Zalka Máté

(1896–1937) író, katona

Zalka Máté, született: Frankl Béla (Matolcs, 1896. április 23.[2]Huesca, Spanyolország, 1937. június 11.) író, tábornok.

Zalka Máté
Született1896. április 23.[1]
Matolcs
Elhunyt1937. június 11. (41 évesen)[1]
Huesca
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
KitüntetéseiVörös Zászló érdemrend (1928)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalka Máté témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Zalka Máté utolsó fényképe
Zalka Máté sírja Budapesten. Kerepesi temető Mm. B. 20.

Élete szerkesztés

Frankl Mihály izraelita vallású kocsmáros és Weisz Fáni gyermekeként született Frankl Béla néven Matolcson, 1896. április 23-án, délelőtt 9 órakor.[2] A később felvett Zalka Máté álnevet a szülőhelyéhez közeli Mátészalka város ihlette.[3] Kispolgári családból származott, érettségi vizsgát a szatmárnémeti felsőkereskedelmi iskolában tett. Az első világháborúban a m. kir. 12. honvéd gyalogezredben szolgált,[4] először Doberdónál harcolt az olasz fronton, később átvezényelték az orosz frontra, ahol 1916 júniusában megsebesült és fogságba esett mint hadapródőrmester. 1919 őszén megszökött a krasznojarszki hadifogolytáborból (Szibéria), majd partizáncsoportot alakított, a Vörös Hadsereghez 1920 elején csatlakozott. Krasznojarszk elfoglalásában is részt vett, majd 1920-tól az oroszországi kommunista párt (bolsevik) tagja lett.

... Harcolt Szibériában, harcolt az Urálban, Közép-Ázsiában, Ukrajnában és a Krímben ... Hét ízben sebesült meg ... sok nagyszerű tette közül katonai szempontból a legkiemelkedőbbet a Krímet megszállva tartó Vrangel báró és annak angol támogatói ellen hajtotta végre. Ő vezette egyikét annak a három gyalogezrednek, amelyek apály idején, a tengernek pár órára sekélyvizű szélét taposva, megkerülték a bevehetetlennek hirdetett Perekopi erődöt.[5]
Illés Béla

Miután a polgárháború véget ért, irodalmi tevékenységet folytatott Moszkvában. Első elbeszélése 1924-ben jelent meg, első kötete orosz nyelven látott napvilágot Moszkvában. Műveinek témái főként az első világháborúval és az orosz polgárháborús eseményekkel foglalkoznak.

1928–1936-ban Zalka Máté magyar író szinte minden nyáron ellátogatott a Poltava környékén fekvő Bilikibe.[6](wd)

1936-ban önként jelentkezett a spanyol köztársasági harcosok soraiba. A spanyol polgárháborúban Lukács Pál néven tábornoki rendfokozatban szervezte a nemzetközi brigádokat. 1937 nyarán esett el, amikor autóját tüzérségi tűz érte a Huesca alatti harcokban.

Művei szerkesztés

  • Doberdo (Moszkva, 1936, Budapest, 1947) ISBN 9631118541 (1979)
  • Összes munkái (Moszkva, 1948)
  • Válogatott elbeszélései (Budapest, 1952)
  • Ivanov és más elbeszélések (Budapest, 1954)
  • A bolygók visszatérnek (Budapest, 1966)
  • Az éneklő börtön (Budapest, 1966)

Emlékezete szerkesztés

  • Zalka Máté tér Kőbányán (ma Liget tér, a Liget tér 1. számú ház kapuja felett változatlanul olvasható a közterület rendszerváltás előtti neve)
  • Honvéd Zalka Máté SE – Gyöngyös
  • Zalka Máté Kollégium – Budapest
  • Zalka Máté lakótelep – Dorog (ma Baross Gábor-lakótelep)
  • Zalka Máté Szakközépiskola – Berettyóújfalu (ma Bessenyei György Technikum)
  • Zalka Máté Gimnázium – Fehérgyarmat (ma Deák Ferenc Gimnázium)
  • Zalka Máté Általános Gépipari Technikum – Miskolc, 1955-től, Zalka Máté Gépipari Technikum és Szakközépiskola 1969-től (ma Miskolci SZC Andrássy Gyula Gépipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája)
  • Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola – Budapest, 1967-től 1991-ig (ma Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar)
  • Zalka Máté Laktanya – Lillafüred (ma részben DVTK Szabadidőpark)
  • Zalka Máté Laktanya – Szeged (később Török Ignác laktanya, ma Vadaspark lakópark)
  • Zalka Máté utca Fonyód, ma Zichy Mihály utca
  • Zalka Máté utca Budapest, III. kerület, Csillaghegy, ma Bocskai utca
  • Zalka Máté utca Békésszentandrás, ma Melis György utca

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Születése bejegyezve Matolcs állami akv. 47/1896. folyószám alatt.
  3. Tunyogmatolcshoz köthető történelmi személyeink. Tunyogmatolcs honlapja. [2019. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
  4. A Nemzetközi Vöröskereszt adatbázisában őrzött hadifogoly-karton szerint. https://grandeguerre.icrc.org/en/File/Details/5375536/4/2/ (Letöltés: 2020.08.12)
  5. Lehet, hogy Illés Béla nem tudta, de a Fekete-tengeren nincs árapály. Sekély vizű a Szivas nevű lagúnás terület volt amely elválasztja a félszigetet a szárazföldtől, de nem az apály miatt, hanem a szél miatt ami akkor éppen kihajtotta a vizet a tengerre. Самсонов Александр: Битва за Крым. Как Красная Армия прорвалась на полуостров (orosz nyelven) (html). «Военное обозрение», 2020. november 12. (Hozzáférés: 2022. március 19.)
  6. Село Білики на Полтавщині, яке любили українські та угорські митці - ipoltavets.com (ukrán nyelven), 2022. augusztus 30. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  •   A Wikimédia Commons tartalmaz Zalka Máté témájú kategóriát.
  • Moly: Zalka Máté könyvei (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 30.)
  • Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998.
  • R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • kiviszitovabb: Mocskos háború, szent küzdelem? (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. június 30.)