Rátonyi Róbert (színművész)
Rátonyi Róbert (sz. Reisz) (Budapest, 1923. február 18. – Budapest, 1992. október 8.) magyar színművész, konferanszié, színházi rendező, író, publicista. Gyermekei: Rátonyi Hajni színésznő; ifj. Rátonyi Róbert zongoraművész.
| Rátonyi Róbert | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Reisz Róbert |
| Született |
1923. február 18. Budapest |
| Elhunyt |
1992. október 8. (69 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Gyermekei |
Rátonyi Róbert Rátonyi Hajni |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1941 – 1992 |
| Díjai | |
| További díjak | Jászai Mari-díj (1956, 1961) Érdemes művész (1964) Kiváló művész (1985) |
| Rátonyi Róbert az IMDb-n PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rátonyi Róbert témájú médiaállományokat. | |
ÉletpályájaSzerkesztés
1923. február 18-án született Budapesten. Felmenői között szerepel Reisz Dávid fűszerkereskedő, és Bronner Miksa, a Westend-kávéház tulajdonosa is, aki először foglalkoztatott kávézójában fekete zenészeket. Szülei jómódú polgárok voltak, de a szerencse nem mosolygott rájuk hosszan, ezért saját találékonyságukat is latba kellett vetniük életvitelük zökkenőmentes fenntartásához. Fiukat a II. kerületi Érseki Katolikus Gimnáziumba íratták be, ami a legelőkelőbb intézetek egyikének számított a fővárosban, hiszen hercegek, grófok, bárók, nagykereskedők és nagyiparosok gyermekei jártak oda.
Figyeltek fiuk zeneműveltségére is, ezért beíratták a Zeneművészeti Főiskolára, amit 1941-ben végzett el hegedű szakon. Ekkor már érdeklődött a színjátszás iránt, ezért egy évvel később jelentkezett Rózsahegyi Kálmán színészképző iskolájába. Rózsahegyi egyszer azt nyilatkozta, hogy a fiatal Rátonyiban megtalálta az új Hamletet. Ezt a szerepet azonban a rendezők soha nem osztották rá. A magyar színjátszás történetébe utolérhetetlen táncos-komikusként vonult be. Véletlenszerűen jött az első kiugrás lehetősége, a Kata, Kitty, Katinka című operett kapcsán, melyben - egy beugrás révén - a nála harminc évvel idősebb Kosáry Emmi partnerét alakította, kiválóan. 1943-ban a Royal Revüszínházhoz szerződött, majd két évvel később a Pódium Kabaré társulati tagja lett. Egy év eltelte után a Művész Színházhoz szegődött, de 1947-ben már a Vígszínház tagja volt. Egy év Magyar Színházas kitérő után visszatért a Szent István körúti intézményhez, amitől 1950-ben megvált a Budapesti Operettszínház kedvéért. Ott - kisebb Petőfi, majd Jókai Színházas kitérővel - 1971-ig időzött, de 1968-tól már az Operaházban is játszott. 1972-ben pedig átsétált a Nagymező utca páratlan oldalára, s megtalálta helyét a Thália Színházban.
Közben eljegyezte magát az operett műfajával, másod táncoskomikusi minőségben az Operettszínház színpadán debütált, a Napsugárkisasszony című darabban. Azt követte az 1945-ös Szibill, amelyben olyan partnerei voltak, mint Honthy Hanna, Karády Katalin, Sárdy János és Feleki Kamill. De játszott a Makrancos hölgyben, a Szabotál a gólya című előadásban, a Nebántsvirágban Németh Marika, Bilicsi Tivadar és Rátkai Márton partnereként, a Vera és családjában, amiben Verát Karády Katalin alakította. Az így élni jó című operettben bizonyította be, hogy bonvivánnak is remekül beválik. Humoros alakításaival, friss megjelenésével, mindig szívesen látott figura volt a színpadon, ezért szinte nem is volt előadás nélküle. A Luxemburg grófja, Boci-boci tarka sikerei után az igazi áttörést minden idők legnépszerűbb magyar operettje, az 1954-es Csárdáskirálynő hozta meg számára. Bóni gróf szerepében lehetősége nyílt egy jellegzetes karakterfigura megoldására. A „Jaj cica, eszem azt a csöpp kis szád…" dal hozzá nőtt. Az előadásokon négyszer is el kellett énekelnie Gyenes Magda partnerével a "Te Rongyos élet" ...c. dalt .
