Somogyvári Rudolf
Somogyvári Rudolf, születési nevén Skoda Rezső (Budapest, 1916. november 30. – Budapest, 1976. szeptember 27.) kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész.
Somogyvári Rudolf | |
![]() | |
Somogyvári Rudolf 1939-ben | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Skoda Rezső |
Született |
1916. november 30.[1] Budapest[2] |
Elhunyt |
1976. szeptember 27. (59 évesen)[3] Budapest[2] |
Sírhely | Farkasréti temető |
Házastársa |
Parragh Éva (h. 1949–?) Mária (1941) (h. 1962–1976) |
Gyermekei |
Somogyvári Péter (1956) Somogyvári Krisztina (1964) |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1937–1976 |
Díjai | |
Jászai Mari-díj | 1956, 1968 |
További díjak | Ajtay Andor-emlékdíj (1976) |
IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyvári Rudolf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |

ÉletútSzerkesztés
Édesapja Skoda Rudolf (1881–1955) katonatiszt, édesanyja Ott Terézia (1888–1969) volt. Nagyapja Skoda Ferenc császári és királyi tábornok volt. Két testvére volt: Egon és Mariann. Már gyermekkorában jól rajzolt, festőművésznek készült. Gimnáziumi évei során rendszeresen sportolt.
„Sokat sportoltam. Eveztem, úsztam, sőt az ökölvívást addig folytattam, amíg egy napon a felismerhetetlenségig összeverve, édesanyám alig ismert meg.”
1937-ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző iskoláját, ezután vette fel a Somogyvári Rudolf nevet. 1938-1940 között a Magyar Színház tagja volt.
Első jelentősebb szerepét Zilahy Lajos A szűz és a gödölye darabjában kapta. Miskolcon játszották az ősbemutatót, ahol Somogyvári hamar népszerű lett, a budapesti premier alkalmával pedig már városszerte ünnepelték. Mindig elegáns megjelenése hamar meghódította a nézőket.
1940–1942 között vidéki színházak tagja volt. 1942-től rövid ideig az Andrássy úti színházban játszott, ám közben behívták katonának. 1945-ben hadifogságba esett.
Baskíriába vitték, onnan a kijevi nagytábor lakója lett, „a napsütötte Szovjetunióban”, ahogy később maga mesélte. A lágerban tábori színjátszó kört alakított, amelynek vezetője, „díszlet- és jelmeztervezője” lett. „Isten küldte Őt közénk”, mondták volt fogolytársai, hogy a szenvedések idejére életet vigyen a táborlakóknak.
1949-től a Vidám, az Úttörő, és a Petőfi színházak tagja volt. 1956–1960 között az 1956-os hozzáállásáért száműzték a budapesti színházakból.
A Szolnoki Szigligeti Színházba helyezték, a „színészek büntetőszázadába”, ráadásul rokonságba keverték Somogyváry Gyula íróval, akit az akkori kultúrpolitika szélsőjobboldalinak tartott, emiatt is meghurcolták. Legjobb barátja a szintén szolnoki „száműzetésben” élő Mensáros László volt.
1963–1969 között a Thália Színház tagja volt. 1969–1976 között a Vígszínház tagja lett.
Markáns hangszíne révén keresett szinkronszínész volt. A Magyar Televízióban 1968-ban bemutatott Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című német tévésorozat eredeti szinkronváltozatában Villa ezredes, állambiztonsági főnök (Friedrich Joloff) az ő hangján szólalt meg.[4]
1976 nyarán Somogyvári Rudolf megbetegedett, kórházba került. Az orvosok csontszarkóma betegséget állapítottak meg nála.[5] Műtétek sora sem tudta megmenteni, szeptember végén eltávozott az élők világából. Halálát követően jelent meg az LGT-nek az ő emléke előtt tisztelgő Elkésett dal (S. R. emlékére) című dala, amely a Zene – Mindenki másképp csinálja című lemezen látott napvilágot, és Presser Gábor Szent István körút 14. című musicaljében is helyet kapott.
Kétszer nősült, két gyermeke született: Krisztina és Péter.
Gyermekkori vágyát csak részben valósíthatta meg: magának rajzolt. Rajzolt a próbák alatt, a büfében, színképeket tervezett, melyeknek eddig csak elenyésző hányada láthatott napvilágot.
Csak a színpadon érezte jól magát.
„Lemegy a függöny, és az ember mehet vissza az életbe félni.”
