1931. július 24. Neues Theater, Lipcse Németország, magyar dalszövegek: Harmath Imre, magyar bemutató: 1932. január 28. Király Színház)
  • Szerelmes királynő (operett, zeneszerző: Brodszky Miklós, librettó társszerzők: Alfred Grünwald, német versek: Fritz Löhner-Beda, magyar versek: Harmath Imre, bemut: 1936. Városi Színház, Budapest)
  • Őnagysága nem hajlandó (operett 3 felvonásban , zene: Földes Ferenc ; versek: Harmath Imre)
  • Két hippolit (operett 3 felvonásban , zene: Hűvös Iván)
  • Júlia (nagyoperett 3 felvonásban, zene: Ábrahám Pál, versek: Harmath Imre, bemut: 1937. december 23., Városi Színház, Budapest)
  • Fehér hattyú (operett 3 felvonásban 12 képben, zene: Ábrahám Pál, versek: Harmath Imre, bemut:1938. december 23., Városi Színház, Budapest)
  • Az ezüst király (operett 3 felvonásban, zene: Buttykai Ákos, bemut: )

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 10.)
  2. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 20.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  5. Pintér Jenő i. m.

ForrásokSzerkesztés