Főmenü megnyitása

Góth Sándorné Kertész Ella, született: Kertész Gabriella, névváltozatok: B. Kertész Ella, G. Kertész Ella (Budapest, 1879. február 12. – Budapest, Erzsébetváros, 1936. június 24.)[1] magyar színésznő.

Kertész Ella
Góthné Kertész Ella.jpg
Életrajzi adatok
Született 1879. február 12.
Budapest
Elhunyt 1936. június 24. (57 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Beck Vilmos (1902-1903)
Góth Sándor (1904-1936)
Pályafutása
Aktív évek 18971936

Kertész Ella az IMDb-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Kertész Ella témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
Kertész Ella Oscar Wilde: Salome című tragédiájának címszerepében
 
Kertész Ella és Góth Sándor sírja. Ligeti Miklós munkája.

Kertész Bernát és Langsfeld Emma leányaként született. A Színművészeti Akadémiát 1897-ben végezte el, ahol harmadéves növendék korában 200 forintos ösztöndíjat kapott. A Nemzeti Színház szerződtette azután, hogy az akadémia vizsgáján, a Nők iskolájában, óriási sikert aratott; itt 1898-ig játszott. 1898. június 18-án Budapesten, a Terézvárosban férjhez ment Beck Vilmoshoz, az Operaház művészéhez,[2] majd visszavonult. 1904-ben elváltak.[3] 1904. március 15-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Góth Sándorral. Az egyik tanú Faludi Gábor volt.[4]

1903-ban szerződött át a Vígszínházhoz, ahol január 8-án debütált, a Loute c. vígjáték címszerepében. A Pesti Hirlap január 9-iki számában emígy emlékezett meg róla: »A bemutatók és más hasonló társadalmi reuniók állandó törzsközönségének, az u. n. tout Budapestnek jelenlétében ma este egy fiatal úrhölgy művésznővé avattatott föl. Előadás kezdetén még csak afféle tehetséges dilettáns volt, de első jelenései után a nyílt színen fölhangzó tapsvihar a közönség részéről is szankcionálta azt az eddig csak néhány beavatott által előlegezett véleményt, hogy a bemutatkozó fiatal úrhölgy B. Kertész Ella[5] művésznő és pedig a javából való.« Első igazi nagy sikerét egy év múlva érte el Hennequin és Bilhaud Boldogság c. vígjátékában, majd 1906. január 31-én a Baccarat-ban (Helén) óriási sikerével az ország első színésznői közé emelkedett. 1907. január 12-én ismét fokozta sikerei számát a Tolvaj c. drámában. Később komikai szerepeket is vállalt.

1910/1911-ben a Magyar Színház, majd ismét a Vígszínház, 1921–22-ben a Renaissance Színház tagja, 1924-től 1936-ig ismét a Vígszínház művésznője volt. 1920-ban, 1927–28-ban, 1930–1932 között, 1934-ben a Magyar Színházban, 1930-ban és 1932-ben a Belvárosi Színházban, 1936-ban a Pesti Színházban is fellépett.

Játéka a vígszínházi természetességgel a modern színjátszás elemeit ötvözte. Kezdetben szerelmes lányokat, fiatalasszonyokat, később jellemszerepeket alakított. Kiváló stílusérzékkel ábrázolta a komikum minden fajtáját. Gyakran volt férje a partnere. Férjével együtt színészneveléssel is foglalkozott. Német, francia, angol és olasz nyelven beszélt.[6]

FilmszerepeSzerkesztés

  • Címzett ismeretlen (1935)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 622/1936. folyószáma alatt.
  2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 547/1898. folyószáma alatt.
  3. A magyar királyi Curia 1904. évi febr. 18. napján 890/1904. polg. sz. a. kelt ítélete.
  4. A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 100/1904. folyószám alatt.
  5. Itt még első férje, Beck Vilmos után B. Kertész Ella néven szerepelt.
  6. Színházi Élet - 1923/43. szám, 44. old.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 240 o., ill. ; (* 1885)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Színház az egész!... Játékos színháztörténeti kaleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005.