Főbb szerepeiSzerkesztés
SzínházSzerkesztés
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 103, ugyanitt százharminchárom fényképfelvétel őrzi emlékét.[Mj. 1]
- Babel: Alkony (Benya Krik)
- Babel: Mária (Dimsic)
- Bahr: Joséphine (a fiatal Napoleon)
- Csurka I.: Eredeti helyszín (Böröcker)
- Frisch: Andorra (tanító)
- Goethe: Tasso (Antonio)
- Gorkij: Barbárok (Ciganov)
- Gyurkovics T.: Az öreg (Kelemen)
- Gyurkovics T.: Nagyvizit (Cziegler)
- V. Hugo: Ruy Blas (címszerep)
- Jókai: A kőszívű ember fiai (Baradlay Jenő)
- Maugham: Színház (igazgató)
- Molnár F.: Játék a kastélyban (Almády)
- Móricz Zs.: Csibe (gróf)
- Mrożek: Károly (nagypapa)
- Mrożek: Nyílt tengeren (hajótörött)
- O'Neill: Eljő a jeges (Cecil Lewis)
- Örkény I.: Tóték (őrnagy)
- Petőfi: Tigris és hiéna (II. Béla)
- Rostand: A sasfiók (címszerep)
- Sartre: Az ördög és a jóisten (Heinrich)
- Schiller: Don Carlos (címszerep)
- Shakespeare: II. Richárd (címszerep)
- Shakespeare: Hamlet (címszerep)
- Shakespeare: Antonius és Cleopatra (Agrippa)
- Tolsztoj: Kreutzer szonáta (Pozdvicsev)
- Zilahy Lajos: A szűz és a gödölye (Sándorka)
FilmSzerkesztés
- A kőszívű ember fiai (1937)
- Két fogoly (1937)
- Viki (1937)
- Pénz áll a házhoz (1939)
- Lelki klinika (1941)
- A harag napja (1953)
- Föltámadott a tenger (1953)
- Rákóczi hadnagya (1953)
- Fel a fejjel! (1954)
- Budapesti tavasz (1955)
- Gázolás (1955)
- Különös ismertetőjel (1955)
- Csodacsatár (1956)
- Hannibál tanár úr (1956)
- Szakadék (1956)
- Csigalépcső (1957)
- Sorompó (1959)
- Fény a redőny mögött (1964)
- A kőszívű ember fiai (1964)
- Szegénylegények (1965)
- Fiúk a térről (1967)
- Egy szerelem három éjszakája (1967)
- Sellő a pecsétgyűrűn (1967)
- Ninocska, avagy azok az átkozott férfiak (1967) –Trubnyikov/házigazda
- Egri csillagok (1968) – Hegedűs István
- Holdudvar (1969)
- Történelmi magánügyek (1969)
- Az ember tragédiája (1969)
- Őrjárat az égen (1970)
- Mérsékelt égöv (1970)
- Üvegkalitka (1970)
- Van, aki forrón szereti (1970) – Spats Colombo magyar hangja
- Egy óra múlva itt vagyok… (1971)
- Széchenyi meggyilkoltatása (1971)
- Villa a Lidon (1971)
- Fuss, hogy utolérjenek! (1972)
- Bob herceg (1972) – Lancaster kapitány
- A magyar ugaron (1972)
- Emberrablás magyar módra (1972)
- Pirx kalandjai (1972)
- Sólyom a sasfészekben (1973)
- Csínom Palkó (1973)
- Gőzfürdő (1973)
- Szeptember végén (1973)
- Lyuk az életrajzon (1973)
- ...és mégis mozog a Föld (1973)
- Zrínyi (1973)
- III. Béla (1974)
- Gulliver a törpék országában (1974)
- Pokol - Inferno (1974)
- Bach Arnstadtban (1975)
- Őszi versenyek (1975)
- Gilgames (1975)
- Felelet (1975)
- Csontváry (1975)
- Kopjások (1975)
- Vállald önmagadat! (1975)
- Kántor (1976)
- Köznapi legenda (1976) -Ügyész hangja
- Fekete gyémántok (1976) – Sondershein báró, a tőzsdekirály
- Volt egyszer egy színház (1976)
- A zöld köves gyűrű (1976)
RajzfilmSzerkesztés
- MZ/X hangja (Mézga család, 1968–1969)
Hangjáték, RádióSzerkesztés
- Dékány András: A verbunkos cigány (1950)
- Erskine Caldwell: Embervadászat (1950)
- Móricz Zsigmond: Rokonok (1950)
- Sinclair Lewis: Dr. Arrowsmith (1954)
- Shakespeare: II.Richárd (1964)
- Wlodzimierz Odojewski: Táncóra (1964)
- Mándy Iván: Rajzold fel Kávés Katicát! (1965)
- Lope de Vega: Hej Madrid, Madrid! (1966)
- Janusz Krasinski: Sztriptíz (1967)
- Mihail Solohov: Csendes Don (1967)
- Dygat, Stanislaw: A Bodeni tó (1968)
- Gergely Sándor: Vitézek és hősök (1968)
- Kozmac-Mejak: Tantadruj (1968)
- Bodelsen, Anders: Előléptetés (1969)
- Jókai Mór: Erdély aranykora (1969)
- Hilda Lawrence: Sárga kesztyűk (1970)
- Homérosz: Odüsszeia (1970)
- Hubay Miklós: Magnificat (1970)
- Alexandre Dumas: A három testőr (1971)
- Montanelli, Indro: Della Rovere tábornok (1972)
- Takács Tibor: Erdély köpönyegében (1972)
- Hegedűs Géza: A szépséges Meluzina (1973)
- Henry Kane: Peter Chambers egy napja (1973)
- Karinthy Frigyes: E korban, melynek mérlege hamis (1973)
- Karinthy Frigyes: Hannibál és társai (1974)
- Eduard Fiker: A halott nem azonos (1976)
KitüntetéseiSzerkesztés
MegjegyzésekSzerkesztés
- ↑ 2017. július 24-i lekérdezés.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/14007.htm, Somogyvári Rudolf, 2017. október 9.
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Rudolf Somogyvári, 64122
- ↑ Somogyvári Rudolf. Internetes Szinkron Adatbázis. iszdb.hu
- ↑ http://www.origo.hu/kultura/20170717-somogyvari-rudolf-szamuzetese-es-fenykora.html
Külső hivatkozásokSzerkesztés
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Somogyvári Rudolf a PORT.hu-n (magyarul)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Kővári Orsolya: Somogyvári Rudolf. szinhaz.hu. [2004. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 25.)
- Színészkönyvtár
- Vígszínház.hu