Főmenü megnyitása

Somogyvári Rudolf, születési nevén Skoda Rezső (Budapest, 1916. november 30.Budapest, 1976. szeptember 27.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész.

Somogyvári Rudolf
Somogyvári Rudolf 1939-ben
Somogyvári Rudolf 1939-ben
Életrajzi adatok
Születési név Skoda Rezső
Született 1916. november 30.[1]
Budapest
Elhunyt 1976. szeptember 27. (59 évesen)[2]
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Parragh Éva (h. 1949–?)
Mária (1941) (h. 1962–1976)
Gyermekei Somogyvári Péter (1956)
Somogyvári Krisztina (1964)
Pályafutása
Aktív évek 19371976
Díjai
Jászai Mari-díj1956, 1968
További díjakAjtay Andor-emlékdíj (1976)

az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyvári Rudolf témájú médiaállományokat.
A bűvészinas. Belvárosi Színház, 1938. Somogyvári Rudolf, Turay Ida, Hevesi Sándor (a szerző), Szilassy László a bemutató után

ÉletútSzerkesztés

Édesapja Skoda Rudolf (1881–1955) katonatiszt, édesanyja Ott Terézia (1888–1969) volt. Nagyapja Skoda Ferenc császári és királyi tábornok volt. Két testvére volt: Egon és Mariann. Már gyermekkorában jól rajzolt, festőművésznek készült. Gimnáziumi évei során rendszeresen sportolt.

„Sokat sportoltam. Eveztem, úsztam, sőt az ökölvívást addig folytattam, amíg egy napon a felismerhetetlenségig összeverve, édesanyám alig ismert meg.”

1937-ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző iskoláját, ezután vette fel a Somogyvári Rudolf nevet. 1938-1940 között a Magyar Színház tagja volt.

Első jelentősebb szerepét Zilahy Lajos A szűz és a gödölye darabjában kapta. Miskolcon játszották az ősbemutatót, ahol Somogyvári hamar népszerű lett, a budapesti premier alkalmával pedig már városszerte ünnepelték. Mindig elegáns megjelenése hamar meghódította a nézőket.

19401942 között vidéki színházak tagja volt. 1942-től rövid ideig az Andrássy úti színházban játszott, ám közben behívták katonának. 1945-ben hadifogságba esett.

Baskíriába vitték, onnan a kijevi nagytábor lakója lett, „a napsütötte Szovjetunióban, ahogy később maga mesélte. A lágerban tábori színjátszó kört alakított, amelynek vezetője, „díszlet- és jelmeztervezője” lett. „Isten küldte Őt közénk”, mondták volt fogolytársai, hogy a szenvedések idejére életet vigyen a táborlakóknak.

1949-től a Vidám, az Úttörő, és a Petőfi színházak tagja volt. 19561960 között az 1956-os hozzáállásáért száműzták a budapesti színházakból.

A Szolnoki Szigligeti Színházba helyezték, a „színészek büntetőszázadába”, ráadásul rokonságba keverték Somogyváry Gyula íróval, akit az akkori kultúrpolitika szélsőjobboldalinak tartott, emiatt is meghurcolták. Legjobb barátja a szintén szolnoki „száműzetésben” élő Mensáros László volt.

19631969 között a Thália Színház tagja volt. 19691976 között a Vígszínház tagja lett.

 
Somogyvári Rudolf sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-31.

Markáns hangszíne révén keresett szinkronszínész volt. A Magyar Televízióban 1968-ban bemutatott Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című német tévésorozat eredeti szinkronváltozatában Villa ezredes, állambiztonsági főnök (Friedrich Joloff) az ő hangján szólalt meg.[3]

1976 nyarán Somogyvári Rudolf megbetegedett, kórházba került. Az orvosok csontszarkóma betegséget állapítottak meg nála.[4] Műtétek sora sem tudta megmenteni, szeptember végén eltávozott az élők világából. Halálát követően jelent meg az LGT-nek az ő emléke előtt tisztelgő Elkésett dal (S. R. emlékére) című dala, amely a Mindenki másképp csinálja című lemezen látott napvilágot, és Presser Gábor Szent István körút 14. című musicaljében is helyet kapott.

Kétszer nősült, két gyermeke született: Krisztina és Péter.

Gyermekkori vágyát csak részben valósíthatta meg: magának rajzolt. Rajzolt a próbák alatt, a büfében, színképeket tervezett, melyeknek eddig csak elenyésző hányada láthatott napvilágot.

Csak a színpadon érezte jól magát.

„Lemegy a függöny, és az ember mehet vissza az életbe félni.”

Főbb szerepeiSzerkesztés

SzínházSzerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 103, ugyanitt százharminchárom fényképfelvétel őrzi emlékét.[Mj. 1]

  • Babel: Alkony (Benya Krik)
  • Babel: Mária (Dimsic)
  • Bahr: Joséphine (a fiatal Napoleon)
  • Csurka I.: Eredeti helyszín (Böröcker)
  • Frisch: Andorra (tanító)
  • Goethe: Tasso (Antonio)
  • Gorkij: Barbárok (Ciganov)
  • Gyurkovics T.: Az öreg (Kelemen)
  • Gyurkovics T.: Nagyvizit (Cziegler)
  • V. Hugo: Ruy Blas (címszerep)
  • Jókai: A kőszívű ember fiai (Baradlay Jenő)
  • Maugham: Színház (igazgató)
  • Molnár F.: Játék a kastélyban (Almády)
  • Móricz Zs.: Csibe (gróf)
  • Mrożek: Károly (nagypapa)
  • Mrożek: Nyílt tengeren (hajótörött)
  • O'Neill: Eljő a jeges (Cecil Lewis)
  • Örkény I.: Tóték (őrnagy)
  • Petőfi: Tigris és hiéna (II. Béla)
  • Rostand: A sasfiók (címszerep)
  • Sartre: Az ördög és a jóisten (Heinrich)
  • Schiller: Don Carlos (címszerep)
  • Shakespeare: II. Richárd (címszerep)
  • Shakespeare: Hamlet (címszerep)
  • Shakespeare: Antonius és Cleopatra (Agrippa)
  • Tolsztoj: Kreutzer szonáta (Pozdvicsev)
  • Zilahy Lajos: A szűz és a gödölye (Sándorka)

FilmSzerkesztés

RajzfilmSzerkesztés

KitüntetéseiSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. 2017. július 24-i lekérdezés.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés