Főmenü megnyitása

Melis György

operaénekes

Melis György (Szarvas, 1923. július 2.Budapest, 2009. november 27.) Kossuth- és háromszoros Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (bariton), érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Melis György
Melis György fortepan 146533.jpg
Született 1923. július 2.[1][2][3]
Szarvas
Elhunyt 2009. november 27. (86 évesen)[1][2][3]
Budapest[4]
Beceneve Nyuszi
Állampolgársága magyar
SzüleiMelis Mihály
Szrnka Judit
Foglalkozása operaénekes
Iskolái
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető (25-10-95)[5]
Zenei pályafutása
Aktív évek 1949–2008
Kiadók Decca
Hungaroton
Hang bariton

A Wikimédia Commons tartalmaz Melis György témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
Figaro szerepében Domahidy Lászlóval

Békés megyei szlovák paraszti családból származott. A Szarvashoz tartozó Csipkár sor nevű tanyán született, hetedik gyermekként. A család szlovákul beszélt, fiuk is csak ötéves korára tanult meg magyarul. Apja, Melis Mihály fiát is földművesnek szánta, csak tanítója rábeszélésére engedte, hogy hat osztályt járjon, majd a helyi gimnáziumot is elvégezte. Az Evangélikus Újtemplomban énekelt, Bartos Pál lelkész fedezte fel tehetségét, és a gyülekezet patronálta. Önképzéssel megtanult nagybőgőzni is, játszott a város zenekarában.

1943-ban jött Budapestre, hogy a Műegyetem építészhallgatója legyen, de a vonzóbb énekesi pálya miatt próbát énekelt Rosthy Annie-nál, akinek rövid időre magántanítványa lett. Az ő tanácsára felvételizett 1944 tavaszán a Zeneakadémiára, de tanulmányait a háborús viszonyok miatt csak a következő évben kezdhette el Molnár Imre, Sallay Józsa, majd Révhegyi Ferencné növendékeként. A Magyar Állami Operaházba Tóth Aladár szerződtette egy vizsgaelőadás alapján 1949-ben. Ez év október 18-án debütált Bizet Carmenjének Moraleseként. Első főszerepe a Don Pasquale Malatesta doktora volt 1950. március 24-én. 1951-ben szerezte meg énekesi oklevelét.

Wagner műveinek kivételével az operairodalom szinte minden jelentős baritonszerepét (közel hetvenet) elénekelte. Énektudása mellett színészi tevékenysége is elismert. Szlovák anyanyelve ellenére, egyetlen énekesként a Kazinczy-díjat is átvehette. 1988-ban alapította saját díját: a Melis György-emlékplakettet évente adják a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek. Két évtized alatt csaknem húsz művész vette át az elismerést. 1989 óta az Operaház örökös tagja. 1991 decemberében ünnepelték kétezredik operai fellépését, a Così fan tuttéban. Szerte Európában és a tengerentúlon is (Egyesült Államok, Mexikó) nagy sikerrel vendégszerepelt, legnagyobb külföldi sikereit Mozart Don Giovannijával aratta.

A milánói ScalábanMarton Évával – énekelte a Kékszakállú herceg várát.

EmlékezeteSzerkesztés

SzerepeiSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

  • Erkel (1952)
  • „C'est la guerre” (1964, tv-film)
  • A denevér (1965, tv-film)
  • A csengő (1966, tv-film)
  • Don Giovanni (1966, színházi közvetítés a Komische Operből, NDK)
  • Nem várok holnapig... (1967)
  • A kékszakállú herceg vára (1970, tv-film)
  • Gianni Schicchi (1975, tv-film)
  • Barrabás (1977, tv-film)
  • A sevillai borbély (1977, tv-film)
  • Otelló (1978, tv-film)
  • Bajazzók (1979, tv-film)
  • Névtelen hősök (1982, tv-film)
  • Székelyfonó (1982, tv-film)
  • Az élet muzsikája – Kálmán Imre (1984)
  • Hoffmann meséi (1984, tv-film)
  • Hány az óra, Vekker úr? (1985)
  • Banánhéjkeringő (1987)
  • Három a kislány (1988, tv-film)
  • Szomszédok, 82–84. rész (1990, tv-sorozat)
  • Esküdtszéki tárgyalás (1991, tv-film)
  • Balekok és banditák (1997)

Számos mozi- és tv-filmben kölcsönözte a hangját színészeknek.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

 
Emlékműve Szarvason

Kép és hangSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  3. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  5. 2019. szeptember 9.
  6. Lyra-díj http://www.geocities.ws/fivelyra/dij.html

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés