Somogyvári Rudolf

Somogyvári Rudolf, születési nevén: Skoda Rezső (Budapest, 1916. november 30. – Budapest, 1976. szeptember 27.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész.

Somogyvári Rudolf
1965-ben, Shakespeare II. Richárd című drámájának címszerepében
Született	Skoda Rezső 1916. november 30. Budapest
Elhunyt	1976. szeptember 27. (59 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Parragh Éva (h. 1949–?) Mária (1941) (h. 1962–1976)
Gyermekei	két gyermek: Somogyvári Péter (1956) Somogyvári Krisztina (1964)
Foglalkozása	színész televíziós színész
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1956) Jászai Mari-díj (1968) Ajtay Andor-emlékdíj (1976)
Halál oka	csontdaganat
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-31)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1937–1976
Tevékenység	színész
Díjai
Jászai Mari-díj
1956, 1968
További díjak
Ajtay Andor-emlékdíj (1976)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyvári Rudolf témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A bűvészinas. Belvárosi Színház, 1938. Somogyvári Rudolf, Turay Ida, Hevesi Sándor (a szerző), Szilassy László a bemutató után

Életpályája

Édesapja Skoda Rudolf (1881–1955) katonatiszt, édesanyja Ott Terézia (1888–1969). Nagyapja Skoda Ferenc császári és királyi tábornok. Két testvére volt: Egon és Mariann. Már gyermekkorában jól rajzolt, festőművésznek készült. Gimnáziumi évei során rendszeresen sportolt.

Sokat sportoltam. Eveztem, úsztam, sőt az ökölvívást addig folytattam, amíg egy napon a felismerhetetlenségig összeverve, édesanyám alig ismert meg.

1937-ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző iskoláját, ezután vette fel a Somogyvári Rudolf nevet. 1938–1940 között a Magyar Színház tagja volt. Első jelentősebb szerepét Zilahy Lajos A szűz és a gödölye című darabjában kapta. Miskolcon játszották az ősbemutatót, ahol Somogyvári hamar népszerű lett, a budapesti premier alkalmával pedig már városszerte ünnepelték. Mindig elegáns megjelenése hamar meghódította a nézőket. 1940–1942 között vidéki színházak tagja volt.

1942-től rövid ideig az Andrássy úti Színházban játszott, közben behívták katonának. 1945-ben hadifogságba esett. Baskíriába vitték, onnan a kijevi nagytábor lakója lett, „a napsütötte Szovjetunióban”, ahogy később maga mesélte. A lágerben tábori színjátszó kört alakított, amelynek vezetője, „díszlet- és jelmeztervezője” lett. „Isten küldte Őt közénk”, mondták volt fogolytársai, hogy a szenvedések idejére életet vigyen a táborlakóknak.

1949-től a Vidám, az Úttörő és a Petőfi színházak tagja volt. 1956–1960 között az 1956-os hozzáállásáért száműzték a budapesti színházakból. A Szolnoki Szigligeti Színházba helyezték, a „színészek büntetőszázadába”, ráadásul rokonságba keverték Somogyváry Gyula íróval, akit az akkori kultúrpolitika szélsőjobboldalinak tartott, emiatt is meghurcolták. Legjobb barátja a szintén szolnoki „száműzetésben” élő Mensáros László volt. 1963–1969 között a Thália Színház tagja, majd 1969–1976 között a Vígszínház tagja lett.

Somogyvári Rudolf sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-31.

Markáns hangszíne révén keresett szinkronszínész volt. A Magyar Televízióban 1968-ban bemutatott Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című német tévésorozat eredeti szinkronváltozatában Villa ezredes, állambiztonsági főnök (Friedrich Joloff) az ő hangján szólalt meg.

1976 nyarán megbetegedett, kórházba került. Az orvosok csontszarkóma betegséget állapítottak meg nála. Műtétek sora sem tudta megmenteni, szeptember végén eltávozott az élők világából. Halálát követően jelent meg az LGT-nek az emléke előtt tisztelgő Elkésett dal (S. R. emlékére) című dala, amely a Zene – Mindenki másképp csinálja című lemezen jelent meg, és Presser Gábor Szent István körút 14. című musicaljében is helyet kapott.

