Tordy Géza
Tordy Géza (Budapest, 1938. május 1. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes és kiváló művész, a halhatatlanok társulatának örökös tagja.
Tordy Géza | |
A Rivalda sorozatban Csigó László felvétele | |
Életrajzi adatok | |
Született |
1938. május 1. (85 éves) Budapest |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1956– |
Híres szerepei |
Baradlay Jenő A kőszívű ember fiai Vándordiák A Tenkes kapitánya |
Díjai | |
Kossuth-díj | 1991 |
Jászai Mari-díj | 1970, 1977 |
Kiváló művész | 1988 |
Érdemes művész | 1980 |
További díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008) |
Tordy Géza IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tordy Géza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |

Pályája szerkesztés
Bár felvették a Színművészeti Főiskolára, 1956-ban nem indítottak osztályt, így főiskolát nem végzett.[1]
Pályáját 1956-ban Kaposvárott kezdte, ahol akkoriban Zách János volt az igazgató, a színházban Németh Antal dolgozott rendezőként.[1]
1957-ben két évre Szegedre szerződött, ahol olyan színészek mellett játszott, mint Kátay Endre, Kovács János, Lakky József vagy Domján Edit. Versényi Ida, Komor István és Horvai István rendezéseiben dolgozott a két esztendőben.[1]
1959-től a Magyar Néphadsereg Színháza, illetve a Vígszínház tagja lett.
1963–1967 között a Madách Színház társulatának tagja volt. 1967-ben visszatért a Vígszínházba.
1982-től évekig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
1985-től 1988-ig rendezője, majd 1988-tól 1990-ig főrendezője volt a veszprémi Petőfi Színháznak.
1992-től 1995-ig a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője volt.[2]
1995 és 2012 között a Budapesti Kamaraszínház főrendezőjeként működött.[2]
Karaktere romantikus és modern hősök megformálásban egyaránt jól érvényesül. Játékában jól érzékelhető a figurák belső feszültsége, a közvetlen érzelmi töltet, az indulatok olykor vad szenvedélye.
1991-ben Kossuth-díjat kapott. 2008 júniusában a grémium választása alapján – az elhunyt Raksányi Gellért helyére – megkapta a Nemzet Színésze címet.
Szakmai pályáján legfontosabb mesterének Várkonyi Zoltánt tartja, akivel a Vígszínházban és filmen dolgozott hosszú évekig.[3]
Magánélete szerkesztés
Első felesége balerina volt, tőle született fia.[1][4] Tímár Éva színésznőtől született nagyobbik lánya, Rita (1977). Harmadik feleségétől még egy lánya született.[5][6] Korábban kapcsolatban élt Törőcsik Marival.[7]
A nyarakat tihanyi nyaralójában tölti.
Színházi feladataiból szerkesztés
Színművészként szerkesztés
- Koronázási szertartásjáték - István, Vörösmarty Színház (Asztrik koronázó érsek)[8]
- Ki lesz a bálanya, Pesti Színház[9]
- Szentivánéji álom
- Amerikai Elektra
- Az operaház fantomja
- Black Comedy – Játék a sötétben
- Caligula helytartója
- Lear király
- Marica grófnő
- Stuart Mária
- Őrült nők ketrece[10]
- Az ügynök halála
- A konyha[11]
Rendezőként szerkesztés
- Adáshiba
- A csütörtöki hölgyek
- A miniszter félrelép
- A vörös postakocsi
- Amerikai Elektra
- Az aranyember
- Az élő holttest
- Az ifjúság édes madara (dramaturgként is)
- Az öreg hölgy látogatása
- Boldogtalan hold
- Egerek és emberek
- A vágy villamosa
- Furcsa pár
- Liliom
- Lola Blau
- Mirandolina
- Othello, a velencei mór
- Pillantás a hídról
- Spencer
- Amadeus
- A nagy Romulus
- Bolond szél
Filmszerepei szerkesztés
A mozivásznon szintén erőteljes jelenség: alakítását romantikus távlatok, az ösztönök és érzékek vad, mégis kontrollált bemutatása jellemzi. Meggyőzően alakította Baradlay Jenőt A kőszívű ember fiai filmadaptációjában. Olyan filmalkotásokban játszott, mint a Külvárosi legenda, a Fűre lépni szabad, a Húsz óra, a 80 huszár, a Klapka légió, az 1990-es Édes Anna, a Világszám!, illetőleg legutóbb az S.O.S. Szerelem! c. filmben láthatta a közönség. A Honfoglalás című, anyagilag és erkölcsileg egyaránt kedvezőtlen fogadtatású magyar filmben az Árpádot alakító Franco Nerót szinkronizálta.
- Hadik (2023) – Károlyi tábornok
- Presszó televíziós sorozat (2008)
- Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van! (2008)
- S.O.S. Szerelem! (2007) – miniszter
- Hangyaégetés (2006)
- Világszám! (2004)
- Árgyélus királyfi (2003) – mesélő (szinkronhang)
- Perlasca – Egy igaz ember története (2002)
- Ének a csodaszarvasról (2002) – szinkronhang
- A szivárvány harcosa (2001) – főszerkesztő
- Rendőrsztori televíziós sorozat (2000)
- Komédiások televíziós sorozat (2000) – Dr. Újváry Károly
- Az öt zsaru televíziós sorozat (1998) – Doki
- Szigetvári vértanúk (1996) – Zrínyi Miklós gróf
- Szarajevó kávéház (1996)
- A három testőr Afrikában (1996) – Őrmester
- Szemben a Lánchíd oroszlánja (1995)
- Helyet az ifjúságnak (1995)
- A párduc és a gödölye (1995)
- Kisváros (1993) – Wolf fegyverkereskedő
- Privát kopó (televíziós sorozat) (1993) – Lőrincz Ottó
- Az álommenedzser (1992)
- Édes Anna (1990)
- Erdély aranykora (1989) – I. Apafi Mihály, Erdély fejedelme
- Ítéletidő (1988)
- Gyilkosság két tételben (1988) – Kékesi Rezső
- Nyolc évszak televíziós sorozat (1987) – Géza
- A vörös grófnő (1985)
- Elcserélt szerelem (1984) – Dezső
- Klapka légió (1983) – Klapka György
- Sértés (1983)
- Viadukt (1982) – Balog
- A 78-as körzet televíziós sorozat (1982) – Roboz
- Gyilkosság a 31. emeleten (1980)
- Faustus (1980)
- Élve vagy halva (1979) – Szentgróthy kapitány
- A korona aranyból van (1979)
- Dániel (televíziós sorozat) (1978) – Józsi
- 80 huszár (1978) – Bódog Szilveszter
- Zokogó majom (1978)
- Küszöbök (televíziós sorozat) (1977)
- Petőfi 1-6. televíziós sorozat (1977) – Vörösmarty Mihály
- Amerikai cigaretta (1977) – Ebes László
- Fekete gyémántok (1976) – Gustaf Roné
- Hátország (1975) – Dezső
- A bolondok grófja (1974) – Pető
- Próbafelvétel (1974)
- Pirx kalandjai (1973)
- Hannibál utolsó útja (1973)
- Átmenő forgalom (1973)
- Hazai történetek (1972)
- Szerelmespár (1972)
- Tizennégy vértanú (1970) – Görgey Artúr
- A 0416-os szökevény (1970)
- Egri csillagok (1968) – Miklós deák
- Bors (1968) – Parádi Gusztáv
- Sok hűség semmiért (1966) – rádió riporter
- Húsz óra (1965) – Pali
- A kőszívű ember fiai (1964) – Baradlay Jenő
- A Tenkes kapitánya (1964) – vándordiák
- A tőr (1962) – Fiú
- Lopott boldogság (1962) – Fuser
- Nem ér a nevem (1961) – Szabó Laci
- Megöltek egy lányt (1961) – rikkancs
- Fűre lépni szabad (1960) – Kárász Lali
- Kálvária (1960) – Tóth Jani
- Álmatlan évek (1959)
- Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Varga Sándor
- Külvárosi legenda (1957) – Ambrus Pista
Díjai szerkesztés
- Jászai Mari-díj (1970, 1977)
- Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (1973)
- Ajtay Andor-emlékdíj (1977, 1987)
- Érdemes művész (1980)
- Ruttkai Éva-emlékdíj (1987)
- Kiváló művész (1988)
- Kossuth-díj (1991)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998)
- Bilicsi-díj (2001)
- Gundel művészeti díj (2002)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2005)
- A Nemzet Színésze (2008)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2008)
- Prima Primissima díj (2011)
Egyéb szerkesztés
Népszerű szinkronszínész. Fontosabb filmjeiben (Keresztapa, Az utolsó tangó Párizsban) gyakran volt Marlon Brando magyar hangja. Több alkalommal szinkronizálta Gérald Philipet, Jack Nicholsont, Robert De Nirót, Anthony Hopkinst, Kevin Kline-t, James Caant, Burt Reynoldsot, Gene Hackmant, és Angelina Jolie édesapjának, az Oscar-díjas Jon Voightnak, valamint Robin Williamsnek is gyakori szinkronhangja, illetve ő volt Götz George leggyakoribb magyar hangja a Tetthely és a Schimanski visszatér című sorozatokban.
Szinkronszerepei szerkesztés
Cd-k, hangoskönyvek, rádiójátékok szerkesztés
- Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
- Gyárfás Endre: Egy pillanat gyümölcse (1961)
- Hársing Lajos-László Endre: Mikrofon a gomblyukban (1961)
- Kozsevnyikov, Vagyim: Ismerjék meg Balujevet! (1961)
- Vidor Miklós: Fej, vagy írás? (1961)
- Hollós Korvin Lajos: Pázmán lovag (1962)
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1962)
- Mikszáth Kálmán: Az öreg Dankó bácsi (1962)
- Verge, Jules: A Begum 500 milliója (1962)
- Csetényi Anikó: A második bakter (1963)
- Donászy Magda: A Sültkrumpli-őrs (1963)
- Eich, Günter: Allahnak 100 neve van (1963)
- Jókai Mór: És mégis mozog a föld... (1963)
- Neményi Kázmér: Mosolygó Itália (1963)
- Barsi Dénes: Eltűnik a vajdakincs (1964)
- Kékesdi Gyula: Új élet küszöbén (1964)
- Leonov, Leonid: Hóvihar (1964)
- Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött (1964)
- Solymosi Ottó: Autó az iskola előtt (1964)
- Turner, David: Mr. Midway vasárnapja (1964)
- Eich, Günther: A viterbói lányok (1965)
- Hemingway, Ernest: Álmok városa (1965)
- MacLean, Katherine: A képernyő nem hazudik (1966)
- Wilder, Thornton: Szent Lajos király hídja (1966)
- László Anna: Egy keresztespók tapasztalatai (1968)
- Sobor Antal: Éjszaka hazamentek a katonák (1970)
- Áprily Lajos: Idahegyi pásztorok (1971)
- Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
- László Anna: Árhullámok (1973)
- René de Obaldia: A vak könnyei (1974)
- Vészi Endre: Földszint és emelet (1974)
- Honoré de Balzac: Éva lánya (1975)
- Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
- Puskás Károly: Irodalmi séta Prágában (1975)
- Jan Milcak: Macska (1975)
- Boy, Lornsen: Robi, Tóbi és a Töfröcsó (1976)
- Simonffy András: A világlecsó (1976)
- Cibula, Václav: Közönséges szombat (1977)
- Courteline, George: Családi jelenet (1977)
- Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember (1977)
- Zoltán Péter: Nofretete (1979)
- Prosper Mérimée: Az etruszk váza (1980)
- Vries, Theun de: Spinoza (1980)
- Dennis Diderot: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája (1981)
- Gosselin, Michel: Csak még egy kérdést (1981)
- Don Haworth: Csütörtök esti epizód (1982)
- Dékány András: Kossuth Lajos tengerésze (1983)
- Thury Zoltán: Katonák (1983)
- Zajc, Dane: Kukurikú, avagy a kakas összeszedi magát (1983)
- Dino Buzzati: A nagy képmás (1984)
- Eljössz hozzám karácsonykor? (1985)
- Kambanélisz, Jákovosz: Sok hűhó Rodoszért (1987)
- Zilahy Lajos: Tűzmadár (1991)
- Bulgakov: Színházi regény (1992)
- Páskándi Géza: Augustus katonái (1994)
- Vidor Miklós: Nyári játékok (1994)
- Lét s nemlét, írók, irodalom – Cholnoky Viktor három jelenete (1995)
- Németh László: Az írás ördöge (1995)
- Az Önök tudósítója: Ernest Hemingway (1999)
- Szilágyi Andor: Leánder és Lenszirom (2000)
- Páskándi Géza: Begyűjtött vallomásaim (2009)
- Rakovszky Zsuzsa: Látogatások (2010)
- Dragomán György: Kalucsni (2011)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d Pécsi Nemzeti Színház - Beszélgetés Tordy Gézával. www.pnsz.hu. [2016. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
- ↑ a b Színház, Nemzeti: Tordy Géza | Nemzeti Színház. nemzetiszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2016. november 20.)
- ↑ http://www.borsonline.hu/celeb/megrazo-vallomast-tett-tordy-geza/108166
- ↑ http://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/tordy-geza-erre-a-rovid-idore-maradok-maganyos-farkas/m8rc7vt
- ↑ Tordy Géza mesél idióta instrukciókról és katasztrofális magánéletéről (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ Tímár Éva egy csodának köszönheti a lányát - nlc.hu (magyar nyelven), 2020. szeptember 4. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ Zsóka, Molnár: A Nemzet Színészének Törőcsik Mari élete nagy szerelme - Így vallott róla Tordy Géza (magyar nyelven). femina.hu, 2018. június 12. (Hozzáférés: 2023. január 6.)
- ↑ Koronázási Ünnepi Játékok, Székesfehérvár: Koronázási szertartásjáték - István. [2015. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
- ↑ Színház.net 44. oldal
- ↑ Őrült nők ketrece repertoár. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 17.)
- ↑ Tordy Géza a Pesti Magyar Színház színpadán – A konyha kulisszatitkai Archiválva 2017. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, konyvjelzomagazin.hu
Források szerkesztés
- ↑ Színház.net: Kutszegi Csaba, Varga Kinga: A katona szilajságával: Tordy Géza a Színházban e-könyv – 2014. május 1.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Nemzeti Színház
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Kettesben Szabó Anettel – Tordy Géza / 2018.06.17.
További információk szerkesztés
- Tordy Géza a PORT.hu-n (magyarul)
- Tordy Géza az Internet Movie Database oldalain
- Borzák Tibor: Legszebb időszakát a Vígszínházban élte át, Várkonyi Zoltánnal dolgozhatott – 'Szerencsém volt', mondja erről Tordy Géza, a Nemzet Színésze Archiválva 2017. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, szabadfold.hu – 2016. január 11.