A Csárdáskirálynő nemcsak itthon volt felülmúlhatatlan siker. A Szovjetunióban este kihaltak az utcák, mert a produkciót élőben közvetítette a Rádió és a Moszkvai Televízió. Felléptek az Auróra cirkálón és látta őket Hruscsov is. (A darabot 1975-ben felújították, és több mint 2000 előadást ért meg.) Elképzelhetetlen volt egy szilveszteri műsor nélküle. Rendezőként is csupán az érdekelte, hogy a színész és a néző jól érezze magát.
Közben megházasodott, és 1953 decemberében megszületett a zenei pályára lépő Róbert fiuk, majd két évvel később a szintén színésszé váló Hajni is. Az ő pályaútját pedig olyan darabok szegélyezték, mint a Csintalan csillagok, az 1964-es Nagymama vagy a Lehoczky Zsuzsa partnereként játszott Bál a Savoyban, a My Fair Lady, Marica grófnő, Maya, János vitéz. 1949-től 1971-ig tagja volt a Fővárosi Operettszínháznak, 1971-től haláláig pedig a Thália, valamint az Arizona Színháznál játszott, s közben több más színházban is vendégszerepelt. Sokoldalú művészként tartották számon: népszerű lett mint táncoskomikus, az operett képviselője, ugyanakkor prózai karakterszerepekben is kiválóan helytállt kitűnő jellemábrázoló képességével. A Bábszínházban és kabaréműsorokban is fellépett, volt konferanszié és mint Robi bohóc, a gyermekek kedvence. Több filmben szerepelt, A rádióban és televízióban előadás-sorozatokat tartott a zenés műfajról, rendszeresen jelentek meg publikációi újságokban és hetilapokban, számos könyvét is kiadták. Külföldön is népszerűségnek örvendett: fellépett többek között a Szovjetunióban, Izraelben, Olaszországban, Görögországban, Egyesült Államokban, Ausztráliában, Angliában, Svédországban. Széles mosolya, huncut kacsintása még akkor is örökre a néző emlékezetébe vésődött, ha az csak egyetlenegyszer látta. Víg kedélye mindenkire átragadt, ezért láthattuk legtöbbször komikusi szerepekben. Mindezek ellenére nem csupán zenés darabokban, hanem prózai előadásokban is elkápráztatta közönségét tehetségével. Megállás nélkül játszott, rendezett és írt. Ismerte a színészet, a színpad törvényeit éppúgy, mint az íráséit. Sokat tudott a színházról, s minden tudását a szórakoztatásnak vetette alá. Mindent szenvedéllyel művelt. A színház mellett sokat utazott, szeretett fényképezni, filmezni, remek riporter volt könyveiben, tévésorozataiban, s művészettörténeti szempontból is fontos összefoglalást írt a számára is annyira kedves opera műfajáról. Arcának komoly oldalát mutatta meg a Király Színház igazgatójáról (Beöthy László) készült Bal négyes páholy című darabban, melyben könnyfakasztó hitelességgel formálta meg Beöthy László alakját. Nagy ajándéknak tekintette ezt a szerepet, s a nézők sem gondolták másként.
A Thália nevét felváltotta az Arizona, ahonnan - már betegen - Veszprémbe szerződött, ahol a Petőfi Sándor Színházban a Csárdáskirálynőt készült megrendezni. Ezzel ünnepelte volna 70. születésnapját és az 50. színészi jubileumát. Élete végső percéig dolgozott, készült az új feladatokra. A veszprémi Petőfi Színházban, Molière Tartuffe című művében, Orgon szerepét szerette volna eljátszani, de csak az olvasópróbáig jutott el. A Csárdáskirálynő halhatatlan Bóni grófja, az örök bohém Rátonyi, 69 évesen hunyt el 1992. október 8-án. A Farkasréti temetőben Gálvölgyi János mondott búcsúbeszédet. A Művész Színház 1993. november 14-én létrehozta a Rátonyi-bérletet.
Főbb szerepeiSzerkesztés
|
|
Főbb rendezéseiSzerkesztés
- Kálmán Imre: A csárdáskirálynő
- Molnár Ferenc: A doktor úr
- Lajtai Lajos: A régi nyár
- Komjáthy K.: Ipafai lakodalom
FilmszerepeiSzerkesztés
JátékfilmekSzerkesztés
|
TévéfilmekSzerkesztés
|
MűsorjátékokSzerkesztés
|
|
SzinkronszerepeiSzerkesztés
FilmekSzerkesztés
| Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron éve |
|---|---|---|---|---|
| 1936 | Szajna-parti szerelem | további szereplő | – | 1979 |
| 1939 | Gulliver utazásai (1. szinkron) | Gabby (hang) | Pinto Colvig | 1964 |
| 1939 | Óz, a csodák csodája (1. szinkron) | Hunk / Madárijesztő | Ray Bolger | 1960 |
| 1940 | A mi kis városunk | Mr. Morgan | Frank Craven | 1977 |
| 1941 | Modern Pimpernel | Sir George Smith | Roland Pertwee | 1979 |
| 1944 | Rettegett Iván | további szereplő | – | 1967 |
| 1946 | Halálos ölelés (1. szinkron) | további szereplő | – | 1980 |
| 1948 | A repülő szekrény | Alfred Puc | Fernandel | 1981 |
| 1949 | Gyémántvadászok | önmaga | Frank Buck | 1991 |
| 1950 | Hamupipőke | Ajtónálló (hang) | Don Barclay | 1961 |
| 1951 | Haláldűlő (1. szinkron) | Urbain Coindet | Fernandel | 1974 |
| 1952 | A fehér sejk (1. szinkron) | Ivan Cavalli | Leopoldo Trieste | 1962 |
| Élni | további szereplő | – | 1976 | |
| 1953 | Bajbajutott gentleman | Henry Sterling | George Cole | 1964 |
| Hölgy kaméliák nélkül | Rinaldi | – | 1981 | |
| 1954 | Kopogd le a fán! | Jerry Morgan / Morgan papa | Danny Kaye | 1973 |
| Volt egyszer egy király | Öreg király | Jan Werich | 1985 | |
| 1955 | Az aranykezű ember (1. szinkron) | további szereplő | – | 1992 |
| Halló, itt Gabriella! | további szereplő | – | 1956 | |
| 1956 | 80 nap alatt a Föld körül (1. szinkron) | Francia kocsis | Fernandel | 1972 |
| Akinek hiányzik egy kereke… | Achille | Dario Fo | 1965 | |
| Főutca | további szereplő | – | 1958 | |
| Tizenhárman az asztalnál | Antoine Villardier | Fernand Gravey | 1963 | |
| 1957 | A mi kis családunk | további szereplő | – | 1958 |
| Casino de Paris | Alexandre Gordy | Vittorio De Sica | 1973 | |
| 1958 | Rendkívüli történet | további szereplő | – | 1959 |
| 1959 | Ármány és szerelem | Kalb, udvarmester | Willi Schwabe | 1960 |
| 1960 | Rutledge őrmester | Otis Fosgate ezredes | Willis Bouchey | 1981 |
| 1961 | 101 kiskutya (1. szinkron) | Tibs őrmester (hang) | David Frankham | 1964 |
| Aladdin csodái | Varázsló | Raymond Bussières | 1990 | |
| Fáklyásmenet | Marc-Antoine | Fernandel | 1978 | |
| 1962 | Ketten a túlvilágról | Pszichiáter | Milos Kopecký | 1963 |
| 1963 | Banánhéj (1. szinkron) | további szereplő | – | 1974 |
| Nem az vagyok, aki vagyok (1. szinkron) | Leopold W. Gideon | Ned Glass | 1983 | |
| Sztriptízbár a Sohóban (1. szinkron) | Harry | Wilfrid Brambell | 1978 | |
| 1964 | A szex és a hajadon (1. szinkron) | Frank Luther Broderick | Henry Fonda | 1969 |
| Hajrá, franciák! | José, Diana Dors ügynöke | Ferdy Mayne | 1976 | |
| Mary Poppins | Idősebb Mr. Dawes | Dick Van Dyke | 1986 | |
| 1966 | Egymillió karátos ötlet, avagy a Róka nyomában (1. szinkron) | Tony Powell | Victor Mature | 1978 |
| Sógorom, a zugügyvéd (2. szinkron) | Kincaid ügyvéd | Lauren Gilbert | 1977 | |
| 1971 | Francia kapcsolat | Árverésvezető | Robert Weil | 1980 |
