Főmenü megnyitása

Ítéletidő (tévéfilm)

magyar tévéfilm

Az Ítéletidő András Ferenc tévéjátékfilmje, mely Száraz György azonos című drámája alapján készült és amit 1988 áprilisában mutattak be.

Ítéletidő
1988-as magyar televíziós film
Rendező András Ferenc
AlapműSzáraz György: Ítéletidő
Műfaj Történelmi dráma
Gyártás
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 77 perc
Forgalmazás
Bemutató1988. április 23.
Eredeti adó TV1
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk

A történetSzerkesztés

„Ebben a darabban magyarok és románok mondják a maguk ostobaságait, a maguk igazságait. A maguk részostobaságait, a maguk részigazságait. Néha közhelyszerű mondatokban. Mit akartam ezzel? Nem mást, mint valamiféle történelmi látleletet adni egyrészt a tragikus egymásra utaltságról, másrészt az ezzel együtt járó, majdnem reménytelenül összegubancolódott ellentétekről. Kórképet, gyógymódot nem tudok adni, vagy ha mégis, akkor azt a megoldást mindenki ismeri. Tudom, hogy amit tettem, az kevés. Csak annyi, hogy ki tudja hányadikként, ki tudja hányadszor kimondtam: a megoldást elodázni nem lehet.”

– Részlet egy Száraz Györggyel készített rádióbeszélgetésből a drámájáról

A történet a szabadságharc idején Abrudbányán játszódik. Olyan időszakban, amikor bár a „császáriakkal” szemben a szabadságharc erői állnak, mégis nehéz megítélni, ki hova tartozik, a nemzeti érzületek és az osztálytudat is tovább bonyolíthatja a különböző magatartásokat és az érzelmek viharában az indulat villámai csapkodnak.

Ioan Dragoș, a debreceni parlament román tagja megegyezett Avram Iancuval, a szabadcsapatok vezérével, de Hatvani Imre őrnagy megszegte a fegyverszünetet. A hegyekből előtörő szabadcsapatok megölték Dragost és ekkor halt meg Vasváry Pál, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja is. Ez a tragikus pillanat és a román–magyar viszony áll az események középpontjában, bemutatva, hogy az értetlenség, a hamis elfogultság mindig újabb tragédiák forrása lesz. A film meggyőzően sűríti az eseményeket, az egymást váltó képek minden lépéssel közelebb visznek a közös tragédiához, közös tanulságot is kínálva. A tévéjáték nem teszi le voksát sem az egyik fél, sem pedig valamelyik magatartásfajta mellett, hanem a „rendezni végre közös dolgainkat” igazságát és szükségességét tolmácsolja.

SzereplőkSzerkesztés

HáttérSzerkesztés

Száraz György 1979-ben a József Attila Színházban bemutatott azonos című színdarabját[4] András Ferenc rendezte képernyőre, ügyelve, hogy a tragédiákat felvonultató drámában hitelük legyen az egymás mellett sorakozó különböző érzelmeknek. A forgatás 1988 januárjában kezdődött.

A film a „Kortársaink képernyője” elnevezésű sorozatban került levetítésre a Magyar Televízió 1-es csatornáján 1988. április 23-án.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i j k Ítéletidő játékfilm, tv.animare.hu - 2016. március 30.
  2. Gáspár Sándor Archiválva 2016. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, vendégművészek, Budaörsi Latinovits Színház (hozzáférés: 2016. március 31.)
  3. a b Ítéletidő Archiválva 2016. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, musor.tv a Gillon Media Kft kiadványa (hozzáférés: 2016. március 31.)
  4. Szántó Péter: Ítéletidő, Száraz György drámája a József Attila Színházban (Kritika, 14-18. oldal), Színház XIII. évfolyam 4. szám Archiválva 2012. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben - 1980. (kritikák online: szinhaziadattar.hu Archiválva 2012. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  5. Kép és hang a rádió és a televízió műsora, Petőfi Népe, 43. évfolyam, 90. szám library.hungaricana.hu - 1988. április 16.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés