Bilicsi Tivadar

(1901-1981) magyar színész, táncos komikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 12.

Bilicsi Tivadar, született Grawátsch Tivadar Károly (Budapest, 1901. szeptember 6.[3]Siófok, 1981. július 11.) magyar színész, érdemes és kiváló művész.

Bilicsi Tivadar
1935 körül
1935 körül
SzületettGrawátsch Tivadar Károly
1901. szeptember 6.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1981. július 11. (79 évesen)[1]
Siófok
Állampolgárságamagyar
HázastársaTimár Liza (1942–)
Gyermekeinégy gyermek:
Foglalkozása
  • színész
  • filmszínész
  • IskoláiCsik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium (–1911)
    SírhelyeFarkasréti temető (1-2-454/455)
    Színészi pályafutása
    Aktív évek1919–1981

    A Wikimédia Commons tartalmaz Bilicsi Tivadar témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség
    Osztályfénykép, Medve utcai elemi iskola, 1907. Középen Fekete Jenő tanító, tőle balra Németh László, jobbra Grawátsch Tivadar, azaz Bilicsi Tivadar

    Szinte minden műfajban maradandót alkotott: színészként, komikusként, táncosként, énekesként, sőt drámai szerepekben egyaránt. Talán legjobban saját szavaival lehet jellemezni:

    Mulattattam, de magam is mulattam.

    Életpályája

    szerkesztés

    Grawatsch Tivadar bécsi születésű papírkereskedő és a budapesti születésű Tarczal Szerafin gyermeke. „Bilicsi Tivadar édesanyja, Tarczal Szerafin énektanárnő, mégpedig a Budai Iskolában. Kisfiát ellenben a Medve utcai elemibe íratja be, ahol annak osztálytársai között van a majdani író, Németh László is. Tény azonban, hogy a kis Tivadar az első két osztály elvégzése után a harmadikat a Csillag Ilona által vezetett magániskolában járja ki. Negyedikben újra a Medve utcaiba jár.”[4] Érettségi után rövid ideig postatisztviselő volt.

    1919-től kardalos a Feld-féle Budapesti Színházban és az Operában. Eközben Füzy Barnabás színtársulatához szerződött, és Rákosi Szidi színiiskolájába járt. 1920–1922 között kardalos volt Miskolcon. 1925–ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját. 1925–ben Szegedre, majd Miskolcra szerződött színésznek, 1926–27-ben a Király Színház színésze volt. 1928–29-ben a Belvárosi Színház színésze, majd 1929–1931 között a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1931–32-ben a Fővárosi Operettszínház tagja, majd 1932-ben a Terézkörúti Színpad színésze lett. 1933-tól 1944-ig az Andrássy úti és a Magyar Színházban játszott. 1945-ben a Belvárosi Művész Színházban és az Operettszínházban játszott. 1946-ban a Medgyaszay Színházban operettekben lépett fel. 1947–48-ban a Művész Színházban szerepelt, 1949–1952 között a Fővárosi Operettszínház színésze.

    1952-től a helyreállított egykori Vígszínházhoz, új nevén a Magyar Néphadsereg Színházához szerződött, amely 1961-ben visszakapta a Vígszínház nevet, és ahol 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig játszott. Itt és a társulat kamaraszínházában, a Pesti Színházban játszotta főként drámai szerepeit, Az öreg hölgy látogatása, Hárman a padon, Eljő a jeges, Eredeti helyszín és még sok más darabban bizonyítva tehetsége sokoldalúságát.

    Turnézott az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Svédországban.

    Népszerű színész volt, ezért gyakran szerepelt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Szeretett gyerekeknek is játszani, a Csinn-Bumm Cirkusz nekik született; Keleti László Szamócaként, Bilicsi Tivadar Bruhaha Kelemenként szerepelt benne.

    Évtizedekig a XII. kerületi Csaba utcában élt. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.[5]

    1938-ban a Magyar Színházban ismerkedett meg a nála tizenöt évvel fiatalabb Timár Liza színésznővel. 1942-ben házasodtak össze, négy lányuk született: Mária (1943–1994), Katalin (1944), Erzsébet (1946–2016) és Éva (1948).

    Számos slágert adott elő, nagyon sokat vele azonosítottak:

    Színházi szerepei

    szerkesztés
     
    Latabár Kálmán, Sárdy János és Bilicsi Tivadar a Csárdáskirálynőben

    A Színházi adattárban 1949-től regisztrált bemutatóinak száma: 82.[6]

    Filmszerepei

    szerkesztés
     
    Emléktáblája:
    VI. kerület, Andrássy út 4.
     
    Bilicsi Tivadar és feleségének sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben (1-2-454/455) (Bolgár József alkotása)

    Játékfilmek

    szerkesztés

    Tévéfilmek

    szerkesztés

    Szinkronok

    szerkesztés
    Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
    1955 Botocskám, üss! Muzsikus Ladislav Pešek 1960
    1961 Ki volt dr. Sorge? Wolf tábornok Rolf Kutschera 1965

    Magyar Rádió

    szerkesztés
    • Szigligeti Ede: A csikós (1935)
    • Miklós Jenő: Mókusok (1936)
    • Clementis Ervin: Nápolyi szerelem (1937)
    • Bibó Lajos: A csodadoktor (1938)
    • Szilágyi László: Vén diófa (1942)
    • Thurzó Gábor: Békebeli primadonna (1947)
    • A Pickwick-club utazásai - Krónikás: Lenkei Lajos (1948)
    • Stanley Houghton: Szegény megboldogult (1948)
    • Erskine Caldwell: Embervadászat (1950)
    • Kristóf Károly: Szép juhászné (1954)
    • Kemény EgonGál György SándorErdődy János: Komáromi farsang (1957)
    • Csehov, Anton Pavlovics: Fölfelé a létrán (1960)
    • Királyhegyi Pál: A ház közbeszól (1960)
    • Hársing Lajos–László Endre: Mikrofon a gomblyukban (1961)
    • Rapcsányi László: Az igazi Casanova (1961)
    • Erich Kästner: Három ember a hóban (1963)
    • Neszin, Aziz: Törököt fogtunk!...(1963)
    • Fischer, Leck: Az örök gond (1964)
    • Goll, Joachim: Egy kis házimuzsika (1964)
    • Alan King: A Booher-ügy (1967)
    • Fejér István: A rejtélyes melódia (1967)
    • Thornbjörn Egner: Cincafarkinca és a többiek (1967)
    • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
    • Heltai Jenő: Az én második feleségem (1972)
    • Mándy Iván: Legenda az árusok teréről (1973)
    • Zdenek Sverák: A három autó (1973)
    • Anton Pavlovics Csehov: Színészhistóriák (1974)
    • Albert Gábor: Orsi meg a nyuszioroszlán (1975)
    • Szakonyi Károly: Portások (1975)
    • Urbán Gyula: Röffencs, az irigy perselymalac (1975)
    • Vihar Béla: A kék tündér hídja (1975)
    • Forgács István: Papírhold (1976)
    • Mándy Iván: Játék a téren (1977)
    • Saunders, James: Bezzeg régen más volt ez a játék (1977)
    • Giles Cooper: Kapdelcica (1978)
    • Saint-Exupéry: A kis herceg (1981)

    Díjai, elismerései

    szerkesztés

    Publikációi

    szerkesztés

    Emlékezete

    szerkesztés
    • Bilicsi Tivadar portréfilm, MTV 1986. R: Fekete Katalin.
    • „Mulattattam, de magam is mulattam” – Bilicsi Tivadar „víg” színháza, kiállítás a Miskolci Nemzeti Színházban, a Színháztörténeti és Színészmúzeumban
    • Születése 100. évfordulóján, 2001-ben családja díjat alapított. Ebből az alkalomból a MOM-ban kiállítást és emlékműsort szerveztek BILLENIUM címmel. Azóta minden évben, azonos helyszínen és időpontban kerületi rendezvény "Hegyvidéki Ősz" keretében adják át a Bilicsi-díjat.
    • Emléktábla őrizte nevét a család nevezetes rezidenciája, a XII. kerületi Csaba utcai villa falán is. A ház tatarozása után azonban már nem kerülhetett vissza eredeti helyére.
    1. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
    2. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    3. Születése bejegyezve a Budapest II. kerületi polgári anyakönyv 2534/1901. folyószáma alatt.
    4. Bilicsi Tivadar, a családteremtő művész küzdelmei (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
    5. [1]
    6. 2010. szeptember 20-i lekérdezés
    7. 1943-ban készült, akkor betiltották, a bemutatója 1947 januárjában volt.

    További információk

    szerkesztés