Magánélete

Kétszer nősült, két gyermeke született: Krisztina és Péter.

Gyermekkori vágyát csak részben valósíthatta meg: magának rajzolt. Rajzolt a próbák alatt, a büfében, színképeket tervezett, melyeknek eddig csak elenyésző hányada láthatott napvilágot. Csak a színpadon érezte jól magát.

Lemegy a függöny, és az ember mehet vissza az életbe félni.

Főbb szerepei

Színház

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 103, ugyanitt százharminchárom fényképfelvétel őrzi emlékét.

• Babel: Alkony (Benya Krik)
• Babel: Mária (Dimsic)
• Bahr: Joséphine (a fiatal Napoleon)
• Csurka István: Eredeti helyszín (Böröcker)
• Frisch: Andorra (tanító)
• Goethe: Tasso (Antonio)
• Gorkij: Barbárok (Ciganov)
• Gyurkovics Tibor: Az öreg (Kelemen)
• Gyurkovics Tibor: Nagyvizit (Cziegler)
• Victor Hugo: Ruy Blas (címszerep)
• Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (Baradlay Jenő)
• Maugham: Színház (igazgató)
• Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (Almády)
• Móricz Zsigmond: Csibe (gróf)
• Mrożek: Károly (nagypapa)
• Mrożek: Nyílt tengeren (hajótörött)
• O’Neill: Eljő a jeges (Cecil Lewis)
• Örkény István: Tóték (őrnagy)
• Petőfi Sándor: Tigris és hiéna (II. Béla)
• Rostand: A sasfiók (címszerep)
• Sartre: Az ördög és a jóisten (Heinrich)
• Schiller: Don Carlos (címszerep)
• Shakespeare: II. Richárd (címszerep)
• Shakespeare: Hamlet (címszerep)
• Shakespeare: Antonius és Cleopatra (Agrippa)
• Tolsztoj: Kreutzer szonáta (Pozdvicsev)
• Zilahy Lajos: A szűz és a gödölye (Sándorka)

Film

• A kőszívű ember fiai (1937)
• Két fogoly (1937)
• Viki (1937)
• Pénz áll a házhoz (1939)
• Lelki klinika (1941)
• A harag napja (1953)
• Föltámadott a tenger (1953)
• Rákóczi hadnagya (1953)
• Fel a fejjel (1954)
• Budapesti tavasz (1955)
• Gázolás (1955)
• Különös ismertetőjel (1955)
• A csodacsatár (1956)
• Hannibál tanár úr (1956)
• Szakadék (1956)
• Csigalépcső (1957)
• Sorompó (1959)
• Fény a redőny mögött (1964)
• A kőszívű ember fiai (1964)
• Szegénylegények (1965)
• Fiúk a térről (1967)
• Egy szerelem három éjszakája (1967)
• Sellő a pecsétgyűrűn (1967)
• Ninocska, avagy azok az átkozott férfiak (1967) –Trubnyikov/házigazda
• Egri csillagok (1968) – Hegedűs István
• Holdudvar (1969)
• Történelmi magánügyek (1969)
• Az ember tragédiája (1969)
• Őrjárat az égen (1970)
• Mérsékelt égöv (1970)
• Üvegkalitka (1970)
• Egy óra múlva itt vagyok… (1971)
• Széchenyi meggyilkoltatása (1971)
• Villa a Lidon (1971)
• Fuss, hogy utolérjenek! (1972)
• Bob herceg (1972) – Lancaster kapitány
• A magyar ugaron (1972)
• Emberrablás magyar módra (1972)
• Pirx kalandjai (1972)
• Sólyom a sasfészekben (1973)
• Csínom Palkó (1973)
• Gőzfürdő (1973)
• Szeptember végén (1973)
• Lyuk az életrajzon (1973)
• ...és mégis mozog a Föld (1973)
• Zrínyi (1973)
• III. Béla (1974)
• Gulliver a törpék országában (1974)
• Pokol - Inferno (1974)
• Bach Arnstadtban (1975)
• Őszi versenyek (1975)
• Gilgames (1975)
• Felelet (1975)
• Csontváry (1975)
• Kopjások (1975)
• Vállald önmagadat (1975)
• Kántor (1976)
• Köznapi legenda (1976) -Ügyész hangja
• Fekete gyémántok (1976) – Sondershein báró, a tőzsdekirály
• Volt egyszer egy színház (1976)
• A zöld köves gyűrű (1976)

