Főmenü megnyitása

Zalka Máté, született: Frankl Béla (Matolcs, 1896. április 23.[2]Huesca, Spanyolország, 1937. június 11.) író, tábornok.

Zalka Máté
Zalka Máté arcképe - emlékbélyegen (1961)
Zalka Máté arcképe - emlékbélyegen (1961)
Született 1896. április 23.[1]
Matolcs
Elhunyt 1937. június 11. (41 évesen)[1]
Huesca
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Kitüntetései Vörös Zászló érdemrend (1928)
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalka Máté témájú médiaállományokat.
Zalka Máté utolsó fényképe
Zalka Máté sírja Budapesten. Kerepesi temető Mm. B. 20.

ÉleteSzerkesztés

Frankl Mihály izraelita vallású kocsmáros és Veisz Fáni gyermekeként született Frankl Béla néven Matolcson, 1896. április 23-án, délelőtt 9 órakor.[2] A később felvett Zalka Máté álnevet a szülőhelyéhez közeli Mátészalka város ihlette.[3] Kispolgári családból származott, érettségi vizsgát a szatmárnémeti felsőkereskedelmi iskolában tett. Az első világháborúban először Doberdónál harcolt az olasz fronton, később átvezényelték az orosz frontra, ahol 1916 júniusában megsebesült és fogságba esett mint hadapródőrmester. 1919 őszén megszökött a krasznojarszki hadifogolytáborból (Szibéria), majd partizáncsoportot alakított, a Vörös Hadsereghez 1920 elején csatlakozott. Krasznojarszk elfoglalásában is részt vett, majd 1920-tól az oroszországi kommunista párt (bolsevik) tagja lett.

... Harcolt Szibériában, harcolt az Uralban, Közép-Ázsiában, Ukrajnában és a Krímben ... Hét ízben sebesült meg ... sok nagyszerű tette közül katonai szempontból a legkiemelkedőbbet a Krímet megszállva tartó Vrangel báró és annak angol támogatói ellen hajtotta végre. Ő vezette egyikét annak a három gyalogezrednek, amelyek apály idején, a tengernek pár órára sekélyvizű szélét taposva, megkerülték a bevehetetlennek hirdetett Perekopi erődöt.
Illés Béla

Miután a polgárháború véget ért, irodalmi tevékenységet folytatott Moszkvában. Első elbeszélése 1924-ben jelent meg, első kötete orosz nyelven látott napvilágot Moszkvában. Műveinek témái főként az első világháborúval és az orosz polgárháborús eseményekkel foglalkoznak.

1936-ban a spanyol köztársasági harcosok soraiba önként jelentkezett. A spanyol polgárháborúban Lukács Pál néven tábornoki rangban szervezte a nemzetközi brigádokat. 1937 nyarán esett el, amikor autóját tüzérségi tűz érte a Huesca alatti harcokban.

MűveiSzerkesztés

  • Doberdo (Moszkva, 1936, Budapest, 1947) ISBN 9631118541 (1979)
  • Összes munkái (Moszkva, 1948)
  • Válogatott elbeszélései (Budapest, 1952)
  • Ivanov és más elbeszélések (Budapest, 1954)
  • A bolygók visszatérnek (Budapest, 1966)
  • Az éneklő börtön (Budapest, 1966)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Születése bejegyezve Matolcs állami akv. 47/1896. folyószám alatt.
  3. Tunyogmatolcshoz köthető történelmi személyeink. Tunyogmatolcs honlapja. (Hozzáférés: 2018. november 29.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  •   A Wikimédia Commons tartalmaz Zalka Máté témájú kategóriát.
  • Moly: Zalka Máté könyvei (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 30.)
  • Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998.
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • kiviszitovabb: Mocskos háború, szent küzdelem? (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 30.)