Rettegett Iván (film)
A Rettegett Iván (eredeti cím: Иван Грозный) Eisenstein kétrészes, de három részesre tervezett, tulajdonképpen befejezetlen filmje, ugyanis a második rész hivatalos, elmarasztaló elfogadása (betiltása) után infarktus kapott, amibe belehalt a tervezett harmadik rész leforgatása előtt.[1] IV. (Rettegett) Iván megformálásában sokan Sztálint ismerték fel, feltehetően maga a szovjet diktátor is. Bár ez valószínűsíthető, a film ugyanakkor sokkal több ennél. Egyfelől ábrázolja az uralkodó tébolyba forduló rettegését, másfelől viszont a birodalom sikeres megteremtéséről is szól.
Rettegett Iván I-II. (Иван Грозный) | |
1945-ös szovjet film in two parts | |
Rendező | Szergej Eisenstein |
Műfaj | történelmi film |
Forgatókönyvíró | Szergej Eisenstein |
Főszerepben | Nyikolaj Cserkaszov Ljudmila Celikovszkaja Mihail Zsarov |
Zene | Szergej Prokofjev |
Operatőr | Eduard Tissze, Andrej Moszkvin |
Gyártás | |
Gyártó | Moszfilm |
Ország | Szovjetunió |
Nyelv | orosz |
Játékidő | I. rész: 99 perc II. rész: 88 perc |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Moszfilm Stúdió |
Bemutató | 1945 (I. rész) 1958 (II. rész) |
Korhatár | III. kategória (NFT/23089/2015) |
További információk | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rettegett Iván I-II. témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eisenstein filmjét az operák dramaturgiáját követve komponálta meg. Mindenestül támaszkodott a műfaj hagyományos teatralitására és Prokofjev konzseniális filmzenéjére. A beállításokhoz rajzokat készített, melyek a díszleteket, a fényeket és árnyékokat is ábrázolják.
A második rész forgatása idején jelent meg a színes filmtechnika. A film utolsó negyede ezért már színes lehetett, de a rendező eleve nem színhű ábrázolásra törekedett, hanem a jelenetek hangulatát fokozó színeket (szűrőket) alkalmazott. Ezzel utat mutatott a – később szaknevet kapott – színdramatugiához is.
„Vannak filmek, amelyek határtalanul messze állnak a közvetlen megfigyelés elveitől. Eizenstein Rettegett Ivánja ilyen. Nem csupán hieroglifa már önmagában is, hanem egészében is hieroglifákból áll, nagyokból és kicsikből meg még kisebbekből. Mindazonáltal ennek a filmnek hihetetlenül erőteljes a zenei-ritmikus szerkezete. A jelenetrészek váltogatása, a plánváltások, a kép és a hang kombinációja - mindez olyan finoman van kidolgozva, olyan szigorúan, olyan törvényszerűen, ahogyan csak a zene építkezik.”
További információk
szerkesztés- Rettegett Iván a PORT.hu-n (magyarul)
- Rettegett Iván az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Rettegett Iván a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Rettegett Iván a Box Office Mojón (angolul)
- Ivan the Terrible Archiválva 2016. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Nyikolaj Cserkaszov, az Iván cárt alakító színészóriás mesélte, hogy a Rettegett Iván forgatása közben figyelmeztették: „Szergej Mihajlovics, mit akar? 1200 bojár megölve, Iván rettenetes! Minek vezekel így?” Mire Eizenstein, a művész megszállottságával rávágta: „Sztálin többet is megölt és nem vezekel. Hadd lássa csak, lehet, hogy ő is vezekelni fog.” – Geréb Anna; Filmkultúra