Rettegett Iván (film)

Eisentein kétrészes filmje

A Rettegett Iván Eisenstein kétrészes, de három részesre tervezett, tulajdonképpen befejezetlen filmje, ugyanis a második rész hivatalos, elmarasztaló elfogadása (betiltása) után infarktus kapott, amibe belehalt a tervezett harmadik rész leforgatása előtt.[1] IV. (Rettegett) Iván megformálásában sokan Sztálint ismerték fel, feltehetően maga a szovjet diktátor is. Bár ez valószínűsíthető, a film ugyanakkor sokkal több ennél. Egyfelől ábrázolja az uralkodó tébolyba forduló rettegését, másfelől viszont a birodalom sikeres megteremtéséről is szól.

Rettegett Iván I-II.
(Иван Грозный)
1944-es szovjet film

Rettegett Iván.jpg
Rendező Szergej Eisenstein
Producer Moszfilm Stúdió
Műfaj történelmi film
Forgatókönyvíró Szergej Eisenstein
Főszerepben Nyikolaj Cserkaszov
Ljudmila Celikovszkaja
Mihail Zsarov
Zene Szergej Prokofjev
Operatőr Eduard Tissze, Andrej Moszkvin
Gyártás
Gyártó Moszfilm
OrszágSzovjetunió
Nyelv orosz
Játékidő I. rész: 99 perc
II. rész: 88 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Moszfilm Stúdió
Bemutató1945 (I. rész)
1958 (II. rész)
Korhatár12 III. kategória (NFT/23089/2015)
További információk

Eisenstein filmjét az operák dramaturgiáját követve komponálta meg. Mindenestül támaszkodott a műfaj hagyományos teatralitására és Prokofjev konzseniális filmzenéjére. A beállításokhoz rajzokat készített, melyek a díszleteket, a fényeket és árnyékokat is ábrázolják.

A második rész forgatása idején jelent meg a színes filmtechnika. A film utolsó negyede ezért már színes lehetett, de a rendező eleve nem színhű ábrázolásra törekedett, hanem a jelenetek hangulatát fokozó színeket (szűrőket) alkalmazott. Ezzel utat mutatott a – később szaknevet kapott – színdramatugiához is.

„Vannak filmek, amelyek határtalanul messze állnak a közvetlen megfigyelés elveitől. Eizenstein Rettegett Ivánja ilyen. Nem csupán hieroglifa már önmagában is, hanem egészében is hieroglifákból áll, nagyokból és kicsikből meg még kisebbekből. Mindazonáltal ennek a filmnek hihetetlenül erőteljes a zenei-ritmikus szerkezete. A jelenetrészek váltogatása, a plánváltások, a kép és a hang kombinációja - mindez olyan finoman van kidolgozva, olyan szigorúan, olyan törvényszerűen, ahogyan csak a zene építkezik.”

Andrej Tarkovszkij

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Nyikolaj Cserkaszov, az Iván cárt alakító színészóriás mesélte, hogy a Rettegett Iván forgatása közben figyelmeztették: „Szergej Mihajlovics, mit akar? 1200 bojár megölve, Iván rettenetes! Minek vezekel így?” Mire Eizenstein, a művész megszállottságával rávágta: „Sztálin többet is megölt és nem vezekel. Hadd lássa csak, lehet, hogy ő is vezekelni fog.” – Geréb Anna; Filmkultúra