Földes Péter (író)

(1916–2005) magyar író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 10.

Földes Péter (Budapest, 1916. május 7. – Budapest, 2005. március 26.) József Attila-díjas magyar író, esszéista.

Földes Péter
Született1916. május 7.[1]
Budapest
Elhunyt2005. március 26. (88 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaAntal Lívia
(h. 1966–2001)
SzüleiFöldes Imre
Foglalkozása
Kitüntetései
Írói pályafutása
Jellemző műfajokregény
Első műveDarazsak és méhek (zenés játék, 1947)

Életpályája

szerkesztés

1936 és 1942 között a Színházi Élet, a Szabadság, a Képes Családi Lapok újságírója volt. 1945-től 1952-ig a Madách Színház, a Magyar Színház, a Vígszínház rendezője, illetve dramaturgja volt, közben 1948 és 1951 között a Postás Szakszervezet művelődési otthonának igazgatója. 1952-től 1954-ig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tudományos munkatársa volt. 1954–től szabadfoglalkozású író volt. 1967 és 1990 között az Írószövetség gyermek- és ifjúsági szakosztályának titkára volt. 1987-től 1990-ig az Írók Szakszervezeti elnökségének tagja volt.

Földes Imre (1881–1958)[2][3] író, színműíró és Kaufmann Valéria (1883–1957)[2][4] fia.[5] 1966-ban házasságot kötött Antal Lívia (1929–2001) énekművésszel.[2][6][7] Egy lánya született: Eszter (1960).[2]

  • Darazsak és méhek (zenés játék, 1947)
  • Ötezer halálraítélt (kisregény, 1948)
  • Kanyargós Dráva (regény, 1953)
  • Felejthetetlen május (regény, 1954)
  • Nyári csata (1954)
  • Az ibolyaszínű fény (fantasztikus regény, 1956)
  • Találkozás a föld alatt (ifjúsági regény, 1956)
  • Százezer (elbeszélés, 1957)
  • A túlsó partról. Stromfeld Aurél életregénye (regény, 1959; németül: 1962)
  • Mennyei páncélvonat (elbeszélés, 1959)
  • Mókuli (ifjúsági regény, 1961; csehül: 1983)
  • Madridi induló (elbeszélés, 1961)
  • Drámai küldetés. Szamuely Tibor életregénye (regény, 1962; oroszul: 1970)
  • Hotel Drezda (1965)
  • Az ősidők regénye (esszé, 1966)
  • Zalka Máté élete (regény, 1966)
  • A Margaréta-ügy (történelmi regény, 1966, 1978)
  • A Nagy Október (ismeretterjesztő tanulmány, 1967)
  • A delfin lovasa (1969)
  • Villa az Andrássy úton (regény, 1969)
  • Az utca hadvezére. Landler Jenő életregénye (regény, 1970; oroszul: 1977)
  • Érik a ropogós cseresznye (regény, 1971)
  • A karvalyos zászló (ifjúsági regény, 1972)
  • Az ismeretlen falu (regény, 1973)
  • Árpád után (történelmi regény, 1977)
  • Belvedere avagy a boldog béke utolsó tíz éve (regény, 1978)
  • Így élt Stromfeld Aurél (életregény, 1978)
  • Ha az ősi krónikák igazat mondanak (történelmi esszé, 1982)
  • Vallanak az ősi krónikák (esszék, 1986)
  • Szélvész és napsütés (regény, 1988)
  • Anonymus titkos közlései művéről és önmagáról (1994)
  • Szót kérnek az ősidők tanúi. Vitázó esszé a legrégibb krónikai hagyomány hiteléről; Móra, Bp., 2001 (Zenit könyvek)

Díjai, elismerései

szerkesztés

További információk

szerkesztés