| Hideg pulyka | Merwin Wren | Bob Newhart | 1973 | |
| Sacco és Vanzetti | további szereplő | – | 1972 | |
| Szentivánéji álom | további szereplő | – | 1978 | |
| Twiggy, a sztár | Max Mandeville / Lord Hubert Brockhurst | Max Adrian | 1982 | |
| 1972 | A jelölt | John J. McKay | Melvyn Douglas | 1983 |
| 1973 | A vér színe | Graham | Geoffrey Chater | 1984 |
| Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk (1. szinkron) | Paul felügyelő | David Swift | 1974 | |
| Feleségem kalandjai (2. szinkron) | további szereplő | – | 1977 | |
| Oklahoma olaja | Ügyvéd | Woodrow Parfrey | 1981 | |
| Panda Maci kalandjai | Gróf (hang) | Janami Dzsódzsi | 1983 | |
| Paul és Paula | Reifen-Saft | Fred Delmare | 1988 | |
| Tony Arzenta (1. szinkron) | ? | ? | 1990 | |
| 1974 | A pokoli torony | Harlee Claiborne | Fred Astaire | 1989 |
| Gyorsított eljárás | Utas a taxiban | – | 1976 | |
| Hogyan fojtsuk vízbe, avagy kétéltűek tündöklése és bukása | Wassermann | Milos Kopecký | 1976 | |
| Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban | Antonio Lo Mazzo | Alighiero Noschese | 1975 | |
| Visszatérés Óz földjére | Madárijesztő (hang) | Mickey Rooney | 1976 | |
| 1975 | Gyalog-galopp | Történész | John Young | 1977 |
| Leopold, akit nagyon szeretnek | Monsieur Ponce | Jean Topar | 1979 | |
| 1976 | A jónevű senki, avagy a stróman | ? | ? | 1978 |
| A vörös plakát | ? | ? | 1978 | |
| Flor asszony és két férje (1. szinkron) | további szereplő | – | 1983 | |
| 1979 | Münchhausen báró csodálatos kalandjai (1. szinkron) | Münchhausen báró (hang) | Dominique Paturel | 1981 |
| Zűrzavar a fellegekben (1. szinkron) | Málek felügyelő | Vlastimil Brodský | 1981 | |
| 1980 | Én és Caterina | Arturo | Rossano Brazzi | 1982 |
| 1982 | Gandhi | Kormányzati ügyész | Geoffrey Chater | 1984 |
| 1983 | A szeleniták titka, avagy utazás a Holdra (1. szinkron) | Münchhausen báró (hang) | Dominique Paturel | 1984 |
| 1984 | Add át üdvözletem a Broad Streetnek | Jim | Ralph Richardson | 1990 |
| Az élet megy tovább | ? | ? | 1991 | |
| Indiana Jones és a Végzet Temploma (1. szinkron) | Sámán | D.R. Nanayakkara | 1989 | |
| Nincs kettő négy nélkül | Titkár | Fernando Amaral | 1986 | |
| Rigócsőr királyfi | további szereplő | – | 1987 | |
| 1985 | Tex és a mélység ura | Madua, indián törzsfőnök | – | 1987 |
| Őrangyal az Orient Expresszen | Arthur Daley | George Cole | 1988 | |
| 1986 | Delta kommandó (1. szinkron) | David Rosovsky | Yehuda Efroni | 1991 |
| 1987 | A király új ruhája | Miniszterelnök | Clive Revill | 1991 |
| Egy ház Londonban (1. szinkron) | ? | ? | 1991 | |
| 1988 | Bluegrass | további szereplő | – | 1991 |
| Roger nyúl a pácban | Donald kacsa (hang) | Tony Anselmo | 1989 | |
| 1989 | A kis hableány | Grimsby (hang) | Ben Wright | 1990 |
| A sógun árnyéka | Hotta Maszatosi | Maja Takesi | 1989 | |
| Tango és Cash | Yves Perret | Jack Palance | 1990 | |
| 1990 | Tremors – Ahová lépek, szörny terem (1. szinkron) | Walter Chang | Victor Wong | 1990 |
| Túlvilági papa | Sir Edith Moser | Ian Bannen | 1991 | |
| 1991 | Oscar | Fecsegő Charlie | Eddie Bracken | 1991 |
SorozatokSzerkesztés
| Év | Cím | Szereplő | Színész (hang) | Szinkron éve |
|---|---|---|---|---|