Rajzfilm

• MZ/X hangja (Mézga család, 1968–1969)

Szinkronszerepei

• Krisztina királynő (1933) – X. Károly Gusztáv király hangja
• Van, aki forrón szereti (1970) – Spats Colombo magyar hangja

Hangjáték, Rádió

• Vera Ketlinszkaja: Az ifjú város (1949)
• Dékány András: A verbunkos cigány (1950)
• Erskine Caldwell: Embervadászat (1950)
• Móricz Zsigmond: Rokonok (1950)
• Sinclair Lewis: Dr. Arrowsmith (1954)
• Kovács János: Heine - emlékezés a költőre (1956)
• Gerelyes Endre: Vesd le még a bőröd is (1964)
• William Shakespeare: II.Richárd (1964)
• Wlodzimierz Odojewski: Táncóra (1964)
• Bertold Brecht: Dobszó az éjszakában (1965)
• Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
• Mándy Iván: Rajzold fel Kávés Katicát! (1965)
• Lope de Vega: Hej Madrid, Madrid! (1966)
• Janusz Krasinski: Sztriptíz (1967)
• Mihail Solohov: Csendes Don (1967)
• Vészi Endre: Passzív állomány (1967)
• Dygat, Stanislaw: A Bodeni tó (1968)
• Gergely Sándor: Vitézek és hősök (1968)
• Kozmac-Mejak: Tantadruj (1968)
• Somerset Maugham: Mr. Mindentudó (1968)
• Bodelsen, Anders: Előléptetés (1969)
• F. Rácz Kálmán: Narancs az ágyon (1969)
• Jókai Mór: Erdély aranykora (1969)
• Hilda Lawrence: Sárga kesztyűk (1970)
• Homérosz: Odüsszeia (1970)
• Hubay Miklós: Magnificat (1970)
• Alexandre Dumas: A három testőr (1971)
• Somogyi Tóth Sándor: Tigris vagy birka (1971)
• Sőtér István: Eötvös József élete és művészete (1971)
• Indro Montanelli: Della Rovere tábornok (1972)
• Takács Tibor: Erdély köpönyegében (1972)
• Alfred Döblin: Berlin-Alexanderplatz (1973)
• Hegedűs Géza: A szépséges Meluzina (1973)
• Henry Kane: Peter Chambers egy napja (1973)
• Karinthy Frigyes: E korban, melynek mérlege hamis (1973)
• Verne, Jules: Várkastély a Kárpátokban (1973)
• Karinthy Frigyes: Hannibál és társai (1974)
• Victor Hugo: 1793 (1974)
• Jókai Mór: Az új földesúr (1975)
• Kopányi György: Mindenki tűzoltó (1975)
• Eduard Fiker: A halott nem azonos (1976)
• Raszkolnyikov - Jelenetek Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéből (1976)

Kitüntetései

• Jászai Mari-díj (1956, 1968)
• Ajtay Andor-emlékdíj (1976)

További információk

• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. július 15.)
• Somogyvári Rudolf a PORT.hu-n (magyarul)
• Somogyvári Rudolf az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Somogyvári Rudolf az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Kővári Orsolya: Somogyvári Rudolf. szinhaz.hu. [2004. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 25.)
• Színészkönyvtár
• Vígszínház.hu