Rettegett Iván (film)

Eisentein kétrészes filmje
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 6.

A Rettegett Iván (eredeti cím: Иван Грозный) Eisenstein kétrészes, de három részesre tervezett, tulajdonképpen befejezetlen filmje, ugyanis a második rész hivatalos, elmarasztaló elfogadása (betiltása) után infarktus kapott, amibe belehalt a tervezett harmadik rész leforgatása előtt.[1] IV. (Rettegett) Iván megformálásában sokan Sztálint ismerték fel, feltehetően maga a szovjet diktátor is. Bár ez valószínűsíthető, a film ugyanakkor sokkal több ennél. Egyfelől ábrázolja az uralkodó tébolyba forduló rettegését, másfelől viszont a birodalom sikeres megteremtéséről is szól.

Rettegett Iván I-II.
(Иван Грозный)
1945-ös szovjet film in two parts

RendezőSzergej Eisenstein
Műfajtörténelmi film
ForgatókönyvíróSzergej Eisenstein
FőszerepbenNyikolaj Cserkaszov
Ljudmila Celikovszkaja
Mihail Zsarov
ZeneSzergej Prokofjev
OperatőrEduard Tissze, Andrej Moszkvin
Gyártás
GyártóMoszfilm
OrszágSzovjetunió
Nyelvorosz
JátékidőI. rész: 99 perc
II. rész: 88 perc
Forgalmazás
ForgalmazóMoszfilm Stúdió
Bemutató1945 (I. rész)
1958 (II. rész)
Korhatár12 III. kategória (NFT/23089/2015)
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Rettegett Iván I-II. témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Eisenstein filmjét az operák dramaturgiáját követve komponálta meg. Mindenestül támaszkodott a műfaj hagyományos teatralitására és Prokofjev konzseniális filmzenéjére. A beállításokhoz rajzokat készített, melyek a díszleteket, a fényeket és árnyékokat is ábrázolják.

A második rész forgatása idején jelent meg a színes filmtechnika. A film utolsó negyede ezért már színes lehetett, de a rendező eleve nem színhű ábrázolásra törekedett, hanem a jelenetek hangulatát fokozó színeket (szűrőket) alkalmazott. Ezzel utat mutatott a – később szaknevet kapott – színdramatugiához is.

„Vannak filmek, amelyek határtalanul messze állnak a közvetlen megfigyelés elveitől. Eizenstein Rettegett Ivánja ilyen. Nem csupán hieroglifa már önmagában is, hanem egészében is hieroglifákból áll, nagyokból és kicsikből meg még kisebbekből. Mindazonáltal ennek a filmnek hihetetlenül erőteljes a zenei-ritmikus szerkezete. A jelenetrészek váltogatása, a plánváltások, a kép és a hang kombinációja - mindez olyan finoman van kidolgozva, olyan szigorúan, olyan törvényszerűen, ahogyan csak a zene építkezik.”

Andrej Tarkovszkij

További információk

szerkesztés
  1. Nyikolaj Cserkaszov, az Iván cárt alakító színészóriás mesélte, hogy a Rettegett Iván forgatása közben figyelmeztették: „Szergej Mihajlovics, mit akar? 1200 bojár megölve, Iván rettenetes! Minek vezekel így?” Mire Eizenstein, a művész megszállottságával rávágta: „Sztálin többet is megölt és nem vezekel. Hadd lássa csak, lehet, hogy ő is vezekelni fog.” – Geréb Anna; Filmkultúra