| 1960–1966 | Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki (1. szinkron) | további szereplő | – | 1974 |
| 1968 | Flúgos futam (1. szinkron) | Riporter | Dave Willock | 1971 |
| 1969–1971 | A rózsaszín párduc show 1-2 (1. szinkron) | további szereplő | – | 1986 |
| 1969 | Süsü keselyűk (1. szinkron) | Narrátor | Don Messick | 1971 |
| 1981 | Hupikék törpikék | Omniapó | Alan Oppenheimer | 1991–1992 |
| 1985 | Az elsüllyedt világok | Zsebpiszok (1. évadban) | Claude Dasset | 1988 |
| 1978 | Jamie és a csodalámpa | Füligláb nyúl (2. évadban) | Brian Trueman | 1986 |
| 1987 | Tini nindzsa teknőcök | Szecska mester | Peter Renady | 1991–1992 |
| 1989 | Chip és Dale – A Csipet Csapat (1. szinkron, 1. évad) | Clyde Cosgrove | Jim Cummings | 1991 |
HangjátékokSzerkesztés
- Alice csodaországban
DrámájaSzerkesztés
KönyveiSzerkesztés
- Fejvadászat; karikatúrák Kallus László, anekdoták Rátonyi Róbert; Kossuth Ny., Bp., 1967 (Kozmosz könyvek)
- Az operett csillagai (1967)
- Ne vegyék komolyan! (1971)
- Akiket én szeretek (1983)
- Operett I–II. (1984)
- Szeretném, ha nevetnének (1985)
- Mulató a Nagymező utcában (1987)
- Kétszáz kedvenc közelről, Bp., HungariaSport,1988 ISBN 963 7543 91 0
- A botrányos Malom. A százéves párizsi Moulin Rouge regénye; ill. Vogel Eric; Hungariasport, Bp., 1989
- Mindent bele! Vidám történetek híres emberekről; ill. Vogel Eric; ILK, Bp., 1989 (A Füles mellényzsebkönyvtára)
- A Gálvölgyi; Hungariasport, Bp., 1990
- Gálvölgyi / Rátonyi Róbert: A Gálvölgyi / Bóta Gábor: Gálvölgyi; Hungalibri, Bp., 2002
Díjak, elismerésekSzerkesztés
- Jászai Mari-díj (1956, 1961)
- Érdemes művész (1964)
- Munka Érdemrend Arany fokozata (1983)
- Kiváló művész (1985)
- A Budapesti Operettszínház örökös tagja (1991)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1992)
SzármazásaSzerkesztés
| Szülei | Nagyszülei | Dédszülei | Ükszülei | |
|---|---|---|---|---|
| Rátonyi Róbert
(Budapest, 1923.02.18. - Budapest, 1992.10.08.) |
Reisz Lajos
(Budapest, 1894 - ?) tőzsdebizományos |
Reisz Dávid
(Császár, 1864 - Budapest, 1949) fűszerkereskedő |
Reisz József | n.a. |
| n.a. | ||||
| Reich Julianna | n.a. | |||
| n.a. | ||||
| Reisz Rozália
(Vágvecse, 1860 - ?) |
Reisz Mózes Áron
(Vágvecse, 1821 - Vágvecse, 1871) |
n.a. | ||
| n.a. | ||||
| Geiringer Matild
(1828 - Bécs, 1900) |
n.a. | |||
| n.a. | ||||
| Bronner Stefánia Anna
(Budapest, 1891 - ?) |
Bronner Miksa
(Harkabúz, 1863 - Budapest, 1927) kávéház tulajdonos |
Bronner Adolf | n.a. | |
| n.a. | ||||
| Rosenfeld Katalin
(Turdossin, 1833 - Budapest, 1897) |
n.a. | |||
| n.a. | ||||
| Janoviczky Amália Borbála
(Körmöcbánya, 1857 - Budapest, 1935) |
Janoviczky Alajos
(Körmöcbánya, 1811 - Körmöcbánya, 1863) pénzverő |
Janoviczky József
(Körmöcbánya, 1768 - Körmöcbánya, 1837) | ||
| Csernák Terézia
(Körmöcbánya, 1773 - Körmöcbánya, 1828) | ||||
| Zorkovszky Borbála
(Körmöcbánya, 1824 - ?) |
Zorkovszky Félix János
(Körmöcbánya, 1776 - ?) | |||
| Valdhauser Rozália
(Körmöcbánya, 1785 - Körmöcbánya, 1864) |
ForrásokSzerkesztés
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Rátonyi Róbert a PORT.hu-n (magyarul)
- Alkotói adatlapja a Moly oldalán
- ISZDb-adatlap
- Sugár Róbert: Volt egyszer egy Rátonyi; Telerádió Reklámszerkesztőség–Roka-ex Kft., Bp., 1993
