Főmenü megnyitása

Földes Péter (Budapest, 1916. május 7.Budapest, 2005. március 26.) József Attila-díjas (1953, 1962) magyar író, esszéista.

Földes Péter
Élete
Született 1916. május 7.
Budapest
Elhunyt 2005. március 26. (88 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Földes Imre
Kaufmann Valéria
Házastársa Antal Lívia (1966-2005)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Első műve Darazsak és méhek (zenés játék, 1947)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1953, 1962)

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Földes Imre és Kaufmann Valéria voltak. 1936 és 1942 között a Színházi Élet, a Szabadság, a Képes Családi Lapok újságírója volt. 1945-től 1952-ig a Madách Színház, a Magyar Színház, a Vígszínház rendezője, illetve dramaturgja volt, közben 1948 és 1951 között a Postás Szakszervezet művelődési otthonának igazgatója. 1952-től 1954-ig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tudományos munkatársa volt. 1954–től szabadfoglalkozású író volt. 1967 és 1990 között az Írószövetség gyermek- és ifjúsági szakosztályának titkára volt. 1987-től 1990-ig az Írók Szakszervezeti elnökségének tagja volt.

MagánéleteSzerkesztés

1966-ban házasságot kötött Antal Líviával.

MűveiSzerkesztés

  • Darazsak és méhek (zenés játék, 1947)
  • Ötezer halálraítélt (kisregény, 1948)
  • Kanyargós Dráva (regény, 1953)
  • Felejthetetlen május (regény, 1954)
  • Nyári csata (1954)
  • Az ibolyaszínű fény (fantasztikus regény, 1956)
  • Találkozás a föld alatt (ifjúsági regény, 1956)
  • Százezer (elbeszélés, 1957)
  • A túlsó partról. Stromfeld Aurél életregénye (regény, 1959; németül: 1962)
  • Mennyei páncélvonat (elbeszélés, 1959)
  • Mókuli (ifjúsági regény, 1961; csehül: 1983)
  • Madridi induló (elbeszélés, 1961)
  • Drámai küldetés. Szamuely Tibor életregénye (regény, 1962; oroszul: 1970)
  • Hotel Drezda (1965)
  • Az ősidők regénye (esszé, 1966)
  • Zalka Máté élete (regény, 1966)
  • A Margaréta-ügy (történelmi regény, 1966, 1978)
  • A Nagy Október (ismeretterjesztő tanulmány, 1967)
  • A delfin lovasa (1969)
  • Villa az Andrássy úton (regény, 1969)
  • Az utca hadvezére. Landler Jenő életregénye (regény, 1970; oroszul: 1977)
  • Érik a ropogós cseresznye (regény, 1971)
  • A karvalyos zászló (ifjúsági regény, 1972)
  • Az ismeretlen falu (regény, 1973)
  • Árpád után (történelmi regény, 1977)
  • Belvedere avagy a boldog béke utolsó tíz éve (regény, 1978)
  • Így élt Stromfeld Aurél (életregény, 1978)
  • Ha az ősi krónikák igazat mondanak (történelmi esszé, 1982)
  • Vallanak az ősi krónikák (esszék, 1986)
  • Szélvész és napsütés (regény, 1988)
  • Anonymus titkos közlései művéről és önmagáról (1994)
  • Szót kérnek az ősidők tanúi. Vitázó esszé a legrégibb krónikai hagyomány hiteléről; Móra, Bp., 2001 (Zenit könyvek)

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés